Videó

A Volánbusz videója




Keresés a honlapon:


Egy csapott evőkanál – Bittner Mónika: Ady Endre: Vörös és fekete

  Biztosan nem tudom, hogy Ady a vöröst, a feketét, a sárgát, a zöldet, esetleg a hagyományos barna lencsét szerette jobban, az viszont biztos, hogy a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költőjének a lencsefőzelék volt az egyik kedvenc étele. Pontosabban a lencsefőzelék pörköltszafttal. Legyen őszinte a kedves Olvasó: nem gondolta volna, hogy ezt kanalazza a legszívesebben a 20 századi irodalom fenegyereke. Bohém, botrányos, forradalmi és zseniális poétánk – úgy tűnik – minden területen meg tud lepni bennünket!

   Ady egyébként rendkívül tudatosan alakította ki az arculatát, nemcsak a külső megjelenést tartotta fontosnak, hanem azt is, hogy a környezete az ösztönös zsenit lássa benne. Sokszor megesett, hogy egy átmulatott éjszaka után, zilált külsővel ült le kávéházi asztalához, tollat, papírt kért, és látszólag gondolkodás nélkül leírt néhány költeményt. A földre szórt kéziratokat barátai szedték össze, és nem győztek csodálkozni a javítás nélküli, tökéletes sorokon. Évekkel később, egy ilyen eset után valamelyik ismerőse véletlenül megtalálta a költő sűrűn javított vázlatait otthoni íróasztalán és kiderült, hogy Ady az előadás kedvéért betanulta az előzőleg készre csiszolt műveit.

Talán pont egy áttivornyázott éjszaka után, a sokadik pohár gondűző ital után írta az Álmodik a nyomor sorait:

„Tiszta ágyat és tiszta asszonyt / Álmodik s vígan fölkacag, / Kicsit több bért, egy jó tál ételt, / Foltatlan ruhát, tisztességet / S emberibb szavakat.”

 Az ismeretlen Ady című könyvben írja Ady Lajosné:

    „Este vagy reggel megkérdeztem tőle például:

 – Bandi, ennél-e lencsefőzeléket szentkirályi kolbásszal és oldalassal, ha egy kis hordókáposzta volna hozzá?... Utána talán túrós palacsintát? Vagy inkább puliszkát anyánk kukoricalisztjéből?

 Endre mosolyog.

 – Látod-e, Annuska – sóvárog a szeme –, ezeket meg tudnám enni félholtan is.”

 Lássuk a költői egytálétel receptjét!

Hozzávalók:

    50 dkg lencse,

    25 dkg füstölt hús (oldalas, tarja…),

    15 dkg füstölt kolbász,

    2 fej vöröshagyma,

    ízlés szerint só, bors, babérlevél,

    2 ek. liszt,

    3 dl tejföl,

    1 ek. ecet,

    1 ek. cukor,

    1 ek mustár

Elkészítés:

 A lencsét egy-két órára beáztatjuk, majd a levét leöntve, szitában leöblítjük. A felaprított (vagy a lereszelt) hagymát az olajon aranybarnára pirítjuk majd hozzátesszük a kockára vágott füstölt húst, majd pár perc múlva hozzákeverjük a lencsét, és rövid ideig együtt dinszteljük. Felöntjük annyi hideg vízzel, amennyi ellepi, és lassú tűzön főzzük; amikor félig puha, hozzá lehet tenni a karikára vágott kolbászt is, és közben be is fűszerezzük. Amikor a lencse már megpuhult, behabarjuk a tejfölben elkevert liszttel, és összeforraljuk. Ízlés szerint ecettel, cukorral, mustárral, citromlével ízesíthetjük. Ady Endre az ecetes verziót szerette.

 

  
  
 

Bittner Mónika (Szeghalom, 1978)

Az Egy csapott evőkanál rovat vezetője.

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.