VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Farkas András: Liszt Mazeppa
Liszt Mazeppa
Hasonlóan a Richard Strauss "Imígyen szóla Zarathustra" című szimfonikus költeményéhez mindig valami misztikus dolognak tűnt a Liszt Ferenc "Mazeppa" című szimfonikus költeménye. Nem tudtam, ki az a Mazeppa. És most a Hangversenykalauz és a Google segítségével utánanézhettem, és találtam egy YouTube-videót a "mazeppa liszt" címszó mellett, amit saját álló képeire Kóta Sára készített Liszt zenéjének részleteivel, és a képeken idézetekkel a Byron-féle Mazeppa-változatból Kosztolányi fordításában. Hát csodálatos, nézzék meg feltétlen. Mazeppa egy kozák hetman volt, akit elfogtak, és egy megvadított lóhoz kötöztek, és ostorral elindították halálos száguldásra a rákötött emberrel. A ló rohant és rohant, és a Liszt "Mazeppa" zene is rohant, és most kivonatolva, erősen lerövidítve idézek a Byron szövegből, hadd maradjon kétségek között a vége:
Az ukrajnai nemes tatár ló Hátára kötve Mazeppa Csattant az ostor Rohant a ló El, el tovább habzó háttal És patakzott a fagyos verejték Iszonyú erdő Bár ha dél volt, hűs volt az égbolt Esti csillagok Úszott a ló Szörnyű puszta Felkelt a nap, a köd eltűnt Nyerítés harsan mögötte Vadlovak száguldottak Szélnél vadabban Lovam neszelt Még nekibuzdult Majd kimúlt a pára.
És ekkor véget ér a diaporáma-videó. És a történet és a zene "happy end"-del zárul. Mert a kimúlt ló hátán az ember még él. És megtalálják helyi lakosok. És kiszabadítják kötéseiből, és felgyógyítják. Majd vezérüknek megválasztják Mazeppát. Ez egy a romantikában felkapott történet, amelynek első változatát George Byron költeményben dolgozta fel 1819-ben. Victor Hugo 1829-ben jelentett meg egy kötetet, melynek egyik verse a Mazeppa címre hallgatott. Liszt Ferenc 1837-ben irt egy transzcendens etűdöt, amelyet 1847-ben nevezett el a Victor Hugo vers alapján Mazeppává. Majd feldolgozta a 4. transzcendens, akkor már Mazeppa névre hallgató etűdöt szimfonikus költeménnyé. Amelyet 1851-ben mutattak be Weimarban. Készült még egy francia film a témából 1993-ban. A szimfonikus költemény d-mollban kezdődik és D-durban végződik. A rohanó zene átmegy poroszkálásba, majd dicshimnuszba. Közben Liszt olyan naturalisztikus elemeket használ, mint az ostorcsapás, a lónyerítés, majd a ló összerogyása és utolsó lehelete. Természetesen mindezt a zenekar eszközeivel. A videót és a zenét is melegen ajánlom a figyelmükbe.
Megjelent: 2018-12-25 13:52:26
|
