VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Bak Rita: A kiüresedés valóságcserepei – Hekl Krisztina Szabadulójáték című novelláskötetéről
A kiüresedés valóságcserepei A szabadulójátékoknak nagy divatjuk van mostanában. Mondhatnám azt, reneszánszukat élik. Néhány évtizedre mintha eltűntek volna a bűvészek, mutatványosok, de most ismét feltűnnek és népszerűek, divatosak a cirkuszi előadások. Sorra alakulnak a művészi igényű cirkusztársulatok- Budapesten feltűnnek a szabadulószobák, csapatépítő tréningeken jelentkeznek a teamtagok, hogy együtt szabadulhassanak ki egy zárt térből. Hekl Krisztina is szabadulójátékra hív bennünket. A mai világ csapdákkal, csalódásokkal van tele, útvesztőben járunk, de ha segítünk egymásnak, talán hamarabb kiérhetünk a labirintusból, jó tanácsokat adhatunk egymásnak, segíthetjük egymást. A szerző könyve 2016-ban jelent meg az Ambroobooknál. Turczi István írt hozzá ajánlást. „ Ha Houdini lennék, felfogadnám magam mellé (a szerzőt). Elvégre egy szabadulójáték akkor ér valamit, ha tétje van. Ha még a mutatványos sem lehet biztos benne, az-e a ketrec, amelyből szabadulnia kell, vagy az, ami odakinn vár rá. Ilyen egyszerű az irodalom, ilyen egyszerű minden, ami alkotás: vagy talál és elsüllyed, azaz feloldódik abban, akinek szánták, vagy nem talál és te süllyedsz el.” ( Turczi István) Irodalomtörténetileg Moldova György, Csurka István írásmódjához hasonlítanám a novelláskötet prózefelfogását. Realista írásmód ez, amely a társadalom egy metszetét mutatja be társadalomkritikai szempontból. Az embernek nem a saját léte, hanem a társadalomban elfoglalt helye a fontos. Ez az írót és olvasót is foglalkoztathatja. A főszereplő a társadalom reprezentása, , így van kialakítva a szöveg poétikája. A cél a közérthető kifejezés. Annyiban különbözik ez az írásmód elődeiétől, hogy a szereplőket és a történetet se eszmék, se lelki vonatkozások nem szervezik, kizárólag anyagi szempontok, azok is korlátozott, beszűkült nézőpontból. A világ rendje a vaskapitalizmus. Realista szilánkokat, kis valóságdarabokat kapunk, melyekből talán összeállhat egy nagy egész. Valóságcserepeket olvashatunk. A stílus realista. Nem problematizálja az elbeszélést, a cél egy adott világ bemutatása. A realista, társadalomkritikaI hagyomány egyik változatát olvashatjuk. A kötetben negyven novellát találunk négy részre osztva. A négy rész címei: Vénusz kelepcéje, Tükörszoba, Freedom, Haladó szint. A részek címei mintha egy szabadulójáték egyes fokozatai lennének. Vénusz kelepcéket állít, már rögtön az első novellában. A szerelem nem teljesül be, állandó félreértések adódnak a párkapcsolatokban, a féltékenykedések, félreértések, illúziók kergetése zajlik. „ Mecset tíz. Egy taxisba beleszeret egy lilliputi nő. Nagyon gazdag, van pénze taxíval vitetni magát. A taxis szertartás olyan sokáig húzódik, hogy végül a lilliputi nő beleszeret a taxisba. Ámde reménytelenül. Senkinek sem kell egy törpe nő. Hiába van pénze. Egy másik, Archibald című novellában sem minden úgy alakul, mint a mesékben. A fiú szeretne párkapcsolatot, de nem igazán akar semmi mást, csak a szükségleteit kielégíteni. Ebben pedig zavarja a lány kutyája, nyula és az, hogy a lányon minden kitömött. A Bobó című novellában is tipikus férfi fogadkozásokat olvashatunk „ Mindig ilyen féltékeny vagy? Szólhattál volna a legelején, hogy tudjam. Tessék, szerelj rám nyomkövetőt, és akkor minden percben tudni fogod a koordinátáimat. … Próbálj meg hinni nekem, csak most egyetlenegyszer, utoljára. „ Kapcsolatokról szólnak a novellák, melyek el sem kezdődtek.. Hamvába haltak. Semmiféle intimitás nem jött létre a két fél között. Állandó kínlódások között élnek a partnerek.. Semmi sem alakul ki, legalábbis stabil, biztonságos kötődés nem, a partnerek laza kapcsolatokban élnek, csak a testiség köti össze őket. Vagy fiatal, árva lányok a novella főszereplői, vagy például egynegyvenes férfi, akiknek a felesége a kertben van eltemetve és kőlapra írva a neve. Ha a szereplők házaspárok is, már kiábrándultak egymásból, a férj csak pénzt hoz, a nő pedig vásárol a multiban. Ezt már nem lehet bírni. A szereplőket nem belső, hanem külső tulajdonságaik alapján ismerjük meg: mennyire feszes a hátsójuk, a mellük, milyen színű a hajuk és mennyire csillog, mekkora és húsos-e a szájuk. A szereplők számára fontosak a fizikai körülmények is. Mennyire van tele a hűtő, illetve mi megy este a tévében. Az élet értelmetlen és hamar utolérheti az embereket az infarktus. Amikor már a fülükből szivárgó vércsíkot látják az asztallapon. A Tükörszoba című részben szintén a test, illetve a többi személy jelenik meg a reflexió forrásaként. A 90-60-90 című novellában már maga a cím is egy testre méreteire utal. A novella a következőképpen kezdődik: „ Emlékszem, szombat volt, amikor elkezdtem utálni a testemet. … Amit eddig szépnek hittem magamon, a visszájára fordult. Hirtelen túl keskeny lett a vállam, túl széles a csípőm és kicsi a mellem. „ A testkép zavara figyelhető meg az alábbi leírásban. A görcsös megfelelni akarás. A Forgás című novellában is a testképpel való elégedetlenség jelenik meg. „ Bumfordinak és esetlennek éreztem magamat a vékony testalkatú, szép arcú férfi mellett. „ A házasságok csődbe mennek, például a Tükörszoba című novellában. A rövid próza így kezdődik: „ Attól, hogy lelépett a férje, még nem dől össze a világ. Legalábbis ezt mondogatta magának.” A szereplők a változást nem belülről akarják, hanem kívülről. Fogyókúrákkal, kozmetikai kezelésekkel. Hátha akkor jobb lesz, hátha ölükbe hull egy tökéletes párkapcsolat. De a kozmetikai kezelés, a fogyókúra legtöbbször ellentétébe fordul. A haj rikító lila lesz, hiába a feleség nem tudja felkelteni volt férje érdeklődését. A tárgyi, illetve külső attribútumok jellemzik a szereplőket, egyfajta lelki kiüresedés jellemzi a szereplőket. A novellákban az intimitás széteséseit, megsemmisüléseit olvashatjuk. Hekl Krisztina: Szabadulójáték. AmbrooBook. 2016.
Megjelent: 2017-04-25 16:00:32
|
