VideóA Ma7 csatorna videója Keresés a honlapon: |
Kántor Zsolt: Chopin átlépi a hattyút (Kalász Márton: Gyermek-Bábel)
Chopin átlépi a hattyút
Kalász Márton: Gyermek-Bábel
Szent István Társulat 160 oldal, 1600 forint.
A recenzió címe a Lengyel elégia első sorát idézi. Itt is a nyelv és a szó míves ötvösmunkája érhető tetten. Hagyja beszélni a nyelvet, ahogy Heidegger is megálmodta. S visszalép a kitaláltba a valós dimenzióból, majd újra át. Ahogy a Száradj az illatáért című versben is: „ A szavakat mikor használhatom/ amikkel eltelt a gyerekkorom/ nekik otthon még fölidézhetem// netán ha álmomban kószálgatok/ lökhetné szabadba ijedt tüdőm/ ott magam járok, naptalan mezőn.” Faragó Vilmos úgy aposztrofálta, hogy ő egy északról jött Nagy László. Igen. Van benne igazság, bár más. Mégis a transzcendencia és a metafizika tisztelete, kontextusba való bevonása-faggatása itt is működőképes, akárcsak az iszkázi elődnél. Ennyi bevezetés után nézzük a kötet szerkezetét. Az Előszó helyett vezeti be a könyvet. Utána két (I.-II) ciklus. Sima római számozással. Hölderlin magyar hangja. Szikár ebben is, óvatos és spórolós a metaforákkal, de a címek odaadó modalitásával is. Az első rész versek és esszék. Remek tárcák és önéletrajzi reflexiók. A kötet legszebb versei itt találhatók: A Kertvég, a Mentem le látni, A rózsafestő, a Mosdatás, a Futórózsák és a Saru. Mindegyikben ott lüktet a világtörténelem és az üdvtörténet kapcsolata. Iniciálék és táblaképek. Tiszta, eredeti ornamentika, míves szó-architektúra. Modern reneszánsz. A Kalász Márton – féle nyelvi táj sokszínű, őszi grammatika. Tele az otthon, a haza és a magány képeivel. Tükröződések, vízfelszín – csillámlások tarkítják a csöndesebb lankákat. S már a Az imádkozó sáska, a Hozzánk a hóbagoly kötetek hangütése és a Téli bárány regényének megjelenése óta, egyre tudatosabb nyelvi archeológia régészeti (olvasói) tanúi lehetünk, mi Kalász Márton befogadók. Mert nemcsak a nyelv tektonikus mozgásait szemlélteti az alkotó kötetről kötetre, hanem a saját útjának, sorsának üledékrétegeiből is kimetszi a kristályokat, gyémántokat és a fel-felizzó ametiszteket is. A költő valóban átlépi a hattyút, mint a zeneszerző, de csak ezért, hogy lehajoljon hozzá megérinteni. Mert ebben is van egy tanítás. A második ciklus, szimfóniák, kantáták és etűdök. Végül a biográfiai zárlat: Szakolczay Lajos beszélgetése a szerzővel. A megsebzettség, mint erkölcsi erő. Utalás Jézus Krisztusra, Aki örök hivatkozási alap. Hiszen az Ő sebeiben gyógyult meg mindenki, aki hiszi, hogy Ő Isten egyszülött fia, Aki meghalt a mi vétkeink miatt, hogy ez által ránk kerüljön az Ő áldása és szentsége, a tökéletesség, amit már Hölderlin is felfedezett a művészet számára. A szó-, és idő-közökben levő csend pedig mindig ott lapul a kalász-versekben, mint egy lapos, csíkos, kis kavics. S magában hordozza a költői beszédet, mint egy régebbi kor összepréselt jáspis-zárványát. Ez a Gyermek-Bábel kötet tehát tulajdonképpen a számvetésnek, a mérlegkészítésnek a legalázatosabb „rítusa”. S annál több! Az életmű egyik legtöményebb lélekábrázoló lelete, amiből kitetszik: a „Gondolkodom, tehát vagyok.” Descartes-féle idiómája. A könyv borítóján König Róbert Indulás című rézkarca. Bosch, Brueghel és Kondor Béla tradícióját folytatja. A szövetségkötés és az áldozat ábrái, hieroglifái fonódnak benne egybe. Az ó-, és az új organikus egysége, egymásból való kibújása láttatik általa, a sűrűség, az idő tömény jelenléte a történelem színpadán. Kalász Márton Ars Poeticája ez. Két nyelv és két kultúra egymást gazdagító ihletettsége. A német és a magyar múlt. De egyetlen test és egy lélek hordozza mindkét elbeszélést. Ami által egy stabil identitást született.
Megjelent: 2016-02-11 17:00:00
|
Vegyes műfajú kötet, de a nyelve homogén. Akár versről, akár prózai szövegről van szó, a hanglejtés, a nyelvjárás zenéje, amit Kalász Márton „használ”, mindig ugyanaz. Az összetéveszthetetlen beszédmód, a kizárólag rá jellemző távolságtartás s ugyanakkor a mégis valamelyest szubjektív szóhasználat egyfajta „kisajátítás”, sajáttá tevés. Ahogy megszólal a papíron, olyan mintha beszélne. Még aki személyesen nem is ismeri, s nem tudja, milyen lehet a hangja, az is hallja és rezonál erre az akusztikára. A Kalász Márton féle idióma vagy dialektus egyik fő tulajdonsága, hogy zenéje, ritmusa van és épp ezért, a prózai mondatai is lírai töltéssel rendelkeznek. Nézzünk egy példát: „Délben esett s messze a kakukk hallgatott./ Erős nyugati szél fúj, s a ház ablaktalan/ fala mellől zuhant a kertbe. Tudva, idebent/ lett volna tennivaló – az elsötétítő/ fatáblákat ki se nyitottuk.” (Délben esett) Ebben a citátumban benne van szinte az összes hatás és előzmény. Csorba Győző és a Rónay György féle Vigília-bölcselet. A természet és a könyv egybenövése az időben.