Videó

Az Archivum Roma csatorna videója




Keresés a honlapon:


Kántor Zsolt: Az álom teste (Heller Ágnes: Az álom filozófiája)

 

Az álom teste

 

Heller Ágnes: Az álom filozófiája

Múlt és Jövő, 380 oldal, 3300 forint

 

Az álom magánterület, mégis közügy. Szeretünk eszmét cserélni róla, akár a fociról vagy a közoktatásról. Mindenkit érint a téma, éppen ezért kell figyelmezni kiváltképp felkent szakértőire, akik helyettünk is beleélik magukat a dologba és igyekszenek megfejteni, amiről nekünk, mezei álmodozóknak fogalmunk sincs. Freud óta pláne aktuális elvárás az olvasottság ezen a területen, nemcsak értelmiségi körökben, Jung óta még inkább. A pszichológia azonban nem tudta végérvényesen lenyúlni az álomról szóló diskurzust, még időben érkezett a filozófia, hogy részt kérjen belőle.

Heller Ágnes kötete nem álmoskönyv. Nagyon is ébren van. Józan és tiszta. Távol tartja magát a terápiáktól és a babonáktól. Akceptálja ugyan az álomról elkészült tudásanyag eddigi vívmányait, de kritikával fogadja a kijelentéseket. Prekoncepció nélkül veszi sorra a korábbi elméleteket, hozzáadva a maga tapasztalatait, hozzászőve a maga utánozhatatlanul egyedi és összetéveszthetetlen stílusában.

Szilárd (spirituális) alapról rugaszkodik el. A tudattalan fogalmát tisztázza legelőbb. Majd Az álom fenomenológiája című rész következik, amelyben fölteszi a kézenfekvő kérdést: ki álmodik tulajdonképpen? A saját testünkön belül születik meg a kép vagy kívülről hatol be az agyba? Amikor csukott szemmel fekszünk, ugyanazok vagyunk-e, mint akik éber állapotban egyfajta szemlélettel bírunk? Fölmerül az emlékezet és a képzelet viszonyának a kérdése, a teremtő fantáziálás. Kizárólag csak abból a képanyagból válogathat az álom összeállítója, amit már átélt vagy fabrikálhat merőben új víziókat? Izgalmas és eldönthetetlen dilemmák.

Majd következik Freud és Jung hermeneutikája. Heller vitatkozik velük. Szerinte az álom-én nem skizofrén. Túl általánosak a pszichológusok megállapításai. Ő mélyebbre megy, mint hajdan Platón és Arisztotelész. Descartes és Heidegger. Ne féljünk! Mert minden világban van egy másik világ, a vallás, a művészet, filozófia világa s közöttük közvetít az intézmények világa. (163. o.) Az álomban manifesztálódott világ a tudattalan és az intuíció világa. A legmerészebb és a legzseniálisabb találmányok forrásvidéke. A világban való lét, Heidegger bátyánk szavával, a Dasein, az ittlét, a jelenvalólét „bevezetett” fogalma köré épült világgal együtt, olykor maga is álomnak tűnik. „De az álom nem éppen olyan, mint az álmodó. Az álom az éber-én tükre. Torz tükör, de azt mutatja, ami lehetnénk, amivé válhatnánk, amivé válhattunk volna. Ennyiben óv, figyelmeztet, tanácsol, erőszakoskodik, hogy hallgasd meg már végre!” (178.)

A könyv második részében esettanulmányok találhatók. A második rész első ciklusában a bibliai álmok jelennek meg. József álma, amely megmentette Egyiptomot az éhínségtől, Dániel próféta Nabukodonozornak adott álommagyarázata. „A király nem emlékszik álma végére. Elfojtásról van tehát szó.” (202.) Ugyanakkor Dániel egy egész világtörténelmi esemény-láncolatot volt képes levezetni ebből, ami folyamatosan beteljesedve azóta is mérőzsinórja a teológiának a 70 évhéttel kapcsolatos látomással karöltve.

Majd Jákob, Sámuel, Salamon és Illés álmai következnek. Megannyi izgalmas elemzés. Ugyanakkor Heller különválasztja az ébren átélt látomást az álomtól. Ábrahámról szólva meg is jegyzi, hogy az utódokról szóló ígéret, mely szerint, mint égen a csillag, annyi lesz a magja az ősatyának, álomgyanús látomás, mert Isten kiviszi a sátorból a szabadba a kiválasztott személyt és éjszaka van.

A második rész második fejezetében külön fejezetet kap a Shakespeare drámáiban található álmok elemzése-dramaturgiája. Kitűnő szellemi terep ez Heller Ágnesnek, élvezi, lubickol benne, látszik, mennyire szereti tárgyát, kivesézi, kicsontozza a legelrejtettebb utalásokat, az átlagolvasó számára nem szembetűnő mozzanatokat is. Káprázatos panoptikum tárul fel a könyvnek ebben a fejezetében előttünk, megmutatkozik a tragédiák architektúrája-ornamentikája. A Rómeó és Júlia, a Julius Ceasar és Hamlet álmainak végső konklúziója egyértelmű, az álomlogikában nincs ellentmondás. Se lehetetlen. A természetfeletti összetalálkozik a természet alattival. A tények a mesékkel. Majd a Shakespeare-románcok követik a szomorú játékokat, a Cymbeline és a Téli rege. Kihagyhatatlan azonban a Szentivánéji álom, A vihar és a Macbeth. A szerző impozáns jártassága ebben a miliőben magával ragadja az olvasót. Álom nélkül mit is kezdhetnénk ennyi praktikával?

A második rész harmadik esettanulmánya az Álomprotokoll címet viseli és álom-önleírásokat tartalmaz. Többek között Chagall, Bergman, Vajda Mihály álmain keresztül kapunk belőle szellemi elemózsiát jó néhány napra, amíg ezzel a könyvvel kelünk s fekszünk. Jó útitárs ez a vaskos mű, villanyoltás után kezdjük megérteni, mi is a helyzet az álomszép-, és a rémálmok abszurd birodalmában.

  
  

Megjelent: 2015-08-04 16:00:00

 

Kántor Zsolt (1958) költő, író, szerkesztő, pedagógus

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.