Videó

A Deák Erika Galéria videója




Keresés a honlapon:


Steinmacher Kornélia – Szabó P. Katalin: Végtelen történet

 

Végtelen történet

Metafilológia, 2. Könyvbemutató, 2015. 05. 14

 

Kelemen Pál – Kulcsár Szabó Ernő – Tamás Ábel – Vaderna Gábor (szerk.): Metafilológia 2: Szerző – könyv – jelenetek, Bp., Ráció, 2014.

 

Az MTA-ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport és a Ráció Kiadó szervezésében a Filológia című könyvsorozat „záró akkordjaként” a Metafilológia 2. címen megjelent kötet kapcsán könyvbemutatót tartottak az ELTE-n. Az esemény nemcsak a friss megjelenésről szólt, hanem a résztvevők megünnepelték a könyvsorozat teljessé válását is. Elsőként a Ráció könyvesbolt kiadóvezetője, Lajtai L. László méltatta a 2009 óta megjelenő könyveket. Ismertette a kiadói koncepciót, melynek jelentőségét jól szemlélteti, hogy a megjelent négy kötet tizenegy szerkesztő gondozásában valósult meg; reprezentatív és körültekintő válogatás alapján hazai és külföldi szerzők több mint száz tanulmányát foglalja magába.

Lajtai L. Lászlót Tamás Ábel, az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékének adjunktusa követte, aki a filológia mint kultúrtechnika lehetőségeit részletezte. A Kulcsár Szabó Ernő által kidolgozott fogalomnak köszönhető ugyanis, hogy mikor az irodalomtudomány homlokterébe a filológia került, a nemzetközi kontextusban is párbeszédképesnek bizonyult. Ennek fényében érvelhetünk amellett, hogy a klasszika-filológiát a modern filológiától nem hasznos erőszakosan elválasztani. Valamint az is kiderült, hogy a vállalkozás teljessé tételének örömébe egy kis ürüm is vegyült: hiszen a hat kötetesre tervezett sorozat (architekturális metaforával élve építmény) végül csak négy részesre sikerült: jelentős humán- és anyagi erőforrások hiányában ugyanis a két konferenciakötet és a két hazai és külföldi elméleti tanulmányokat tartalmazó könyv megvalósítása mellett a két filológiatörténeti munka kivitelezése elmaradt.

Az öt év alatt megjelenő sorozat azonban így is több mint háromezer oldalt tesz ki: mennyiségében és minőségében is nagyszerű és nagyszabású alkotás, ahogy azt Hárs Endre, a Szegedi Tudományegyetem oktatója is kiemelte követhető és igen szellemes elemzésében. A több mint háromezer oldalnyi kötetnek véleménye szerint térbeli megjelenése is szembeötlő, már-már a sorozat birtokosainak lelkesedése elkeseredésbe is átcsaphat, mikor a boldog tulajdonosok azzal szembesülnek, hogy helyigénye prousti nagyságú: 16 folyócentimétert kell számára szabaddá tenni a könyvespolcon. A sorozat birtokosának nem csak ebben az értelemben kell komoly fizikai munkával megküzdenie, ha beavatottá kíván válni új tulajdonának rejtelmeibe: a kiadás típusa ugyanis ragasztókötésű és fóliázott, így néminemű atrocitás elengedhetetlen az olvasó részéről, ha a szöveg betűjéhez (architekturális metaforával élve építményéhez) közelebb akar kerülni. Ebbe többek között szerinte „az első és az utolsó száz oldal aprólékos lehajtogatásán túl a kötet – akár egész éjszakákra kiterjedő – lapjával lefelé fordítása – illetve a gerincére gyakorolt kemény, és a növekvő oldalszámmal egyre keményebb gyömöszölés és nyomás is” beletartozhat.

Ezen fizikai küzdelmek ismertetése után Hárs Endre a Metafilológia 1-2 kötetekre jellemző, nem hagyományos értelemben vett tudományközvetítő misszióján és a munka koncepcióján keresztül közelítette meg – értelmezte a most megjelent könyvet. Részletesen kitért a koncepció sajátosságaira: a médiatörténeti érdeklődésre és a filológiának mint kulturális gyakorlatnak a gondolatára, lehetőségeire. Hárs szerint a kötet terve révén „a szűkebb irodalomtudományos érdeklődés kultúr- és médiatörténeti szempontú újrakalibrálásának mutatkozik – egyetlen diszciplína önmeghaladására irányuló transzdiszciplináris kísérletnek.”

Végezetül Hárs Endre a filológia elszánt rajongóinak a munka tematikus blokkjai által sugallt módszertől eltérő olvasási lehetőségekre hívta fel a figyelmet: A könyvészet emendációja, Körséta az alexandriai könyvtárban, A betű teste, Foucault, A klasszika-filológus, Best of.

Hogy mit is jelentenek ezek a javasolt könyvbéli túrák, az pedig e beszámoló olvasója számára legyen titok, a bemutatón elhangzottak a bemutatott kötetekhez hasonlóan egy végtelen és befejezetlen történet. Aki az alkalom résztvevőihez hasonlóan szeretne beavatottá válni, az forgassa (vagy inkább, ugye, hajtogassa) szorgosan a most megjelent alkotást, valamint kísérje figyelemmel az Alföld következő számait: valamelyikben ugyanis rábukkanhat Hárs Endrének a sorozatról szóló remek recenziójára.

  
  

Megjelent: 2015-06-02 16:00:00

 

Szabó P. Katalin (1988, Kaposvár)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.