VideóAz MNMKK - Petőfi Irodalmi Múzeum csatorna videója Keresés a honlapon: |
Bak Rita: Recenzió Ványai Fehér József legújabb novelláskötetéről – Ványai Fehér József: Tésztás szívű, kicsi fiúk
Recenzió Ványai Fehér József legújabb novelláskötetéről Ványai Fehér József: Tésztás szívű, kicsi fiúk
Legújabb novelláskötetében távolabbra tekint Ványai Fehér József, mint előző művében, mely szintén novellákat tartalmazott. A közelmúlt, Trianon kora, a háború és a málenkij robot pokla elevenedik meg számunkra a novellákban. Tizennyolc novellát tartalmaz a kötet, mely 2024-ben jelent meg a Napkút kiadónál a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A novellák sora egyfajta történeti utazás, melyben a képzelet elemei keverednek a megtörtént eseményekkel. A realista irodalom irodalomtörténeti hagyományába illeszkedik az elbeszélésgyűjtemény, mely egy adott régió, a Dél- Alföld szemszögéből mutatja be a múlt század eseményeit. A táj leírása, kifejező jellemábrázolások találhatóak az elbeszélésekben, A novellák nyelvezete modern, egy-egy, kifejezetten az adott tájegységre jellemző tájszó is olvasható a novellákban. " Nem valamiféle vad kommunistázásra, bolsevikozásra gondoltam, amikor megírtam ezeket a novellákat, hiszen a rendszer mégiscsak mi voltunk, - vallja a szerző. - Magát a valóságot próbáltam nyakon ragadni, irodalmi eszközökkel, valódi jellemeket, hús-vér figurákat teremteni, mert úgy érzem, még mindig kevés a letűnt korról szóló história. " A kötet címében szereplő tésztás szívű jelzős szerkezet az egyik novellában szereplő fiúra utal, aki a kollégiumban profi tolvajjá képezi ki magát, s akit a többiek megvernek, a vezetés kirúgja, ám a szülei mégis úgy szólítják meg levelükben, hogy "Te tésztás szívű, kicsi fiú!" Hiába, gyermekek maradunk halálig, s a szülő általában akkor sem tagadja meg porontyát, ha történetesen gazemberré válik... . A novellák szereplői változnak, van köztük dolgozó férfi, fiatal fiú, kamasz, egy megyei lap főszerkesztője, illetve szerkesztője az Andersen meghalt című novellában, aki a jobb élet reményében Budapestre költözne, aztán mégsem teszi, jobban megbecsülik majd az alföldi kisvárosban, ha megöregszik, beszélik rá a maradásra kollégái. A szereplők jellemfejlődése nyomon követhető egy-egy elbeszélésben. Az első novella, A kék madár egy vasútállomáson játszódik. Fontos kiemelnünk ezt, hiszen nagyon sok novella az úton levésről szól, vagy önszántából kalandozik el valaki, például az utolsó, Nagyapám, Nagyszalonta, Arany, Toldi című novellában, vagy erőszakkal viszik el, mint például a Paladarabkával vagonoldalakra, illetve Davaj, magyarszki, robot bisztró! című novellákban. Azt sem tartom véletlennek, hogy a novelláskötet éppen a kék madár című novellával kezdődik, hiszen a kék madár a boldogság szimbóluma, Maeterlinck azonos című novellájára utalhat. A kötetben található összes novella szereplője törekszik a boldogságra, kérdés, ki éri el. Az érdekes ebben a kék madárban az, hogy az első novellában szereplő kék madár inkább megkergült vagy beteg. Párja sincs. Egyszerre hirtelen felrepül, majd a magasságból hirtelen a földhöz veri magát. Végül a novella főszereplője úgy dönt, nem foglalkozik tovább a "szuicid Csőrrel." A furcsa, szuicid hajlamú kék madár szimbolizálhatja a novella szereplőinek furcsa boldogságát is: boldogok ők a maguk módján, de boldogságuk mégsem tökéletes, egyikük a munkatáborban, másik, fűtetlen vagonban utazva Oroszországon át éli meg, tehát semmiképpen sem beszélhetünk átlagos boldogságáról az esetükben. A Jézuskára várva című novellában a szocializmusban élő házaspárt mutatja be, azokat az embereket, akik még hittek a szocializmusban, Kádárt apjuknak hívták, beléptek a téeszbe, pártba, kockaházat építettek, a rendszerváltozás után mégis megtalálták a Bibliát és a szentképeket. Fiukból nem lesz nagy ember, egyetemen megismert szerelme a legvagányabb tanársegéd, Klatsmányi szeretője lett, diploma után a fiú hazaköltözött, tanári állás vállalt és egy óvónőt vett feleségül, két gyermekük született. Tipikus alföldi értelmiségi sors, mondhatja, aki ismeri a legtöbb szegedi egyetemista életútját. A kisvárosi szerény karácsony, a depresszió, melyet alkohollal próbálnak javítani, egy elsőgenerációs értelmiségi fiú családjának karácsonyát ábrázolja a novella. A helyi, békés megyei kötődésű írókról is megemlékezik a szerző, Bogár Lászlóról, a Lopakodó című novellában. "Ha okosabb, vagy számítóbb vagyok, valószínűleg megmaradhattam volna a művészet közelében. Az Új Auróránál majdnem megjelentették a kötetemet, de én nem fogadtam el az elvtelen kompromisszumokat. "- mondja a Lopakodó című novella főszereplője, Bogár László. A szeghalmi kötődésű író novelláskötetét, a Lopakodót egy kulturális célú civil szervezet, a Körösi Műhely Alapítvány a szeghalmi önkormányzat segítségével meg is jelentette. Az ünnepélyes bemutató a városi könyvtárban volt, ahol televíziós felvétel is készült. A hitéért a szociálizmusban fogságba küldött férfi mégsem találta meg a helyét a Kőrös- Sárréten, az utóbbi időben Gyulán élt, sajnos már elhunyt. A katonaság évei is megelevenednek a novellákban, illetve a békési kisvárosokban való karrier lehetőségei, a kitörési pontok felmérése, koncertezések emléke, például A zöld csillag fénye című novellában: " A globális rock and roll ezekben az években hódította meg végleg a magyar vidéket, harcba szállva a népi kultúra maradékával. " A téeszelnökök, parasztok világa is megjelenik mint téma, míg a háborúról, a hadifoglyok életéről négy novella is szól. ( Katókám, édes.., Nyolc deci uborkaleves..., Paladarabkával..., Davaj, magyarszki! Az alföldi kisvárosok, községek mint a novellák helyszínei: Mezőtúr, Ködmönös, Gyoma, Szeghalom, Mezőhegyes, Köröstarcsa, Békéscsaba,Tószeg illetve vannak fiktív, az alföldi városokra emlékeztető nevek is, például Mezővárad, Álmos.
Ványai Fehér József novelláiban a múltban vándorol, visszaemlékezéseiben sikeresen jeleníti meg az ötvenes éveket, a háború borzalmait, a szocializmus mindennapjait. Ványai Fehér József: Tésztás szivű, kicsi fiúk. Napkút Kiadó, Budapest, 2024
Megjelent: 2026-06-23 20:00:00
|
