VideóSzabó Imola Julianna videója Keresés a honlapon: |
Bak Rita recenziója Balogh István: Mesebor című kötetéről
Bak Rita recenziója Balogh István: Mesebor című kötetéről
A kötet két drámát tartalmaz. Az első dráma, mesebor alcíme: Színmű egy évszázados hintáról. A szerző az utószóban megemlíti, hogy egy öreg, eperfán lógó, évszázados hinta lehet a legbiztosabb pont egy ember számára. Megingathatatlan viszonyítási pont lesz. A szerző Örökhagyók című szövegben igen sok a személyes és családi motívum, a történet valóságos, abból gyökerező fikciók szerepelnek a szövegben. Balogh István édesapja valóságos háborús történeteit, viszontagságait is beleszőtte a drámába. A várandós leány nem rokon, de igen közeli ismerős, 1968-69-e iskolaévben tanította a szerző. A lány akkor fejezte be a nyolcadikat. Döme Szabolcs a kötet utószavában így ír: „ A két dráma, ami ebben a kötetben olvasható, már kiállta az idő próbáját. Az Örökhagyók első változatát a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata felolvasószínházi előadás formájában mutatta be 2009-ben. A Mesebor- Csoda a koponyák hegyén címen pedig korábban, 1989-ben debütált az Újvidéki Rádiószínház műsorában. „ Még egy titok elhangzott a szerző részéről: Csak akkor kezdett nagyapai témákba, amikor maga is nagyapa lett. 2007-ben. Az Örökhagyók című dráma, melynek alcíme: Színmű egy évszázados hintáról, egy öregember, a tábornok és felesége, a tábornokné párbeszédéből áll. A tábornok kétégbeesetten keresi az unokáját, aki már évek óta Amerikában él. Marika egyetemi tanár lett a Bostoni Technológiai Intézetben. Ismert tudós lett, akit hívnak világszerte, hogy tartson előadásokat. A szerb házaspár fia, Milán feleségül akarta venni Marikát, egy magyar lányt, aki már a közös gyereküket hordta a szíve alatt, de a szerb család azt szerette volna, Nevenát, egy szerb lányt vesz feleségül, akinek az apja tábornok és majd egyengetni fogja a fiú és apja karrierjét. A tábornokné szavaival élve, „ a zentai zimáról szó sem lehet. „ Gyalog János, az unoka már Szegeden született és ott is anyakönyvezték. Szerbül soha nem tanult meg. Amerikában végzett belsőépítész szakon. Hiába próbálja rávenni a szerb- jelenleg már tábornok- nagyapa, hogy János, az unoka költözzön Belgrádba, ott villát is örökölhetne, a magyar nagyapa, az Öregember, azt mondja, „Gyalog János harminc ezüstpénzért nem rúgna fel mindent, amit eddig két kezével megteremtett. „ A tábornoknak bele kell törődnie abba, hogy a fiának nem született gyereke, neki unokája, a fia méghozzá elhunyt, a menye is. Tehát hiába kapta meg a rangot, az előléptetést ő és a fia is, mégis magányosan hal meg, unoka, családtagok nélkül. A könyvben szereplő második dráma a Mesebor, alcíme: Kocsmakomédia egy felvonásban. A szín Jeruzsálem, Petronius beszél az indokrinációról, az állami irányított agymosásról. „ Az alattvalók fejét mindig fentről csurgatják tele, mondta egy nagyon bölcs ember, akit később valami összezördülésben agyonütöttek.” A színmű egy kocsmáros és Petronius szócsatája. Petronius Jeruzsálemet jellemzi és arról beszél, hogy többször találkozott magával a megváltóval is. Borozgatva beszélnek a megváltóról és egyben a prostituáltakról is, Kajafásról, arról, hogy Krisztust elárulták. A darab végére Petronius felönt a garatra és felesége hazazavarja. Az író elmondása szerint A Csoda a Koponyák hegyén című rádiódrámából lett a Mesebor kisregény, abból pedig a Mesebor dráma. Két, egymástól tartalmilag eltérő dráma került publikálásra a kötetben, mégis élvezetes olvasmány mind a kettő, közvetlenül egymás is után lehet olvasni őket.
Balogh István: Mesebor- Két dráma. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2024.
Megjelent: 2024-08-28 20:00:00
|
