Videó

A Fefe Szabó csatorna videója




Keresés a honlapon:


Bak Rita: Recenzió Magén István: Lovaskocsik című elbeszéléskötetéről

 

 

 

 

Recenzió Magén István: Lovaskocsik című elbeszéléskötetéről

Pont Kiadó, Budapest, 2023

 

 

Magén István könyvének borítója maga is jól szimbolizálja az elbeszélések milyenségét.

Szürreális grafika, maga a szerző alkotta. Magén István ismert képzőművész, nem csupán publicisztikai munkássága, elbeszélései okán ismert. Könyveket illusztrált.

A Lovaskocsik elbeszéléskötet előlapján, illetve a belíveken is szerepelnek grafikái.

Miért írom azt, hogy a könyv borítón szereplő grafika szimbolizálja az elbeszéléseket?

Egyfajta expresszionista magánbeszéd, szürreális képek sora sok elbeszélés, álomvilágba lépünk, ahol összefolynak a képek.

A PONT kiadó a szerző több munkáját is közreadta, az első regény az Isten a fegyvergolyóban című regény volt, ezt az Emberhalászat című elbeszéléskötet követte 2018-ban. A Lovaskocsik című elbeszéléskötet az író epikus világának újabb kiváló darabja.

Szerkezetét tekintve tizenhárom elbeszélésből áll a kötet.

A kötet címadó novellája a Lovaskocsik, az 1956-os forradalom idejébe repít bennünket.

1957-et írtak, Henrik apja Amerikába ment, ő meg csak állt, agyában kígyóztak a gondolatok”

A novella idejét megtudjuk, illetve a szürreális alkotásmód jellemzésére jó leírás az „agyában kígyóztak a gondolatok„ mellékmondat.

Az elbeszélés főhőse várja haza az apját és a novellában elolvashatjuk, milyen gondolatai, érzései vannak az apja által elhagyott fiatalnak. Míg a főhős szeretne kijutni apjához Amerikába, érzései ambivalensek, jár-kel a forradalmi utcákon. A novella érzelmi tetőpontja számomra az, amikor a főhős a Bajcsy-Zsilinszky úton egy este egy felfordult 49-es villamos alatt megtalálja a halott öccsét.

Az elbeszélés utolsó részében a szerző azt a jelentet írja le, amikor maga a fiú is disszidálni próbált a taposóaknákkal lerakott határzáron át. A disszidálás ( valószínűleg) nem sikerült, mert megbotlottak egy szögesdrótban. A novella egy hasonlattal zárul: „A távoli osztrák határállomás fel-felbukkant a hóban megbúvó szögesdróttekercsek fölött, mintha csak mindennapi találkozására várna”

A második elbeszélés háborús témájú. Ebben a novellában már felfedezhetünk szürreális képekkel. „Száz millió évvel azelőtt megszülettek a belül üreges emberek. Somfai kisebb volt, és szájában tartotta lapos koponyáját, a világűr üreges volt és ködbe merült, és minden reggel egyedül húzta fel az óráját„

Az elbeszélés címe A sátorkészítő, egy sátrat vernek fel, az elbeszélésben éppen a legkritikusabb helyre. Nem rajzolódik ki lineáris történet a novellában, egymástól elütő töredékek dirib-darabjaiból áll össze az el beszélés.

A töredezettség, a fragmentáltság több novella sajátja is az elbeszéléskötetben.

A harmadik, Jelen(t)ések című novella szintén egy szürreális képpel kezdődik. „Somfai koleszterin formájában jelent meg . „Az egész elbeszélésre jellemző a töredezettség, „Később az udvart teleragasztották újságpapírral. Nem találta el pontosan, a folytatás összeállt, megszilárdult. A diadalnak vége a szétterülő csöndben.”

Az egész novella látomások expresszionista képek sora. „Legyen mocsárszag, összehúzza és lőn rózsaillat, Katéter furakodik az erekben. Táncol, a szív rókázik, … Szerelem úszik a vékonybélben, hormont termel, nagylelkű.„ Látjuk az alábbi mondatokból, milyen szürreális képekből épül fel az elbeszélés:

Tervszerűen visel(kedik), a mocsár vérszegény és a fák ágait amputálják. A békák toporzékolnak, a sár kérge feszültséggel teli. És a szél, meg a fák ágai megszületnek, megvadulnak, a termeszek felzabálják a bolygót, ez a stabilizálás jellegzetes módja.„

A harmadik, a negyedik, illetve az ötödik novellában egy Somfai nevű férfi a főszereplő, illetve Szilvia nevű partnere.

A negyedik (Idő háború idő) című novellában szintén folytatódnak az expresszionista leírások

Védekezni próbálnak, a tekintetük a gerberákról a talajra siklik. Forgatókönyv, melynek isten készíti a költségvetését. … a szerencse háztartása hibás, pedig volnának indokai.„

Elmondhatjuk, hogy az ötödik, Korpusz című novella szintén azoknak az elbeszéléseknek a sorához kapcsolódik, ahol expresszionista, szürrealista szövegrészeket olvashatunk.

Hullámzik az arc bőre, tizedmilliméteres, zöldeskék. Hogyan kell a lényekbe csimpaszkodni. Az ősi eszköz kemény, hamuvá válik, desztillált víz párolog. Az égből hullott betonangyal, az operációs rendszer kiszolgálója, desztillált vízben úszik méltóságteljesen„

Az ötödik novellában, az Út a B pontból C pontba című novellában egy háborús jelenetnek lehetünk tanúi. A háború leírása mégis szürrealista, expresszionista elemekkel történik.

Szilvia páncélba öltözött csípőjén sok a boldog maszat, körülötte fűszálak. A kezét körülhordozzák, a hamvait a folyóba szórják, kíméletlenek, összetörték a mozaikokat, nem akarnak birodalom lenni. Fordulnak, leteszik a fegyvert, a tábornok arca szürke, reménytelen„

A kifaragott arcú című novellában folytatódik a hihetetlen, expresszionista képek sora. „Időszeletek zuhantak az útra. Feltérképezhetetlen volt a táj, és boldogtalan. Lekváros kenyeret majszolt az elefántbébi. Olyan hihetetlen volt.

A Falovak című novellában a lovak mentén tematizálja a háborút.

Elmélázva nézi a repülő nőalakot, rátekint, hallja a fehér asszonyt, a kiterjedését és színét, várja a hatást, az őssejteket, a közös témát, melyet eddig elhanyagolt.

Az atombomba című utolsó novellában szintén folytatódik a háború szürrealisztikus leírása: „A szénné égettek eltűnnek a láthatáron, vastag, hórihorgas emberek, a háború után találkoznak, ha majd eljön a szörnyű pillanat.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a novellás kötet a a forradalom, háború, történelmi zavar okozta lelki- mentális zavarodottságot ábrázolja expresszionista, impresszionista képekkel. A remek elbeszélések szövegdarabjai egységes, koherens művé állnak össze, a kötet és Magén István más kötetei is méltán állnak a szerző képzőművészeti munkái mellett.

 

 

  
  

Megjelent: 2024-04-04 20:00:00

 

Bak Rita (1974, Budapest) költő

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat szerkesztője.

 

Magén István (Budapest, 1950), 

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.