VideóA Danubia Televízió videója Keresés a honlapon: |
Draskóczi Ágnes: „ A földön út vonul, és az út hossza az álma mindenkinek.” (Jack Kerouac) – Hekl Krisztina: A legjobb sehol című könyvéről
„A földön út vonul, és az út hossza az álma mindenkinek.” (Jack Kerouac)Hekl Krisztina: A legjobb sehol című könyvéről
Hekl Krisztina novelláskötetének fülszövegét idézve: „Kétféle ember van, az utazó és a nem utazó, legalábbis az ausztrál szobatársnőm szerint, aki az emeletes ágy tetején lakik. A nem utazó megveszi a házat, a kocsit, gyermeket nemz, és huszonnégy évig ki sem dugja az orrát a négy fal közül. Soha nem fogja megérteni az utazót, akinek egy nagy bőröndben elfér az élete.” (Kétféle) A 36 novellát tartalmazó könyvnek már a borítója is beszédes: kinyitva egy tóparton háttal álló női alak sziluettjét láthatjuk egy darabokra szabdalt fekete-fehér fotón, amelynek jobb felső sarkában egy objektívre szállt szúnyog árnya látható. A szúnyogcsípés helye viszket, kizökkent minket a komfortzónánkból. Hekl Krisztina csattanóra kihegyezett, önéletrajzi ihletésű novellái is ilyen komfortzónából kizökkentő, a különlegesre, a szokatlanra, a kényelmetlenre fókuszáló írások; az utazásokhoz hasonlóan más szemléletet adnak, más megvilágításba helyezik az életünket. Az utazástoposz a kezdetektől jelen van az irodalomban: Homérosz hőseitől Jack Kerouac Útonjáig az út mint az élet, a sors metaforája jelenik meg. Nem véletlen, hogy a szerző mottóul épp Kerouactól és Turczi Istvántól választ egy-egy gondolatot, útról és időről, vezérfonalként. Hekl tudatosan szerkeszti meg a könyvét, a kötet felépítése és a direkt utalások is erről tanúskodnak, amelyek közül néhány intertextuális motívumot kiemelnék. Az utazásoknál fontos, hogy honnan indul és hová tart az ember. A kötet keretnovellái közül az első 3 a gyerekkori élmények, a megszokottból újat kereső késztetések felidézésével kezdődik (Taknyontenyerellek, ha; Elbújok; Ottfelejtettek) a két zárónovella pedig a jövő ígéretét magába foglaló jelen állapotát tárja elénk. (Felébredek, Az érkezés). S a kettő között mintegy álomban felsejlik az útközben, az úton haladás, az útról letérés, a boldogság- és szabadságkeresés, a halálfélelem és a halálra készülés gondolata is. Modern mítoszokkal indul (Pókember, Maffiózók közt; A lány füle mögött) Minden írás in medias res kezdődik, a cím az elbeszélés első szava is egyben, ezáltal, és az egyes szám első személyű narrátor használatával a szerző az élőbeszéd, a jelen pillanatában kibontakozó történet illúzióját kelti. Az olvasó pedig úgy olvassa az egymás után következő, 21. századi főhős történeteit, mint valami regényt, amely lépten-nyomon az irodalmi elődök gondolataira való utalásokkal van teli. Egészen konkrétan megjelenik Szindbád, Robinson, vagy a bibliai Lázár alakja már a címadásban is (Krúdynak igaza volt; Robinson, Lázár), de modern környezetben: Európa nagyvárosainak éttermeiben, valahol a Balkánon, repülőtéren. Találkozunk azokkal az érzésekkel, amiket talán Pál apostol, vagy Defoe hőse élhetett át a hajótöréskor, mikor erejüket megfeszítve próbáltak partra úszni (Feltámad). Felsejlik Gulliver alakja a lilliputiak között (Óriás). A sziget képe rendszeresen megjelenik, mint az idilli, paradicsomi állapot szimbóluma, de az egzotikus szigeten játszódó Kezdetben a paradicsomból való kiűzetés, a halálfélelem, az Istentől elhagyatottság, a halál megjelenésének rajza. Utazás és veszélyek, élet és halál szorosan összefonódó fogalmak, egyik sem létezhet a másik nélkül. S az ember , akár Dante hőse, időnként eltéved, utat téveszt, vagy boldogságkeresésében a hármas út vidékére érkezik, és döntenie, választania kell, merre tovább( 2018. július 14-én). Ez utóbbi novella komplex utalás Madáchra is, hiszen a dátum a Bastille lerombolására utal, s Hekl számára az utazás mindig a szabadság keresése is. Akárcsak Madách, ő is álom az álomban technikával fogalmazza meg ezt a szabadságvágyat, a keretnovellák közé sűrítve, s az utolsó egység a kijózanító jelen, a reménytelenség, e vágy teljesülésének reménytelensége (Felébredek). Hekl hőse úton van örökké. Akárcsak Arany János örök zsidója, aki számára kényszer, végsőkig elkeserítő és remény nélküli az örökös úton levés, a nyugalom megtalálásának vágya. Hekl Krisztina számára a boldogság, a megtalált nyugalom nem lehet cél, mert középszerűvé tesz; az állandó mozgásban, változásban levés belülről fakadó igény, mely további utazásokra, tapasztalásokra késztet. A kötet zárómondata erről tanúskodik: „Ha nem figyelek eléggé, még ott rekedek.” (Az érkezés). Jack Kerouac szavait idézve: „– Remélem, boldogulsz ott, ahova tartasz. – Én akkor boldogulok, ha mindig tartok valamerre.” ( Úton)
Hekl Krisztina: A legjobb sehol. Parnasszus könyvek, 2019
Megjelent: 2019-08-01 18:00:00
|
