Videó

A Volánbusz videója




Keresés a honlapon:


Bene Adrián: Elitek bűvöletében – Kolosi Tamás: Polgárnak lenni. Beszélgetések Ferenczi Borbálával.

 

 

 

 

Elitek bűvöletében

Kolosi Tamás: Polgárnak lenni. Beszélgetések Ferenczi Borbálával. Magvető, 2020.

 

Ferenczi Borbála életinterjúja több szempontból is érdekes és tanulságos olvasmány, nem függetlenül attól a ténytől, hogy Kolosi Tamás életpályája sajátos, kétarcú karriertörténet. Az olvasók egy része bizonyára a Líra Zrt. tulajdonosaként, a könyves szakma meghatározó szereplőjeként, vagyis kapitalista nagytőkésként gondol rá. A tudás, a kultúra, az irodalom nyilvánvalóan árujelleggel is rendelkezik, ezen a speciális üzleti területen azonban az üzletemberrel szemben joggal fogalmazódik meg elvárásként, hogy fogékony legyen a haszon mellett más szempontokra, értékekre. A könyves szakma egy-egy befolyásos szereplőjének példája jól mutatja, mennyire nem szerencsés, amikor egy ilyen üzletember híján van a kultúrának, amelybe beleértünk a műveltség és az ízlés mellett egyfajta normarendszert, erkölcsi színvonalat, hitelességet, megbízhatóságot. Kolosi életútja és értékrendje éppen ezt képviseli, ezt, az általa polgárinak nevezett habitust, valami kissé anakronisztikus mintát, ami ma már inkább tűnik Márai Sándor találmányának, mint egy társadalmi réteg valóban létező ethoszának és életstílusának.

Kolosi esetében ezt a manapság atipikus üzleti filozófiát részben megmagyarázza, hogy esetében a vállalkozói karriert megelőzték a bölcsész egyetemi tanulmányok, a színház, a film és az irodalom iránti érdeklődés, majd egy véletlennek köszönhető pályamódosítás a társadalomtudomány irányába. Ennek eredményeként az 1970-es években újjáéledő magyar szociológia egyik meghatározó alakja lett, nemzetközileg is elismert tudós, a TÁRKI alapítója. Szocializációja és szakmai karrierje így tudománytörténeti szempontból is érdekes, ráadásul a könyvből kibontakozó életútja kiválóan illusztrálja azokat a szociológiai témákat, amelyeknek kutatásával Kolosi tudósként foglalkozott. Ezek elsősorban a társadalmi struktúrával összefüggő kérdések: a társadalmi rétegződés, az osztályok, a státuszcsoportok, a társadalmi elitek, az életstílus, a társadalmi egyenlőtlenség. Emellett olyan tudománytörténeti jelentőségű eseményeket és folyamatokat idéz fel Kolosi, mint a Társadalomtudományi Intézet, majd a TÁRKI megalakulása, a szociológián belüli empirikus fordulat, a számítógépes adatfeldolgozás megjelenése, vagy éppen a szűkkörű szociológiai szakmán belüli hallgatólagos munkamegosztás, és ennek hatása az érvényesülési lehetőségekre.

Kortörténetileg is érdekes, milyen kapcsolati és szimbolikus tőke támogathatta a szocializmus évtizedeiben egy első generációs értelmiségi érvényesülését, ahogyan az is, hogyan tudott az 1960-as években egy bölcsészhallgató saját autót vásárolni a nyári munkájából. Egy olyan racionális-pragmatikus életstratégia bontakozik ki a szemünk előtt, amely sikeresen tette lehetővé a „boldogulást” az adott rendszer keretei között. Ennek szimbóluma Kolosi apjának házikabátja, amelynek 1956 őszén egyik zsebében a kommunista párttagkönyv volt, a másikban a még meglévő iparengedélye, kispolgári státuszának és elveinek bizonyítékaként – a bármely oldalról várható igazoltatás esetére. A könyv első negyedében a beszélgetés olyan szociológiai szempontokat jár körbe Kolosi példáján, mint a társadalmi státusz szerepe, az intragenerációs mobilitást támogató tényezők, a tudástőke, a kulturális tőke, a kapcsolati tőke, és az előmenetelt középpontba állító céltudatos gondolkodás. Ezek közül Kolosi többször kiemeli a tudás hagyományosan nagyra becsülő és azt a társadalmi emelkedés szolgalátába állító zsidó kispolgári ethoszt.

Kolosi lefegyverző őszinteséggel fogalmazza meg ennek tudományszociológiai aspektusát: „nálunk a szakmai tudásnál is fontosabb szerepe volt annak, hogy ki hogyan tudott helyezkedni a tudományos hierarchiában, azaz hogyan tudott forrásokhoz jutni. Én azt hiszem, hogy szakmailag sem voltam rossz, de azért a karrierem egy jelentős része annak volt köszönhető, hogy ez utóbbi tekintetben jól tudtam mozogni.” (72.) A tudományos élet játékszabályainak olyan korszakokon átívelő anomáliái is szóba kerülnek, mint a kelet-európaiak nemzetközi karrierlehetőségeinek korlátai, vagy az akadémikusi jelölések megkérdőjelezhető gyakorlata a Magyar Tudományos Akadémián. Előbbinek belátása terelte Kolosit az üzleti élet felé, utóbbi következtében utasították el kétszer is jelölését az akadémiai tagságra. A szakmai érdemek mindkét esetben másodlagosak a kapcsolati hálóhoz, a beágyazottsághoz képest.

Kolosi a közéleti kérdésekkel kapcsolatban sem óvatoskodik; a 2018-ban rögzített interjúban a jelenkori politikai viszonyokról, a kormányzati politika káros üzleti befolyásáról is egyértelműen véleményt nyilvánít Orbán Viktor egykori tanácsadója. „Az a kultúrharc, amit a Fidesz szélsőségesei és tehetségtelenjei a párt racionálisabb és konzervatívabb kultúrpolitikusaival szemben indítottak, és ami jelenleg is zajlik, nyilvánvalóan a könyves szakmára is kihathat. – olvashatjuk a könyv 96. oldalán. Szavait az azóta eltelt idő jóslatként igazolta be, hiszen a kormányzati ideológia képviselői az adófizetők pénzéből erős pozíciókat építettek ki a könyves szakmában. Gondoljunk csak a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., illetve az Előretolt Helyőrség Íróakadémia Kiadó, és a Magyar Művészeti Akadémia állami dotációjára, vagy a Mathias Corvonus Collegium Alapítvány tulajdonszerzésére a Libri-Bookline csoportban. Ugyanakkor a pragmatikus szakmai, üzleti és politikai életstratégia megnyilvánulásairól olvasva a polgári ethosz hangoztatása és a politikai-ideológiai szélsőségekkel szembeni kiállás némileg hiteltelenné válik. A polgári kultúra mintha szilárd értékrend helyett inkább életstílusnak, státuszkelléknek tűnne egy nagyravágyó, céltudatos, magát ügyesen menedzselő ember számára, aki mindig minden szempontból az elitbe akart tartozni. A szocializmusban párttag, 1988-ban Németh Miklós miniszterelnök tanácsadó testületének tagja, majd rövid ideig tagja az MSZP-nek, 1995-ben már Orbán Viktor tanácsadója, egészen a Fidesz 2002-es vereségéig. Egyetemi tanár, elismert tudós, ezzel párhuzamosan a több vállalkozásban is érdekelt üzletember, mindkét téren szükségét érzi a sikernek, az elitbe tartozás tudatának. Lát a pályán, gyorsan alkalmazkodik a változásokhoz, megragadja az adódó lehetőségeket: a törekvő konformista kispolgár, aki beverekedte magát az elitbe. Ahogyan Vas István írja találóan Ebadóba című versében: „Az elit, vagyis az életrevalóbbja / Áthajózik”. Ferenczi Borbála nagy érdeme, hogy nem kerülgeti a kényes témákat, nem egyszerűen csak elmesélteti az élettörténetet, Kolosi pedig nem tér ki, felvállalja ezt az értékrendet.

Természetesen nem maradhat ki a könyvpiaci szerepvállalás története sem a könyvből, példájaként a 1990-es évekbeli privatizációból kialakuló eredeti tőkefelhalmozásnak. Szó esik Matyi Dezsőről is mint a korabeli könyvpiaci feketegazdaság prominenséről. Vázlatosan végigkísérhetjük az állami könyvterjesztés romjain megszülető magyar könyvpiac szereplőinek és átalakulási folyamatainak történetét, a Láng Holding alapítását és a konkurens Libri megjelenését, Kolosi tulajdonszerzését a Líra és Lantban, valamint a Magvető Kiadóban, majd a kiadói csoport és az üzlethálózat bővülését. A Líra csoport jelenével és tervezett jövőjével kapcsolatban a kérdések és válaszok erősen marketingcikk jelleget öltenek, kilógva a „Tények és tanúk” sorozat profiljából – talán ezért nem szerencsés saját kiadónál kihozni egy ilyen kötetet. A könyv utolsó negyede ha nem is mindig tűnik önreklámnak, fizetett cikknek, mindenesetre jobban illeszkedne egy gazdasági hetilap, esetleg egy könyves magazin profiljába – ez persze nem jelenti azt, hogy a kedves olvasó esetleg nem éppen ezeket a részeket fogja a legnagyobb érdeklődéssel olvasni. A maga módján ez is elgondolkodtató.

 

 

  
  
 

Bene Adrián (Pécs, 1977) irodalomtörténész, filozófus

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat szerkesztője, az Acta Romanica rovat vezetője. Főszerkesztő-helyettes. 

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.