Videó

A Miskolci Galéria videója




Keresés a honlapon:


Zsávolya Zoltán A milicisták, puccsisták és terrorfiúk nyomában – Kántás Balázs: Milicisták, puccsisták, terrorfiúk

 

 

 

 

A MILICISTÁK, PUCCSISTÁK ÉS TERRORFIÚK NYOMÁBAN

Kántás Balázs: Milicisták, puccsisták, terrorfiúk. Mikrotörténeti esettanulmányok és levéltári források a Horthi-korszak első éveiben műkdp radikális jobboldali titkos szervezetek és a hozzájuk köthető paramilitáris alakulatok tevékenységéről 1919-1925 című történettudományi szakkönyvéről

 

 

 

Kántás Balázs, nemzedékének egyik legtöbbet publikáló, sokoldalú fiatal irodalomtörténésze az utóbbi években, mivel „civilben” egyébként levéltárosként dolgozik, egyre inkább elmélyedni látszik a történettudományban is. Az utóbbi két évben ugyanis sorra jelentek meg egy viszonylag kevéssé kutatott témával, a Horthy-korszak első éveinek radikális jobboldali, félkatonai jellegű szervezeteinek történetével kapcsolatos publikációi, elsődlegesen csak elektronikus formában bárki számára elérhető könyvek, levéltári forráskiadványok formájában. Mondhatni, gyorsan egy szűk szakterület egyik vezető kutatójává vált. Dicséretes továbbá, hogy a XXI. században a szerző okvetlenül az open access publishing, a tudományos publikációk internetes, nyílt hozzáférésű közzétételének híve, amely valóban biztosítja, hogy a kutatási eredmények minél szélesebb körhöz eljussanak. Kántás az 1920-as évekbeli magyarországi paramilitarizmus történetével kapcsolatos kutatásait végül a közelmúltban egy, a tekintélyes Irodalmi Jelen folyóirat és könyvkiadó által kiadott terjedelmes, 700 oldalas elektronikus könyvben tette közzé Milicisták, puccsisták, terrorfiúk főcímmel. A könyv afféle műfaji hibrid, hiszen monográfia terjedelmű tanulmánygyűjteményt közöl a témáról, ugyanakkor a kutatási eredményeket nagy számú levéltári dokumentum közzétételével támasztja alá, így átmenet a monográfia és a forráskiadvány között.

Kántás Balázs terjedelmes forráskiadvány-monográfiája már a bevezetőben leszögezi, hogy a Horthy-korszak első néhány éve a magyar történelem azon viharos időszakai közé tartozott, mely bővelkedett – elsősorban jobboldali, irredenta eszmék mentén szerveződő – titkos társadalmi egyesületekben, társaságokban, szövetségekben, melyek a politikai életre is bizonyos fokú befolyással rendelkeztek. E titokban működő szervezeteknek olykor volt legális fedőszervezete (a legálisan bejegyzett egyesületek egyébként pártpolitikai tevékenységet nem folytathattak) valamilyen társadalmi egyesület formájában, olykor informális keretek között, csupán a tagok közti szóbeli megbeszélések és utasítások alapján fejtették ki a tevékenységüket. A szerző megítélésünk szerint jól látja azt is, hogy a számtalan, egymással szoros átfedéseket mutató titkos és féltikos irredenta szervezet, illetve a hozzájuk ezer szállal kötődő jobboldali paramilitáris alakulatok működését a maguk komplexitásában, szövevényességében leginkább konkrét példák és velük kapcsolatba hozható események, esettanulmányok útján érthetjük meg, és az egyesből indulhatunk el az általános felé. (Mi tagadás, a mikrotörténelem manapság nem csupán divatos, de kétségkívül produktív történettudományi megközelítés és.) A könyv egyébként mindenképpen hiánypótló jelleggel bír, hiszen Zinner Tibor Az ébredők fénykora című, 1989-es, illetve Dósa Rudolfné a Magyar Országos Véderő Egylet történetét feldolgozó, erősen marxista hangvételű, ám adattartalmában jól használható, 1975-ös monográfiáján kívül a Horthy-korszak korai szélsőjobboldali szervezeteivel, kiváltképp e mozgalmak és a magyar állam/kormány kapcsolatával foglalkozó monográfia a rendszerváltás óta nem jelent meg, a téma csak elszórtan és részlegesen került feldolgozásra egy-két tanulmányban. A magyarországi szélsőjobboldal történetének jeles kutatója, Paksa Rudolf szentelt ugyan pár rövidebb művet a témának, ám elsősorban ő is az 1930-as évek nyugati mintára szerveződő, magyar fasiszta és nemzetiszocialista mozgalmaival foglalkozott behatóbban.

A Milicisták, puccsisták, terroristák című munka alapvetése szerint a részben nyíltan működő Ébredő Magyarok Egyesülete (ÉME) és a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) mellett a Kettőskereszt Vérszövetség (rövidítve: KKV vagy KKVSz) nevű katonai titkos társaság, vagy inkább irreguláris katonai alakulat emelkedik ki a magyar radikális jobboldali szervezetek közül, mert esetében jó eséllyel nem csupán valamiféle önszerveződő egyesületről, hanem inkább titokban működő állami, vagy legalábbis kvázi-állami szervről beszélhetünk. Bár a szervezet az 1920-as évek első felében erősen jelen volt a köztudatban, és számos törvénytelenséget (pl. politikai és egyszerű rablógyilkosságokat, merényleteket, puccskísérleteket, stb.) írtak a számlájára a korabeli sajtóban és egyéb forrásokban, iratot mégsem igen keletkeztetett, így működéséről keveset tudunk. Ez a kevés azonban jóval így is jóval több, mint a semmi. A KKVSz nem volt más, mint az Etelközi Szövetség (rövidítve: EX, ET vagy X) nevű titkos társaság katonai szárnya. Az Etelközi Szövetségről, a korszak kiterjedt befolyással rendelkező, a szabadkőművesség ellenében alakult, annak nacionalista változataként funkcionáló titkos társaságáról titkossága és titokzatossága ellenére viszonylag sokat tudunk. Az EX a magyar irredenta, fajvédő legális és illegális egyesületek többségét is irányította, vagy legalábbis megkísérelte irányítani, így azok ernyőszervezetének is tekinthető. Valószínűleg 1919 novemberében alakult Szegeden, és a későbbiekben kb. 5000 tagot számláló társaságot a 7–12 fős Vezéri Tanács, más néven Nagytanács 1944 végéig többnyire a katonákat tömörítő Magyar Országos Véderő Egylettel együttműködésben irányította, annak a budapesti székházában tartotta összejöveteleit. A könyv első nagy fejezete a KKVSz-hez köthető milicisták által elkövetett súlyos bűncselekményeke veszi sorra, és ebből próbál következtetéseket levonni a milicista mozgalom és az állam kapcsolatát illetően.

A Horthy-korszak első éveit tehát olyan társadalmi és gazdasági helyzet jellemezte, amely igencsak kedvezett a politikai szélsőségeknek. A különböző– az ország kül- és belpolitikai konszolidációján fáradozó Bethlen-kormány munkájával elégedetlen – radikális nacionalista társadalmi és politikai csoportok közül némelyik csoport még az államcsínykísérlet és az erőszakos hatalomátvétel gondolatával is eljátszott. Egy ilyen kalandor jellegű, lényegét tekintve komolytalan, mégis nagy politikai és sajtóvisszhangot kiváltott puccsterv volt az, amelyet dr. Szemere Béla kórházi főorvos, az Állambiztonsági Megbízottak Országos Szervezete (ÁBM) jobboldali segédrendőri milícia parancsnoka, Bobula Titusz magyar születésű, amerikai állampolgárságú építészmérnök, illetve dr. Ulain Ferenc ügyvéd, a kormányzó Egységes Pártból kivált fajvédő nemzetgyűlési képviselő, a korabeli szélsőjobboldal ismert politikusa terveztek el 1923 őszén. Tekintve, hogy a három férfiú a – meggyőződésük szerint túlzottan liberális, antant- és zsidóbarát – Bethlen-kormányt terveik szerint erőszakos úton, a Hitler–Ludendorff-féle német nemzetiszocialista mozgalom fegyveres támogatásával szerették volna eltávolítani, terveiket nagyjából a müncheni sörpuccs-csal egy időben végrehajtva, annak sikerétől is függővé téve, államcsínytervüket talán a legfrappánsabban a „magyar sörpuccs” terve elnevezéssel illethetjük. A balul sikerült, mondhatni komikus magyar sörpuccs nemzetközi kontextusban láttatja a magyar milicista mozgalmat.

A titokban működő radikális jobboldali szerveződésekkel kapcsolatba hozható, a magyar sörpuccsnál sokkal súlyosabb és félelmetesebb eseménysorozat zavarta meg a nemzetgyűlési választási küzdelmet 1922-ben, mely egyúttal újabb lehetőséget is adott a végrehajtó hatalomnak a szélsőségekkel szembeni erőteljesebb fellépésre, noha a nyomozó hatóságok csak 1924-re tudták felderíteni azt. A kormánynak a különböző fegyveres csoportok felszámolására több lépcsőben tett intézkedései ellenére az Ébredő Magyarok Egyesülete ekkor még mindig működtetett felfegyverzett és gyakorlatilag tényleges állami ellenőrzés nélkül tevékenykedő félkatonai egységeket. Az ÉME IX. kerületi Nemzetvédelmi Osztályának tagjai 1922 tavaszán elhatározták, hogy a Vázsonyi Vilmos vezette Erzsébetvárosi Demokrata Kör liberális politikai-társadalmi szervezet Dohány utca 76. szám alatti székházában egy nagy létszámú rendezvény alkalmával bombamerényletet követnek majd el, ezáltal számos, általuk a nemzet ellenségeinek tartott embert megölnek. A merénylet, majd a feltételezett elkövetők bírósági tárgyalássorozata az 1920-as évek egyik legnagyobb megdöbbenést és sajtónyilvánosságot kiváltott eseménye volt, a korabeli sajtótermékekben jórészt bombaper, illetve Márffy József elsőrendű vádlott után Márffy-per néven szerepel. Az Erzsébetvárosi Demokrata Kör összejövetelén 1922. április 2-án robbant fel a bomba, mely nyolc ember életét oltotta ki, és huszonhármat sebesített meg. Az idő tájt egyre-másra követtek el a zsidóság, illetve az antantbarát(nak vélt) személyekkel és intézményekkel szembeni merényleteket. Mind mögött felsejlett az Ébredő Magyarok Egyesülete, a korszak egyik legnagyobb létszámú és legnagyobb politikai befolyással bíró szélsőjobboldali társadalmi szervezete, valamint egészen konkrétan Héjjas Iván és Prónay Pál alakja. Az erzsébetvárosi robbantás ügyét már nem egyedül tárgyalta a bíróság, hanem a vádiratot végül hármas csoportosításban nyújtották be azt egyéb antiszemita és antantellenes bűncselekményekkel együtt. E fejezet bemutatja az 1920-as évek Magyarországán is rövid időre elburjánzó politikai terrorizmus történetét, illetve nem túl hízelgő következtetéseket von le a radikális jobboldali milíciák korlátozott, de létező politikai érdekérvényesítő képességeiről is.

A Bethlen-kormánynak végül nagy nehézségek árán sikerült viszonylagos konszolidációt elérnie társadalmi és politikai téren. 1923. január 21-én Magyarország tagja lett a Népszövetségnek, külpolitikai rehabilitációja lényegében megtörtént, az ÉME és hasonló szervezetek pedig innentől kezdve már csak a kormánypárt egyfajta lojális szélsőjobboldali ellenzékét alkották. A szervezet politikai befolyása, noha társadalmi egyesületként egészen 1945-ös feloszlatásáig működött, az új szélsőjobboldali pártok megjelenésével jelentősen lecsökkent. 1924 és 1945 között a különböző, német-osztrák és olasz mintára szerveződő szélsőjobboldali, fajvédő és nemzetiszocialista pártok megjelenése az Ébredő Magyarok Egyesülete vonzerejét erősen kikezdte, és a tagság létszáma is csökkent, noha természetes módon továbbra is jelentős személyi átfedések voltak megfigyelhető az 1920-as és 1930-as évek radikális jobboldali pártjai és az ÉME tagsága között.

A terjedelmes forráskiadvány-monográfia az egyes radikális jobboldali titkos társaságok és hozzájuk köthető bűncselekményekről szóló esettanulmányok mellett levéltári forrásközléseket, elsősorban rendőrségi és ügyészségi jelentéseket, valamint bírósági ítéleteket is közread. A szerző alapvetően az egyes mikrotörténeti esettanulmányok egymásba fűzése révén arra a súlyos és meggyőző következtetésre jut, hogy a különböző magyar radikális jobboldali, félkatonai alakulatokat sajátos és ellentmondásos viszony jellemezte, ugyanis a főként első világháborús veteránokból álló, radikális jobboldali milíciák a magyar hadsereg rejtett tartalékos, kiegészítő alakulataiként is funkcionáltak a trianoni békediktátum hatályba lépését követően, és a hadvezetés részben velük igyekezett az első világháború vesztes államait sújtó fegyverkezési korlátokat kijátszani. Működésük igen hasonló volt a német Freikorpsok és az osztrák Heimwehr milíciák tevékenységéhez, az 1920-as évek magyarországi paramilitarizmusa tehát teljességgel beilleszthető egy nemzetközi folyamatrendszerbe. A magyar milicista mozgalom pedig formális felszámolásával pedig nem is szűnt meg teljesen, hiszen 1922-ben létrejött a Belügyminisztérium irányítása alatt álló, Nemzeti Munkavédelemnevű, elsősorban a sztrájkok és a munkásmozgalmi szervezkedések letörésére és üzembiztonsági feladatok ellátására szolgáló segédrendőri szervezet, mely kissé anakronisztikusan afféle fehér munkásőrségként jellemezhető, és a a Kettőskereszt Vérszövetség, a Magyar Országos Véderő Egylet lövészalakulatai, a Héjjas Iván vezette Alföldi Brigád, az Ébredő Magyarok Egyesületének nemzetvédelmi osztályai és más milíciák is ebbe olvadtak be – tehát jóval szorosabb kormányzati kontroll alatt, de a szervezetek és tagjaik megőrizhették paramilitáris jellegüket, és valójában tovább működhettek. A KKVSz, mint paramilitáris csúcsszerv tehát az NMV keretein belül élt tovább, erről pedig levéltári forrás is fennmaradt: egy bizalmas belügyminisztériumi körlevél 1923-ból, mely megtiltja az NMV tagjainak, hogy az új sztrájktörő segédrendőri szervet akár egymás között is a Kettőskereszt Vérszövetség névvel illessék, mivel ahhoz a köztudatban meglehetősen rossz emlékek fűződnek. Ily módon, bár a Kettőskereszt Vérszövetség 1923-ban hivatalosan elvileg megszűnt, tagjai valamilyen formában, részben feltehetőleg továbbra is állami szolgálatban, folytathatták tevékenységüket az általuk hazafiasnak tartott célok érdekében, 1920-as évekbeli működésüknek pedig némi leegyszerűsítéssel szerves folytatása volt az 1930-as évek magyar nemzetiszocialista mozgalmainak megjelenése és tevékenysége, és talán elég, ha itt az 1920-as évek „poszt-különítményes” milíciái és a későbbi magyar nemzetiszocialista pártok közötti személyes átfedésekre utalunk…

 

Kántás Balázs: Milicisták, puccsisták, terrorfiúk. Mikrotörténeti esettanulmányok és levéltári források a Horthi-korszak első éveiben műkdp radikális jobboldali titkos szervezetek és a hozzájuk köthető paramilitáris alakulatok tevékenységéről 1919-1925, Művészeti és Irodalmi Jelen Kft., Budapest, 2021

 

 

KÁNTÁS BALÁZS A MAGYARORSZÁGI PARAMILITARIZMUSSAL FOGLALKOZÓ MUNKÁINAK BIBLIOGRÁFIÁJA ÉS A MŰVEK ELEKTRONIKUS ELÉRHETŐSÉGE:

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

A Trebitsch-ügyirat: A Magyar Királyi Belügyminisztérium titkos dokumentumai Trebitsch Ignác nemzetközi kémről és kalandorról, 1930–1938

Budapest, Magyarország : Hungarovox Kiadó (2020) , 103 p.

http://real.mtak.hu/106530/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

Árnyékhadsereg?: Válogatott dokumentumok a Kettőskereszt Vérszövetség katonai titkos társaság 1920-as évekbeli működéséről

Budapest, Magyarország : Hungarovox Kiadó (2020) , 159 p.

http://real.mtak.hu/106528/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

A bombavetők nyomában: A Horthy-korszak egyik leghírhedtebb büntetőperének politikai kontextusáról és sajtóvisszhangjából - előmunkálat egy nagyobb volumenű forráskiadványhoz

Budapest, Magyarország : Hungarovox Kiadó (2020) , 125 p.

http://real.mtak.hu/106529/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

A fekete hadsereg: Tanulmány és válogatott dokumentumok a Kettőskereszt Vérszövetség katonai titkos társaság 1920-as évekbeli működéséről

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 330 p.

https://mek.oszk.hu/20400/20475/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

A magyar sörpuccs?: Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselő és társai államcsínykísérlete, 1923. Tanulmány és források

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 153 p.

https://mek.oszk.hu/20600/20627/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

A Duna–Tisza közi dosszié: Három alapvető forrás a Duna–Tisza közi paramilitáris erőszak történetéhez 1919–1924

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 139 p.

https://mek.oszk.hu/20600/20629/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

Viták a ,,másik" államhatalomról: Válogatás a fegyveres titkos társaságok ügyében elhangzott parlamenti felszólalásokból, 1923–1924

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 168 p.

https://mek.oszk.hu/20600/20673/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

A titkos társaságok felfedése: A Magyar Királyi Belügyminisztérium bizalmas jelentése a feloszlatásuk után továbbra is működő radikális jobboldali titkos szervezetekről, 1926

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 115 p.

https://mek.oszk.hu/20700/20746/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

Diverzió, bankrablás, szélhámosság: A Kovács testvérek irredenta indíttatású bűncselekményei, 1923–1925

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 70 p.

https://mek.oszk.hu/20800/20830/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

Levéltári iratok a Kettőskereszt Vérszövetség katonai titkos társaság szórványosan dokumentált történetéhez 1920–1945

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 210 p.

https://mek.oszk.hu/20900/20962/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

A különítményesek nyomában: Tanulmány és források Héjjas Iván paramilitáris vezető és különítménye tevékenységéről, 1919–1923

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 162 p.

https://mek.oszk.hu/21200/21224/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

Váry Albert koronaügyész-helyettes összefoglaló jelentése a fehérterror Duna–Tisza közén zajlott eseményeiről, 1922

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 107 p.

https://mek.oszk.hu/21200/21223/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

Diverzió, revízió, Fehér Internacionálé?: Tanulmány és dokumentumok a Horthy-korszak első éveinek revizionista külpolitikai együttműködési terveiről, 1919–1923

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 188 p.

https://mek.oszk.hu/21200/21235/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

Árnyékkatonák és árnyékpolitikusok: Újabb dokumentumok a Horthy-korszak első éveinek radikális jobboldali titkos paramilitáris szervezeteinek működéséről, 1923–1926

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 144 p.

https://mek.oszk.hu/21200/21234/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

Documenta Paramilitaria Hungarica: Tanulmány és történeti források a Kettőskereszt Vérszövetség titkos irreguláris katonai alakulat tevékenységéről, 1919–1945

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 425 p.

https://mek.oszk.hu/21300/21326/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

Álmodozó puccsisták: Három radikális jobboldali államcsínyterv az 1920-as évek Magyarországáról

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 134 p.

https://mek.oszk.hu/21300/21326/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

A Csocsó bácsi-féle összeesküvés: Apor Viktor tartalékos honvéd főhadnagy és társai hatalomátvételi terve, 1923

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 65 p.

https://mek.oszk.hu/21300/21325/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

A csongrádi bombamerénylet: Sajtó- és egyéb források a Horthy-korszak egyik antiszemita terrorcselekményének kontextusához, 1923–1924

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 301 p.

https://mek.oszk.hu/21300/21361/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

Rendőrgyilkosság az Oktogonnál: Tanulmány és levéltári források Soltra József rendőr meggyilkolásának körülményeihez és politikai kontextusához, 1920

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 110 p.

https://mek.oszk.hu/21300/21390/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

A fél világ (titkos)szolgálatában: Dokumentumok Trebitsch Ignác nemzetközi kém és kalandor Magyarországgal kapcsolatos tevékenységéről, 1919–1938

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 215 p.

https://mek.oszk.hu/21400/21438/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

Konszolidáció kézigránáttal?: Az Ébredő Magyarok Egyesületének antiszemita indíttatású jászkarajenői merényletterve, 1922

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2020) , 124 p.

https://mek.oszk.hu/21500/21525/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

A bombaper: A Horthy-korszak első éveinek egyik legnagyobb büntetőpere és politikai kontextusa, 1922–1926

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2021) , 308 p.

https://mek.oszk.hu/21700/21710/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

Gyilkosság a Club Kávéházban: Az Ébredő Magyarok Egyesülete milicistáinak véres akciója, 1920

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2021) , 113 p.

http://mek.oszk.hu/21600/21690/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

A bombamerényletek kora: Levéltári források a Horthy-korszak első éveinek politikai terrorizmusához, 1922–1924

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2021) , 302 p.

https://mek.oszk.hu/21800/21879/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

A magyar ,„fehér szabadkőművesség": Adatok és levéltári források az Etelközi Szövetség, a Horthy-korszak politizáló titkos társaságának töredékes történetéhez

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2021) , 322 p.

https://mek.oszk.hu/21900/21979/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

,,Szép napok" a Britannia Szállóban: Adatok és levéltári források a magyarországi fehérterror egyik hírhedt irreguláris katonai alakulatának fővárosi atrocitásaihoz, 1919–1920

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2021) , 180 p.

http://real.mtak.hu/123944/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

Pénzhamisítás hazafias célból?: A frankhamisítási bűnügy politikai hátterének megvizsgálására kiküldött parlamenti bizottság jelentése eljárásának befejezéséről és eredményéről, 1926

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2021) , 187 p.

https://mek.oszk.hu/22000/22031/

 

Kántás, Balázs (Forráskiadás készítője)

Milicisták, puccsisták, terrorfiúk: Mikrotörténeti esettanulmányok és levéltári források a Horthy-korszak első éveiben működő radikális jobboldali titkos szervezetek és a hozzájuk köthető paramilitáris alakulatok tevékenységéről, 1919–1925

Budapest, Magyarország : Művészeti és Irodalmi Jelen Kft. (2021) , 700 p.

http://real.mtak.hu/123884/

 

Kántás, Balázs

A megmaradt írás: Összegyűjtött irodalmi, történelmi és művészetelméleti tanulmányok

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár (2021) , 1 140 p.

http://mek.oszk.hu/22100/22154/

 

Kántás, Balázs ; Zsávolya, Zoltán (szerk.)

Maps of the Mind: Essays of Literature, Cultural Studies and History

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság (2021) , 360 p.

http://real.mtak.hu/124689/

 

Kántás, Balázs

Betyárvilág a Nagykörúton

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság (2021)

http://real.mtak.hu/125013/

 

Kántás, Balázs

Hamis pénzzel a hazáért?: Irredenta indíttatású pénzhamisítás az 1920-as évek Magyarországán

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság (2021) , 90 p.

http://real.mtak.hu/124587/

 

Kántás, Balázs

A robbantások ideje: A radikális jobboldali politikai terrorizmus legeklatánsabb példái az 1920-as évek Magyarországán

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság (2021) , 133 p.

http://real.mtak.hu/124521/

 

Kántás, Balázs

Adatok az Etelközi Szövetség, a Horthy-korszak befolyásos politizáló titkos társaságának töredékes történetéhez

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság (2021) , 192 p.

http://real.mtak.hu/123197/

 

Kántás, Balázs

Soltra József rendőrjárőr meggyilkolása, 1920. november 10.

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság (2020) , 121 p.

http://real.mtak.hu/118440/

 

Kántás, Balázs

A másik államhatalom?: Fegyveres radikális jobboldali titkos szervezetek az ellenforradalom és a konszolidáció első éveiben

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság (2020) , 98 p.

http://real.mtak.hu/111934/

 

Kántás, Balázs

Héjjas Iván paramilitáris vezető és különítménye szerepe a Duna-Tisza közi fehérterrorban, valamint az ellenük lefolytatott ügyészi vizsgálat, 1920–1922

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság (2020) , 107 p.

http://real.mtak.hu/111819/

 

Kántás, Balázs

Terroristák a bíróság előtt

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság (2020) , 124 p.

http://real.mtak.hu/110622/

 

Kántás, Balázs

A meg nem történt államcsíny: Radikális jobboldali puccsterv, 1923

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság (2020) , 78 p.

http://real.mtak.hu/110622/

 

Kántás, Balázs

A haza önkéntes (titkos)szolgálatában?: A Kettőskereszt Vérszövetség, egy furcsa titkos katonai alakulat az ellenforradalmi rendszer első éveiben

Budapest, Magyarország : Horthy-korszak Történetének Kutatásáért Társaság (2020) , 112 p.

http://real.mtak.hu/110618/

 

Kántás, Balázs

Egy lehetséges „magyar sörpuccs” gondolata?: Ulain Ferenc nemzetgyűlési képviselőnek és társainak a német szélsőjobboldal segítségével elképzelt államcsínyterve

ARCHIVNET 1 p. online , 70 p. (2020)

https://archivnet.hu/egy-lehetseges-magyar-sorpuccs-gondolata-ulain-ferenc-nemzetgyulesi-kepviselonek-es-tarsainak-a?fbclid=IwAR1LAEOtdhSvam_Vzo9v1VlCGJ4FnkDKdq91dYG1U8uANIEfsHMHh1PElV0

 

Kántás, Balázs

Revizionista diverzió a kisantant államokban: Egy titkos külügyminisztériumi előterjesztés (2020)

Tudományos ismeretterjesztő forrásközlő cikk a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára honlapjának "A hét dokumentuma" című rovatában, publikáció időpontja: 2020. 06. 29

https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/revizionista_diverzio_a_kisantant_allamokban?fbclid=IwAR2pEQKQI9IO6sD0kLW1qwZtrPaFnw6qUB05wKfgexv2W5gCAlu3nVbAe7Y

 

Kántás, Balázs

Megszűnt, majd tovább élt?: A Kettőskereszt Vérszövetség katonai titkos társaság és látszólagos integrációja a Nemzeti Munkavédelmi Hivatalba , 5 p. (2020)

Tudományos ismeretterjesztő forrásközlő cikk a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára honlapjának "A hét dokumentuma" című rovatában, publikáció időpontja: 2020. 04. 21

https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/megszunt_majd_tovabb_elt

 

Kántás, Balázs ; Szerényi, Ildikó

Dinárhamisítás a Délvidéken , 6 p. (2019)

Tudományos ismeretterjesztő forrásközlő cikk a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára honlapjának "A hét dokumentuma" című rovatában, publikáció időpontja: 2019. 04. 29

https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/dinarhamisitas_a_delvideken

 

 

  
  
 

Zsávolya Zoltán (1968)

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat szerkesztője.

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.