Videó

A Kincskereső videója




Keresés a honlapon:


Hódi Hajnalka: Keserü Ilona 90 – Ernszt András interjú

 

 

 

 

Keserü Ilona 90 – Ernszt András interjú

 

Keserü Ilonát 90. születésnapján a Művészeti Kar polgársága, egykori és jelenlegi diákok, tanárok és nem-tanárok konferenciával köszöntötték. 

Keserü Ilona és nagy generációja robbantotta be Pécsen a felsőfokú művészképzést a rendszerváltással egyidőben, iskolaalapító művész tanár a szó legnemesebb értelmében.
Az egyetemhez és a diáksághoz való viszonya a mai napig példaként szolgál. Ernszt András festőművésszel ez alkalomból Hódi Hajnalka beszélgetett. 

 

A Keserü Ilona 90. születésnapját köszöntő konferenciára a Csontváry Múzeumban került sor. Mi indokolta a helyszín választását? 

 

A helyszínválasztást az indokolta, hogy egyszer egy magánbeszélgetésen Ilona azt mondta az egyik kollégájának, Losonczy Istvánnak, hogy nagyon szeretne órákon keresztül a Csontváry múzeumban a Baalbek előtt ülni. Úgy érezte, hogy valami nagyon erős, kifejezett köze van Csontváry művészetéhez. Az iránta való tiszteletből, egyfajta ajándékként döntöttünk úgy, hogy itt rendezzük meg a konferenciát.

 

Mi a jelentősége a Színerő-Léptékváltás festészeti programoknak, amelyeket Keserü Ilona indított el és vezetett éveken át? 

 

Ez a program egy kurzusként indult 2007-ben, Ilona azért találta ki, hogy a volt mesteriskolások és a doktori iskola hallgatói nagy méretben tudjanak dolgozni; hogy a táblaképnél nagyobb léptékű munkák készüljenek el. Ő fogalmazta meg először ezt a koncepciót, ő kísérte éveken keresztül ezt a programot. Fontos tudnunk, hogy nem csak a szellemi kitalálója volt, hanem az utóbbi években anyagilag is ő finanszírozta ennek létrejöttét. A program a Zsolnay gyár elhagyott ipari területén lett megvalósítva: öt-hat méter magas ipari belmagasságú csarnokokban állítottuk ki a képeket, majd ebből nőtte ki magát a szimpózium, ahol évek óta már nem csak a doktori iskola hallgatói vesznek részt, hanem külsős meghívottak is.

 

Keserü Ilona életműve hol helyezhető el a hazai és nemzetközi képzőművészet értékei között?

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Ilona egy korszakot meghatározó művész. A 60-as évektől kezdve mind a mai napig azt látjuk, hogy életműve nem egy lineáris utat jár be, hanem folyton visszatér különböző problematikákhoz, motívumokhoz. Azok a kérdések, amelyek foglalkoztatják, az utóképhatástól kezdve a különböző színtanulmányokig - ez a rendkívüli témagazdagság teszi őt korszakalkotó jelentőségű művésszé mind a magyar, mind a nemzetközi művészeti térben. A vászondomborításos munkái, melyek összefüggésben vannak a színházi díszlettanulmányaival, szintén egyedülálló formakísérleteknek számítanak. Munkái a világ legjelentősebb képzőművészeti gyűjteményeibe kerülnek bele.

 

Mit jelent Keserü Ilona tanítványának lenni, hogyan alakult a mester és tanítvány kapcsolat köztetek az elmúlt évtizedekben?

A doktori iskolában voltam hallgatója Ilonának három évig az ezredforduló környékén. Előtte is beszélgettünk, amikor az alapképzésen tanultam, mindig bejött a műtermünkbe megnézni, hogy mit csinálunk. A doktori iskolában viszont már nem alapkérdésekről beszélgetünk- , a festészet iránti nagyfokú elkötelezettsége nyomán rengeteg jó tanácsot kaptam tőle. Ilona nem csak a műteremben működött mesterként, hanem a képzőművészeti élet egyéb területein is. Mindig figyelemmel kíséri a volt hallgatói munkáját, próbálja támogatni őket. Közös kiállításon is részt vettünk, de a legfontosabb, hogy nagyon inspiráló a gondolkodásmódja, a személyisége, ami nagyon ritka a mai világban.

 

 

Milyen fontos motívumokat lehet kiemelni, amelyek a festményeken jellemzően jelen vannak? 

A népművészeti motívumok közül a balatonudvari sírköveket emelném ki, de a labirint-munkák, a különböző nagygesztusokra épülő alkotások, a gubanc motívum is mindig vissza-visszatér, és a möbiusz, mely nem csak síkban, hanem térbeli megfogalmazásként is látható, az egészen kicsitől a félszoba méretig.

 

 

Mit nyújthatott a konferencia a festő szakos egyetemi hallgatóknak és a középiskolás festő növendékeknek ? 

Úgy próbáltuk meg összeállítani a konferencia anyagát, hogy Ilona életművének nagyon sok szegmensére világítsunk rá: színházi munkáitól kezdve a színfestésen át a labirintus-képekig, a nagyméretű gesztusképeitől kezdve a színkísérletekig – arra a rendkívül gazdag életműre, mely az elmúlt hetven évben végigkísérte őt. Az egyetemista hallgatók számára ez a sokszínűség már megragadható és megfejthető volt. A középiskolások számára elsősorban a teremben lévő Csontváry-munkák, és Ilona- velük egy térben elhelyezett színtanulmánya jelentett újszerű élményt.

 

 

 

  
  

Megjelent: 2023-10-11 20:00:00

 

Hódi Hajnalka (Pécs, 1974)

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat szerkesztője, a Galéria és az Önarckép tájjal rovat vezetője.

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.