Videó

A tegnap.ma videója




Keresés a honlapon:


Hódi Hajnalka: Faust, az elkárhozott – interjú a Pécsi Balett bemutatójának alkotóival, Vincze Balázzsal és Uhrik Dórával

 

 

 

 

 Faust, az elkárhozott

 

Dubrovay László Kossuth-díjas érdemes művész: Faust, az elkárhozott című táncművének ősbemutatója először a Müpa szervezésében valósult meg 2016-ban. A zenemű a 2023/24-es évadban látványos színpadképpel a Pécsi Balett táncművészeinek szenvedélyes előadásában is megelevenedik. A darab rendezője és koreográfusa Vincze Balázs. Uhrik Dóra dramaturgként vett részt az alkotás előkészítésében. A szeptember 16-án debütáló táncdráma alkotóival Hódi Hajnalka beszélgetett.

 

Egy dramaturg számára hogyan dől el, hogy mely részleteket visz/nem visz színpadra?

Uhrik Dóra: A táncelőadások dramaturgja általában ismeri a darabot előadó együttes táncosait, képességeiket, táncstílusukat. A koreográfussal történő beszélgetések után készíti el tervezetét, amelyet az alkotó természetesen saját víziója szerint használ.

 

Mindegyik műbeli szereplő megjelenik a táncjátékban?

Uhrik Dóra: Dubrovay László – Kossuth –díjas, Erkel – díjas zeneszerző ajánlotta a „Faust, az elkárhozott” című művét a Pécsi balettnek, és Vincze Balázs Érdemes művész, Harangozó – díjas koreográfusnak. A zenemű tételei általa meghatározott képekből, jelenetekből álltak, így a táncdramaturgia ehhez alkalmazkodott. Minden fontos szereplő megjelenik, de vannak olyan szimbolikus szerepek, melyek nincsenek Goethe Faustjában.

 

Miért ez a táncjáték címe: Faust, az elkárhozott? … hisz az eredeti műben nem kárhozik el a főszereplő.

Uhrik Dóra: Dubrovay László művének ez a címe, ezt elfogadtuk.

 

Van–e olyan eleme az eredeti darabnak, amit mondanivalóját tekintve teljesen átfogalmaztatok?

Uhrik Dóra: Azt hiszem, mi csak más módon fogalmaztuk meg ugyanazt: az emberi esendőséget és annak következményeit.

 

Hogyan egyezteti a dramaturg a személyes művészi interpretációját a koreográfus látásmódjával a próbák során?

Uhrik Dóra: Elmondja a véleményét, amely segíthet az alkotó koreográfusnak.

 

Milyen érzelmeket, reakciókat remélsz kiváltani a közönségből?

Uhrik Dóra: Én ezt egy kicsit tükörtartásnak gondolom, hogy nézzünk magunkba és ne kössünk rossz „alkukat”. Mindannyian esendőek vagyunk!

 

Mire vagy a legbüszkébb a Fausthoz kötődő dramaturgiai munkádban?

Uhrik Dóra: Arra vagyok büszke, hogy ebben résztvehettem. Vincze Balázs csodálatos művet alkotott, a Pécsi Balett táncosai nagyszerűek, akár tánctechnikailag, akár karakteralkotásban!

 

Megosztanál egy emlékezetes pillanatot, amikor dramaturgiai szerepedben megoldottál egy lehetetlennek tűnő helyzetet, vagy áttörést értél el valamiben?

Vincze Balázs: Mikor elkezdem kitalálni a koreográfiát, mindig lehetetlennek érzem, hogy megvalósuljon a teljes alkotás. A kételkedés az alkotói folyamat szerves része. Azonban pont ez segít abban, hogy több koncepciót végiggondolva, a lehető legjobb mű jöjjön létre végül.

 

Mennyire volt egyszerű/nehéz alkalmazkodni a már eleve megírt zeneműhöz?

Vincze Balázs: Kortárs zeneszerző művéhez koreográfiát készíteni nagy megtiszteltetés, de nagy felelősséggel is jár. Dubrovay László elkészítette a Faust részletgazdag szinopszisát, majd arra alkotta meg a monumentális zeneművet. Azonban azt nem koreográfussal közösen írta, nem a koreográfiai folyamat részeként íródott a zene, hanem a már meglévő zeneműhöz alkalmazkodva alkottam meg a koreográfiát. Nagyon beszédes volt a zenemű, de kihívást jelentett színpadra vinni úgy, hogy táncmozgás tekintetében is érthető legyen a közönségnek.

 

Milyen kihívásokkal kellett szembenézned, amikor a karakterek mélységét és összetettségét a párbeszéd helyett a mozgásra fordítottad?

Vincze Balázs: Csodálatos dolog a tánc világnyelvén, szavak nélkül elmesélni egy történetet, úgy, hogy az a közönség számára is befogadható legyen. Istenúrfi és az angyalok nem szerepeltek Goethe művében, sem a zeneszerző alkotásában. Ezek a szimbolikus figurák sokat segítettek, hogy közelebb jussak a karakterekhez, és a táncosok is ezeken a karaktereken keresztül közelebb jutottak a feladatukhoz.

 

Hogyan találtad meg az egyensúlyt a történetmesélés és a tánc kifejező jellege között?

Vincze Balázs: Istenúrfi és az angyalok karakterei elmosták a történetmesélést, így jobban tudtam a tánc kifejező erejét vizionálni. De alapvetően a színjátszást és a testbeszédet harmonizáltam és próbáltam egyensúlyban tartani. A műben olyan karakterek jelennek meg, melyek megformálása a táncosok részéről nagyon erős színészi képességeket igényelnek.

 

Voltak olyan konkrét jelenetek vagy pillanatok, amikor úgy érezted, hogy a tánc különösen hatékonyan közvetíti a történetet?

Vincze Balázs: Igen, különösen azokban a pillanatokban, amikor olyan kellékeket és tárgyakat használtam, amelyek lehetőséget biztosítottak, hogy bevonjuk őket a táncba, és a koreográfia részévé válhassanak. Továbbá nagyon fontos számomra nem csak a mozgás, hanem a karakterábrázolás is. Sok időt fordítunk a táncosokkal arra, hogy a karakterek megformálásáról beszélgessünk, majd ez befolyásolja magát a mozgást is.

 

A színpadi tánc gyakran használ erőteljes szimbolikát és metaforákat. Tudnál említeni néhányat a Faust történetének szimbolikus elemei közül?

Vincze Balázs: Megjelenítettünk egy” Istenúrfi” figurát, aki szinte őrangyala, és védője Faustnak. Ritkán lép közbe, de mindig ott van, és a jelenlétével segíti.

 

Visszatekintve az elkészült táncműre, van-e valami, amit változtatnál, vagy utólag másképp csinálnál?

Vincze Balázs: Nincs, mivel az a fajta koreográfus vagyok, aki elfogadja azt, hogy mindig az adott pillanatban épp hol tart. Én akkor dinamikámban, víziómban, tapasztalatomban, a zenével való kapcsolatommal - a pillanat művészetét megélve a darabbal - ott tartottam, hogy ez az alkotásom született meg.

 

 

  
  

Megjelent: 2023-09-05 20:00:00

 

Hódi Hajnalka (Pécs, 1974)

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat szerkesztője, a Galéria és az Önarckép tájjal rovat vezetője.

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.