VideóA PécsTV videója Keresés a honlapon: |
Hekl Krisztina: „Segítség, seprű lett a nagymamám!” – Interjú Koncz Erika meseíróval
„Segítség, seprű lett a nagymamám!” Interjú Koncz Erika meseíróval
Koncz Erika műveivel rendhagyó módon ismerkedtem meg. A Petőfi Rádió Facebook oldalán feltett egy kérdést: Ha a jövőbe látnál, mire lennél kíváncsi? Záporoztak a humoros kommentek, azután jött egy, amire nem számítottam. Koncz Erika válasza így hangzott: A hatoslottó nyerőszámaira, mert ha megnyerném a főnyereményt, sokkal jobb életkörülményeket teremthetnék magamnak. Kerekesszékben élnék akkor is, csak sokkal, de sokkal jobb lenne az életem sziklaszilárd anyagi háttérrel. Cserébe elajándékoznám az összes meglévő példányt a mesekönyvemből, nevelőotthonban élő gyerekeknek. Megkerestem Erika meséit az interneten, majd rendeltem tőle egy mesekönyvet. Azonnal megfogott a könyv világa, már a kezdőmondat is zseniális volt. Bár Erikával készítettek korábban interjút nagy lapok, elhatároztam, hogy bemutatom őt a Holdkatlan olvasóinak.
Mesélj egy kicsit magadról! Mióta írsz meséket? Mi volt az oka annak, hogy elkezdtél az írással foglalkozni? Koncz Erika vagyok. 1979-ben születtem, Miskolcon. 1997-ben egy elrontott csípőműtét miatt kerekesszékbe kerültem. 2004-ben kezdtem el meséket írni, méghozzá azért, mert összebarátkoztam egy nagyon kedves barátom (Dr. Mester Csaba) kislányával, Bogival. Tüneményes, nagyon kedves, cserfes kislány volt. Akkora hatással volt rám, hogy elhatároztam, hogy írok róla egy mesét. Fogalmam se volt róla, hogy tudok-e egyáltalán mesét írni, csak azt éreztem, hogy kell. Boginak nagyon tetszett a mese, ezért újabb és újabb róla szóló mesét írtam. Összesen tizenhármat. Eleinte csak róla, aztán születtek testvérei, és róluk is, sőt, van mese a szüleikről is. 2004-ben még nem volt internet hozzáférésünk, ezért postán küldtem el a meséket.
Szerkesztői szemmel nézve sem találok hibát a műveidben. Tanultad az írásművészetet? Szívből örülök, hogy úgy tűnik, mintha tanultam volna valakitől az írást, de nem volt mesterem, saját magamtól kezdtem írni, nem jártam ilyen jellegű képzésre.
Melyik író, meseíró munkássága, melyik mű volt rád nagy hatással? Gyerekkoromban nagyon sokat voltam kórházban, ezért rengeteget olvastam. Egy nálam kilenc évvel idősebb barátom mindig kölcsönadott egy könyvet, amikor meglátogatott, így már általános iskolás koromban olvastam Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger, Akiért a harang szól, valamint Thomas Mann: József és testvérei című könyveket. Egyetlenegy példaképem van, mégpedig Lázár Ervin
Saját műveid közül van kedvenc? A saját meséim közül több kedvencem is van. Sok mese fér tizenhét évbe! :) Ha ki kell emelnem párat, akkor a „Tibolddaróci galiba”, amiben egy liba szentül hiszi, hogy ő királykisasszony, és úgy is beszél, mintha az volna. A „Kié lehet ez a cipő?” című mese a legelsők közül való, amit Boginak írtam, akkoriban tanult meg járni az öccse, és egy szuper jó mese, erdőben sétálós, állatokat etetős kaland. Ez a kettő egyébként bekerült az első mesekönyvembe is, ami egy tizennégy meséből álló válogatás, 2017-ben jelent meg, „A legerősebb szó” címmel. A nem túl régi meséim közül a „Körforgás”, a „Nem!”, „A macska sárga esőkabátban” című meséim a kedvencek, ezeket el is lehet olvasni a meseoldalamon.
Hogyan születnek a karaktereid? A karaktereim a legkülönfélébb élethelyzetekben születnek. Fruzsi, a világ legbátrabb nyuszija, aki rockrépát eszik, és a farkastól sem fél, egy olyan éjszakán pattant ki a fejemből, amikor annyira fájt a lábam, hogy ébren tartott. Csak feküdtem az ágyban, és próbáltam elterelni a gondolataimat a fájdalomról. Másnap meg is írtam a mesét. De találtam már ki főzés közben is karaktert. Mivel nem akadálymentes lakásban lakunk, nem tudok önállóan főzni, ezért az élettársammal, Gáborral közösen oldjuk meg, és ő mondta egyszer viccesen, hogy „kész a kompri”, és erről ugrott be nekem Korom Piri, aki a „Segítség, seprű lett a nagymamám!” című könyvem egyik szereplője lett. Van, aki meg csak úgy minden előzmény nélkül megjelenik a fejemben, mint Lili, a lila nyuszi, vagy Helga, a rollerező kismalac, aki egy vörös cirmossal mászkál mindenhova, akinek Frenk a neve, a kismalac hátizsákjában utazik, és a fejét kidugva nézelődik. Velük tervezek hosszútávra, majd meglátjuk mi lesz.
Milyen korosztálynak írsz? Nem határozom meg a korosztályt, mindenkinek írok, nem válogatok.
Csak mesét írsz? Alapvetően meséket írok, ezt szeretem a legjobban, de bármilyen témáról tudok írni, ami érdekel és van hozzá kedvem. Régen rendszeresen írtam tetoválásokról egy internetes felületre, mert megkértek rá, de ez már a múlté.
Mondj egy pár szót a könyveidről! Miről szólnak, mennyi idő alatt készültek el? „A legerősebb szó” című mesekönyvem tizennégy mesét tartalmaz. A bicikliző kakastól a zongorázó tehénig mindenféle alak található benne. Kedves, vicces mesék, amik alapvetően szórakoztatóak, de mindegyikben van valami fontos. Az életről szólnak. Előítéletekről, karrieristákról, önmagunk elfogadásáról, szeretetről. Csupa olyasmiről, ami a mindennapi élet szerves részét képezi. 2017-ben jelent meg saját kiadásban, már nem lehet kapni, aminek nagyon örülök, mert tőlem lehetett megvenni, és ha már nincs, az azt jelenti, hogy volt rá kereslet. Már majdnem egy éve elfogyott, és még mindig van, aki szeretné megvenni. Majd felolvasom a YouTube csatornámon. Nemrég indítottam, minden pénteken felolvasok egy mesét, amihez éppen kedvem van. Már nyolc éve elhatároztam, csak nem volt hozzá bátorságom, de most már van, bár még izgulok, de jók a visszajelzések. 2020 augusztusában jelent meg a második könyvem, „Segítség, seprű lett a nagymamám!” címmel. Ez is saját kiadás, tőlem lehet megvenni. Erre a könyvre tíz évet vártam. Nagyon érdekes, mert csak egy mesének indult, amit egy barátnőmről írtam, de Gábor kérte, hogy folytassam, mert a végén kezdődik csak igazán, akkor a legizgalmasabb. Egy évig felé se néztem, aztán szinte egymás után írtam még négy fejezetet hozzá. Így lett az egy meséből öt fejezetes könyv. Nem szívesen mondanám el, hogy miről szól, de a lényeg az, hogy Zsuzsi nem tud elaludni, ezért falevélnek képzeli magát, mindenféle kalandokba keveredik. Megtudhatjuk, milyen baki miatt lett seprű egy nagymamából, és mennyi minden kell ahhoz, hogy újra az legyen, aki volt. Imádtam írni ezt a mesét. Van benne kobold, sárkány, béka, néhány ovis, egy varázsló, aki nem varázsol, és még sokan mások. Nagyon-nagyon jó visszajelzéseket kapok, mindenféle korosztályt leköt, sőt, kaptam olyan levelet, amiből az derült ki, hogy egy értelmi fogyatékos kislány olvas, felolvas belőle, és teljesen magától, mert érdekli a történet, és azt remélik, hogy az én könyvem lesz az első lépés a többi könyv felé. Hatalmas megtiszteltetés ez számomra.
A történetet előre felépítve, tudatosan írsz, vagy hagyod, hogy a szereplőid önálló akaratuk szerint cselekedjenek? Olyannyira nem tudatosan felépítve írok, hogy legtöbbször halvány sejtelmem sincs, miről fog szólni a mese, és írás közben alakul. Rendszerint beugrik egy párbeszéd, azt elkezdem írni, és megy a maga útján a történet. A közepén kezdem, és a végén írok elejét. Meglehet, hogy ez valamiféle balkezes dolog.
Hogyan alkotsz? Én például csak egyedül tudok írni, abszolút csendben. Számomra is az az ideális, ha teljesen egyedül vagyok, és csend van. Akkor tudom meghallani a gondolataimat a legjobban, de egy tíz emeletes panelben lakunk, egy építkezés mellett, ráadásul a házban folyton fúr vagy kalapál valaki, ezért meg kellett tanulnom ilyen körülmények között is írni.
Mesélj a saját vállalkozásodról! Honnan indult és hová tart? Az Ercsimese.hu 2010-ben indult. A MEOSZ által lehetőségem volt HTML, CSS, PHP programozást tanulni, akkor készült az első verzió, amit én csináltam, de rájöttem, hogy untat a programozás és csak a meseírással szeretnék foglalkozni, így a meseoldalam mostani verzióját már a Gábor csinálta, ő lett a webfelelős. Kezdetben becsületkasszás volt a meseírás, de ez nem vált be, sokan leléptek a mesével, ezért hivatalossá tettem a dolgot, számlát küldök és utalás után kapja meg az ügyfél a mesét. Hogy hova tart? Felfelé. :) Szerencsére nagyon sokan szeretik a meséimet, sok a dolgom, nem unatkozom.
Mennyi idős volt a legfiatalabb és a legidősebb ügyfeled, akinek személyre szabott mesét írtál? Két olyan ügyfelem is volt, aki még az anyukája hasában lakott, a legidősebb pedig kilencvenhárom éves volt. Nagyon örültem, mert jótékonysági licitre ajánlottam fel a lehetőséget, hogy mesét írok annak a megbízásából, aki a legtöbbet ajánl, és 40.000 Ft volt a legmagasabb licit. A befolyt összeget egy beteg gyerek kezelésére fordították. A nyertes a nagymamájáról kért mesét, akit nagyon szeret az egész család, de sajnos ritkán találkoznak, mert külföldön élnek, és ritkán jönnek haza. Az egész családban nagy sikert aratott a mese, jó célt szolgáltunk vele és még a korrekord is megdőlt.
Nagyon szépek a könyved illusztrációi. Az illusztrátorról mit lehet tudni? Hogyan ismerted meg őt? Korom Fatime Hella művésznő illusztrálta a „Segítség, seprű lett a nagymamám!” című könyvem. Zseniálisnak tartom, nagyon jól tudunk együtt dolgozni. Nem bánom, hogy tíz évet vártam a könyvre, így kellett lennie, hogy a Hella rajzolja. Személyesen még sosem találkoztunk. Egy kedves barátom szólt, hogy meseírót keres egy nagyon jó rajzoló. Ekkor írtam neki, hogy ha van kedve, dolgozzunk együtt. Nagyon nagy az összhang, az ügyfelek is szoktak kérni rajzot a meséhez, mindenkit a Hellához küldök, nem is szeretnék mással dolgozni, csak vele.
Ha mesefiguráid életre kelnének, melyikükkel találkoznál a legszívesebben és mi történne? Három nyulam már testet öltött horgolt formában, méghozzá Géza, Flóra és Lili. Ők itt laknak velünk. Lili, a lila nyuszi tetoválásban is megvan. Van egy rock and roll sztár béka karakterem, akit úgy hívnak, hogy Frigyes, és gitározik. Őt is magamra tetováltattam. Meglepődnék, ha leugrana a hátamról, megkérném, hogy játsszon valamit. Egyébként meseírás közben látom a jeleneteket magam előtt, mintha filmet néznék, és jókat nevetek.
Milyen zenét szeretsz? Ötéves korom óta rocker vagyok, akkor kerültem bentlakásos iskolába, ott szerettem meg a rock, metál zenét. Magyarok közül Rudán Joe a legnagyobb kedvencem. Nagyon szeretem a dalait, nagyon tetszik a hangja, és remek hangulatú, színvonalas koncertélményt nyújt. Minden év fénypontja volt a karácsonyi koncert Pécsett, a Kodály Központban. Szívből sajnálom, hogy a vírus miatt idén decemberre került a tavalyi. Külföldiek közül a Dream Theater, a Metallica, a Judas Priest, AC/DC a legnagyobb kedvencem. Más műfajt nem nagyon hallgatok, bár a pécsi koncerten Rudán Joe vendége volt Szerekován János operaénekes, és lenyűgözött. Azóta mindig meghallgatom, amit közzétesz az oldalán.
A karaktereid is hallgatnak metált? A karaktereim nem hallgatnak metált, ők a madárdalért rajonganak.
Mi a terved az idei évre? Ebben az évben szeretnék kiadni egy könyvet. Ehhez az kell, hogy hamar elfogyjon a „Segítség, seprű lett a nagymamám!” mert én a saját kiadású mesekönyvekben látom a lehetőséget. Az egyik bevételéből kiadom a másikat.
Mik a távlati terveid? Van olyan cél, amit szeretnél elérni? Nagyszabású terveim? Nagyon szeretném, ha végre lenne saját otthonunk, ami csak a miénk, és olyan, ami minden szempontból megfelelő. Kerekesszékben élni nem romantikus kocsikázás vadvirágos réteken, de ha megfelelő anyagi körülmények között él az ember, és van saját otthona, olyan, amiben segítség nélkül boldogul, akkor azért biztosan lényegesen jobb. Különösebb szakmai díjakra én nem vágyom, mert számomra a legnagyobb elismerés az, hogy volt olyan gyerek, aki nem volt hajlandó leülni és végighallgatni semmilyen mesét, aztán én írtam olyat, ami róla szól, azt meghallgatta, sőt idézett belőle, elmesélte a nagymamájának, és egyszer csak elkezdte érdekelni a többi mese is. Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy az én mesém indította el a nagy meseírók művei felé. Szeretem, hogy olyanok is örömmel veszik kézbe a könyveimet, akik egyébként nem rajonganak az olvasásért.
Ha bármit megtehetnél a világon, mit csinálnál? Ha bármit megtehetnék, nagyon sok mindent csinálnék. Örülök a kérdésnek, mert tervem, hogy írok egy mesekönyvet, amiben egy évig bármit megtehetek, mert sem anyagi, sem fizikai korlátok nem gátolnak semmiben. Rengeteg kalandban lesz részem, mindenféle emberekkel, különféle helyszíneken, és összehasonlítom a kerekesszékes életemet a mesebelivel. Érdekes lesz, mert egyrészt megajándékozom magam olyan élményekkel, amik a valóságban kimaradnak nekem, másrészt betekintést engedek a kerekesszékes életbe. Arról sokan írtak már, milyen kerekesszékben ülni, de arról még senki sem írt mesét, hogy mit csinálna, ha egy évre a világon semmi baja se lenne. Majd én megírom. :)
Linkek: https://www.facebook.com/konczera https://www.youtube.com/channel/UC9t6RJ-uKDZqWakvJCJEr_Q
Megjelent: 2021-02-01 14:00:00
|
