Videó

Az Archivum Roma csatorna videója




Keresés a honlapon:


Kántor Zsolt: Digitális világrend (Mozdulatok raktára)

 

 

 

 

 

Digitális világrend

Mozdulatok raktára

 

1

            Az időtlenség lassú múlásában is rezgést tapasztal a szellem. Nincs két örökkévalóság. A szív hangok nélkül kommunikál azokkal, akiknek nincs nyelvük. Szavakból sző, atmoszférát Mondatokat vesz ki a múltból, mint áttetsző ásványokat? Igen.

            Ehhez az autentikus jelbeszédhez szükséges a kéz. A fejnek is tudnia kell, a csikó és bástya hova lép? Végül: szavak nélkül is képes beszélni azokkal, akiknek nincs nyelvük. Akik szomjazzák a kezdetet, nyitva van a lelkük.

            Nem hangok építik fel a megértést, hanem madarak. Nem szavak oldozzák fel a bűneiből a folyót, hanem tiszta textúrák. (Halak. Medúzák.)

2

            Öngyilkosok lettek a szavak. A csónakokban egyetlen ima se maradt. Csak ömlött a tengerbe a vér a felhőkből, mint akarattalan adat. És átfestette a nyelvet a Nap. Lett a sóból homok. Gondolatból sivatag.

3

            Az időtlenség elmúlt. Az örökkévalóság láthatatlan maradt. Az Örökkévaló kacag.

4

            Lamentáló tónusok szövik át az új falakat. A kék most bágyadt a csillagkupola alatt. Kulcsra zárt égbolt. A hit bent maradt. Vajon meddig terjedhet bennünk a Másik? Elég egy elhangolt hang és a szándék meglátszik. Nem szeret senki, csak játszik.

5

            Bolyhos szótövek növik be a lelkét, amikor átlátja végre a kvantum-attitűd működését. Ez a pillanat az, amikor begombolja köntösét az égbolt. Nincs több titok. Csak rezonancia, akarat és képzet.

 

 

  
  

Megjelent: 2019-01-24 10:59:38

 

Kántor Zsolt (1958) költő, író, szerkesztő, pedagógus

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.