Videó

Az Archivum Roma csatorna videója




Keresés a honlapon:


Kántor Zsolt: Esterházy: szellem által lehelt

 

A szövegesítés műveleteinek virtuóz tudója volt. Kulcsár Szabó Ernő szavaival, EP tudta, hogy a dolog maga elkülöníthetetlen a nyelvi „formájától”. Ugyanabban az aktusban történik meg, egyazon tett során válik jelenlétté, együtt, a kilehelt mondat és benne „utazó” gén. Se a tárgy, se a fogalmazás nem rendelkezik önálló érvényességgel, hitellel, olvasói kattintás/ kacsintás nélkül.

EP nem misztifikálta az attitűdöt, amely egyfajta önfelszámolást, önfeláldozást várt el a befogadástól, szinte olyan mértékű feloldódást a mű atmoszférájában, ami már eltörölné esetleg a saját és a másik közötti határt. A betűírás ugyanis az egyetlen olyan lejegyzés-mátrix, mely pontosan leképezi az artikulációt, belátást nyújt a nyelv tagoltságába. Ebben a térkép formátumú „emulzióban” lubickolt a HahnHahn grófnő pillantásában. Erről szólt az Ottlik-mű kézírásos másolása. Testté tette a recepciót.

„Ölelkezésük és föl-fölvetődő testük nem hozott rájuk feledést, ellenkezőleg, csak emlékezetükbe idézte kötelességüket, hogy keressenek; ahogy kutyák kaparják kétségbeesetten a földet, úgy kaparták egymás testét, s aztán nyelvükkel olykor még végigtapogatták egymás arcát, tehetetlenül, csalódottan.” (Függő)

A „belefeledkező” pozíciót és a távolságtartó meta pozitúrát nem keverte, egyidejűleg nem működtette. Érezte, hogy ami egyébként belső tapasztalat volna, tudás és nyelv, az beszéd (és írás@derrida.hu) által külsővé válik rögvest, gravírozta memóriájába Humboldt. A nyelv a mai napig szakadatlanul teremti, újraalkotja önmagát. Ezt láttatta meg EP, hogy maga a halál is „csak” nyelvként lehet jelen. Ugyanúgy az anyag. A tudat. Bocs.[1]


 


[1] Megjelent a Litera.hu-n. 2016. július 21-én, este.

  
  

Megjelent: 2016-07-29 16:00:00

 

Kántor Zsolt (1958) költő, író, szerkesztő, pedagógus

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.