Videó

A Kincskereső videója.




Keresés a honlapon:


Kántor Zsolt: A gondolkodás, mint módszer

 

A gondolkodás, mint módszer

Rugási Gyula 60. születésnapjára



Heidegger bácsi mondta az ötvenes években, hogy a tudomány, hölgyeim és uraim, képtelen a gondolkodásra. De a poszt-, és szürmodernitás már ennél is továbbment. Nemcsak a tudomány nem gondolkodik, hanem a költészet sem. A politika meg egyenesen a gondolkodás antiteste. A filozófia is csak mímeli, utánozza a valódi gondolkodást. Főleg a kontinentális. És extrapolálhatunk ebből nyugodtan. Megdöbbentő, hogy még a kedves, jó

hagyományunk, a drága kis, bejáratott tradíciónk sem képes gondolkodni. Sőt, a beidegződések, a gyökerek, a „beépített hibák” inkább akadályozzák a gondolkodást, mint előre vinnék az elmélyülést. A problémamegoldó dilemmák felfedezését.

Könnyen eljuthatunk a felismerésre Heidegger kritikus megállapításaira reflektálva, hogy tulajdonképpen a leginkább a gondolkodásra, mint kreatív, képzelőerővel megáldott „könyvelés”-re, a zene hasonlít a leginkább. A muzsika talán az a „világ” és „szegmens”, ami a legátfogóbb érzékelésre-észlelésre késztet, mint a recepció legautentikusabb nyelve. Így a vers, és akár a filozófia akkor lehet majd hatékony, amikor a zene fejével kezd el gondolkodni. És a muzsika nyelvén keresztül megérti majd önnön lehetőségeit. (Ötletet, inspirációt, intuíciót kap.)

A legizgalmasabb kérdés mégis, a fentieken túl, a következő. Vajon a nyelv, mint olyan, gondolkodik-e? A szavak képesek-e hordozni a gondolkodást valójában, vagy ők is csak sémák, panelek és technikák variálásában találják meg önazonosságuk? A szerkesztés és a konstrukció tudásán túl van-e bennük eredetiség? Alighanem igen. A nyelv szerves, élő organizmus, mint a növényzet. A nyelv nyelvén beszél minden tudomány. Akkor miért veszíti el a gondolkodást út közben minden „dolog”, amikor ott van a keze ügyében a gondolkodó, szellemi erő?

Tatár György talán a legközelebb jut az igazsághoz, amikor így ír a tudományról, mint a gondolattalanság melegágyáról: „A létnek … mint értelmezési horizontnak nem gondol utána. a tudomány. Ezért számára nem válik önálló problémává saját értelmező tevékenységének a tárgyban rejlő forrása.”

Igen. A forrás. A tudomány eredete, forrása, ahonnan kapja éltető dinamikáját, mégis csak a természet. Ha a (meg)vallás nyelvén fogalmazunk, akkor Istent nevezhetjük eredendő forrásunknak.

S ahogy Miklós Tamás fogalmazott a Walter Benjámin téziseiről írt esszéjében, vannak nyugtalanító szöveghelyek, ahová sokan elindultak, de ahonnan még senki nem tért vissza. Ilyen Heidegger gondolatvilága. De itt megállunk. Nem megyünk tovább. nehogy mi is eltévedjünk.

  
  

Megjelent: 2014-11-25 17:00:00

 

Kántor Zsolt (1958) költő, író, szerkesztő, pedagógus

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.