Keresés a honlapon:

Kántor Zsolt: A mindig történő megmutatkozás — Keletkező beszéd. Immateriális beíródás.

 

 

 

A mindig történő megmutatkozás

Keletkező beszéd. Immateriális beíródás. 

Kierkegaard emlékére

 

A jelentés, mint történés, olyan, mint amikor valaki azt mondja, az ablakpárkányon kopog az eső. S a közlés pedig olyan, hogy: beírja a kéz a naplóba, kopog a zuhé, mint egy bekövetkezés, keresi materiális mivoltát a szemantikai holtág. Test lesz a jelentésből, tárgy. Keletkezés közben tapasztalattá válik a tudás. Az átjáró, a gondolkodás, akár egy megrepedt tojás, folyik tovább.

A jelentés elválasztja a papírtól a lelket. A papír, a test, a lélek és maga a szövegtest,külön életet élnek, de az elme regiszterein összefuthatnak a szálak, de a billentyűzet és a szoftver az elme nagyszobájába befárad. A szövegtükör nem tartalmaz személyiséget, jellemet, se életteli emlékeket. Az emóciók hidegen hagyják a gépeket. Jó volna átadni néha a terheket, az anyagnak, de az elemek, az analízis, a hangoltság,, a felejtésnek falaznak.

A géneknek nincsen akarata vagy személyisége, szerepük mégis ijesztően
domináns. (Dawkins) Mit tehet így a hús-vér test, amikor számos determináltság hálójában vergődve kényszerül az aktuális kulturális kánon igényeinek megfelelni, ugyanakkor szabad és független gondolkodóként létezni, ahogy illene. A gének kódjai grafikailag és működésükben is nagyban hasonlítanak a cyber-terek mintázatához, de a protoplazmák, az élő organizmusok titka még mindig feltáratlan. Bár egyre több szinten van hasonlóság élő és élettelen között, az élet még mindig hordoz egy olyan sajátosságot, ami utánozhatatlan, szinguláris tulajdonság. Az előre kiszámíthatóságot örökké felülírja, akár a részecske-fizika apró elemei. 

Az új média „az „én” multiplikációjához, másfelől a feladatokat illetően multitaskinghez vezet, vagyis a személyiség megsokszorozódásához, valamint a médiumok közti radikális oszcillációhoz, hiszen a felhasználó szövegről képre, képről mozgóképre, mozgóképről zenére, linkről linkre, ablakról ablakra, és nem utolsó sorban virtuális közösségi terekből újabb és újabb közösségi terekbe ugrik pillanatok alatt.”

Nekem mindez teremtett mivoltunkat juttatja eszembe, azt a frenetikus, kolosszális mindentudást, amivel Isten, az örökkévaló rendelkezik. S ezt vesztettük el a bűn miatt, de nem végleg. Jézus visszahozta az emberek közé, a felülről jövő tudást. A felülírt ártatlanságot.Az engesztelés az egyedüli út. A Messiással kell konzultálni. Nélküle nem megy. 

Jézus Krisztus fizikai testében teljesen benne volt/van Isten. Isten teljessége lakozott benne. Akik vele találkoztak, azok az élő Istennel beszélgettek, étkeztek, jártak. Nemcsak rész szerint volt benne az istenség. Totálisan. A Pneuma Hagion jelentette ki ezt nekünk, Isten Szelleme. Aki a géneket beprogramozta. „Hogy vigasztalást vegyen az ő szívük, egybeköttetvén a szeretetben, és hogy eljussanak az értelem meggyőződésének teljes gazdagságára, az Isten és az Atya és a Krisztus ama titkának megismerésére. Amelyben a bölcsességnek és ismeretnek minden kincse rejtve van.” (Kolossé levél 2. 2.) Tehát az esszencia apokrif.

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2025-09-24 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.