Keresés a honlapon:

Kántor Zsolt: Magyarázatok és szellemiség – Az idejét múlt korszerűség

 

 

 

 

Magyarázatok és szellemiség

Az idejét múlt korszerűség

Amíg a természettudományoknál a gyakorlati alkalmazhatóság a mérvadó, ha a társadalmi funkciójuk a kérdés, ilyen jellegű elvárás a szellemtudományoknál nincs. Nem mérhető, hogy egy filozófiai esszé életet mentett-e, amikor valaki boldogra olvasta magát miatta. De az egyén életében lehet, hogy fontosabb volt a „szöveg”, mint egy injekció vagy egy vakcina. Ugyanez mondható el egy versről vagy egy novelláról. De a zenékről meg pláne. A lélekemelő festőművészetről nem is beszélve.

 

Manapság azonban megint csak a nyilvánvalóan hasznos dolgok kapnak támogatást. Pedig haszna van egy vigasztaló beszélgetésnek is, egy telefonhívásnak vagy egy együtt imádkozásnak. napjainkban az egyházak, gyülekezetek szerepe is életmentő. Mert nagyobb baj van a lelkekkel, mint a testekkel. A szívek lerobbantak, a pszichék kevésbé bírják a terheket, mint normális korszakokban.

 

„Ahogyan tehát a megértést sem pusztán a szubjektivitás cselekvéseként kell elgondolnunk, úgy a hatások sem egyirányúak s kivált nem egy tényezősök. A hazai irodalmi hermeneutika kibontakozása ezért maga is több mozzanat összjátékának eredménye, mely olyan szerencsés periódusban vette igazán a kezdetét, amikor a hagyomány és a jelen közti közvetítés nyitott, kockázattal teli, mert szabad hatástörténeti helyzetben mehetett végbe. Végeredményben azért mondható szerencsésnek a fenti körülmény, mert a folyamat, amelynek kibontakozásához e szövegek a maguk módján hozzájárulhattak, sem előbb, sem később nem mehetett volna végbe ezzel a hatékonysággal.”¹

 

Jókor jött Magyarországon a megújhodás. Épp akkor, amikor kellett. Olykor kell egy új zár, egy új kulcs a narratívák megértéséhez. Meg kellett tanulnunk birtokba venni Garaczi László, Szvoren Edina, Bodor Ádám és Grecsó Krisztián műveit. Darvasi Lászlóról, Bartók Imréről nem is beszélve. Persze ezek a nevek már a legújabb prózafordulat mozzanatait jelzik, az elméleti frissítés első pálfordulása itthon inkább Esterházy és Nádas, Tandori és Oracecz Imre műveihez kapcsolódott. De mára már az új front és a rendszerváltozás első élcsapata, mintha egy nyelvet beszélne. Már-már magától értetődő a nyelvi áttételek és a beszédmódok elegyeinek elfogadása.

 

Ennek a fordulatnak a következményeit a magyar irodalomnak ugyan tetemes hátrányok mellett kellett földolgoznia, de egyet ma már aligha tehet meg: hogy a két pólusú megosztottságra hivatkozva odázza el a velük való szembesülést.

 

A humántudományok hozzájárulnak a termeléshez. Hogy nyíltan fogalmazzunk. A magyar irodalom gyakorlati haszna tetemes. Még ha kevesebben is olvasnak novellát, mint ahányan konyhakertet létesítenek, olvasó embertársaik hirdetik nekik az új igét. A szellemi eledelt. S a beszélgetéseken keresztül átmegy a fejekbe az igény, az intuitív erő. Én ebben hinni vagyok kénytelen. Hogy az újfajta irodalom megváltoztatja a magyar valóságot. Ámen?²

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2024-09-17 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.