Videó

A tegnap.ma videója




Keresés a honlapon:


Szentgróti Dávid: Free dance – Schreck Mo kiállítása. Megnyitóbeszéd

 

 

 

 

Free dance

 

Schreck Mo kiállítása

Mecseki Fotóklub

2024. 01. 16.

 

A szitakötő, mint szimbólum:

Szoros kapcsolata a víz és levegő elemmel az érzelmi és értelmi motívumokra irányítja a figyelmet. Arra tanít, hogy az érzelmi és racionális dolgokat együtt kell kifejezésre juttatni. … A változás jelképe, az átalakulásé. Levegő és víz gyermeke, fluid természetszellem. Növekedés, átalakulás, mozgás képzetei kapcsolódnak hozzá…”

Mo újabb képsorozata természeti formákat, növényi részeket mutat meg számunkra sajátos megvilágításban. A fekete-fehér képek már messziről vonzanak letisztultságukkal, esztétikus megjelenésükkel. Ezekben a képekben azonban különös kettősség ragadható meg:

  1. Az organikus formákban a folyton változó természet mutatkozik meg. A növekedés, kiterjedés és az átalakulásban az összehúzódás erői. Az élet folyamatos körforgásban van, természete szerint a lélek az imagináció által képes ennek átélésére. A növényi részletek alakokká, mozdulatokká válnak. Az áthatás törvénye szerint a nézőben érintettség, megilletődöttség érzése keletkezik. A képek belülről fakadnak és a mitológiai Narkisszoszhoz hasonlóan igézhetnek meg bennünket is. (Magunkra ismerünk, átéljük a formákat)

A spontánnak ható, kiemelt növény darabok azonban többnyire elkülönülten, egynemű környezetben jelennek meg kalligrafikus erejű gesztusokként, grafikai jelekként. Kompozícióként, ahol nincs történetmesélés csak belső átélés.

  1. (TEHÁT) A lelki, spontán ösztönös formák ellenpontja a sorozat letisztult monokróm képisége, rajzi elemekre épülő kompozíciói. A fényes telített űr, amit a levilágítóasztalra helyezett formák körül megjelenik, sík jelekké, foltokká, vonalrendszerré redukálja a teret. Ez tudatos választás, a játéktér megteremtése: amely játéktérben viszonylatok, ellentétek, vizuális erők működése által születik a mű. Az egykor élő növényi forma egy redukált, szinte puritán képben ölt testet. Ez változás megragadása, az elmúlás megfagyott igézete.

Víz és levegő. Lélek és szellem.

 

Freedance

Mo alkotófolyamatáról vallva az ösztönös, fatális jegyeket tartja jellemzőnek. A nem tudatos, nem lezárt hangsúlya meghatározó. Az emberben munkálkodó elementáris erők, megtalálhatók a világban is. És viszont. A jelek, motívumok olykor - vagy szükségszerűen? - felbukkannak a fotográfus kamerája előtt. Mindezek mellett azonban fontos megemlíteni, hogy a mesterség elsajátításában járt útján közvetlen felmenői, kiváltkép a szintén fotográfus édesapja és pályatársai, barátai is szerepet játszottak –közülük legfontosabb Körtét, Körtvélyesi Lászlót, mint Mo mesterét említeni. (Az ősök tisztelete, na ugye -)

Nem véletlen a keleties áthallás ugyanis meghatározó élménye, az újjászületést is jelentő „nagy utazás”, a Hong Kongban töltött életszakasz. Az itt készült városi, utcai fotográfiáiban is az ismeretlenből felbukkanó jeleket keresi. Ebből itt is ízelítőt kapunk – vagy kapnánk, ha nem furcsa hibrid képeket látnánk, amelyekkel történt valami. (Valami, amiről most beszélni fogok.)

Abból, hogy a kiállított anyag fotógráfiai vonatkozásairól kevés szó esett, sejthető, hogy a megnyitót nem szakmabeli mondja: növényekkel, absztrakt fotógráfiával már sok fotós kísérletezett, remélem is, hogy ha nem is az én számból, de említődik ma este itt néhány fontos előkép. Amiért éppen én vagyok itt az egy alkotói együttműködés, a terem másik oldalán látható képek elkövetésében való érintettségem.

Ez a közös projekt is Mo nyitottságát mutatja, Hong Kong-i képeinek repróit megkötések nélkül bocsájtotta rendelkezésemre. Bár a tervezett kiállítás meghiúsult, a mi együttműködésünkként a fotó átfestések elkészültek a karantén időszak alatt.

A fotók utólagos szerkesztése, átformálása már a műfaj történetének kezdeteitől jelen volt a labor munkában. (A levilágítás trükkjei, montázs technika…) A többé kevésbé sikerült retusálás eseteire is emlékszünk régi családi képeinkről. A digitális fotográfiával azonban a műveletek szinte alapvetővé váltak, lásd Photoshop és más képszerkesztő programok. Ezeken a beavatkozásokon azonban a festék anyagisága hangsúlyossá válik, a technikai kép és a sárszerű festékanyag a szín és mintázatbeli egybeesések ellenére is kiválik. Kulcsfogalamak: ismétlés és takarás, egyediség és sokszorosíthatóság, retus és mimikri, gátlástalanság és alkalmazkodás…

Egy kicsit fricska, késői modern szelleműzés. A 20. század konstruktív szemlélete a képek absztrakt mélyrétegét tartja meghatározónak, ennek törvényszerűségei egy vizuális nyelvet hoznak létre – íme a nyelvlecke, a fordítás dilemmái, kísérlet a kommunikációra, ismétlés, jelentésvesztés...

Miről is kéne még beszéljünk? Képek, vagy a láthatóság, látás természete. Szöveg és kép viszonya – küzdelme – a kódok vagy a látás determinációja. Az apparátus, a fényképész, na és a mesterséges intelligencia – Jaj! – na erről majd máskor!

Kérem, most már adjuk át magunkat az értő és érző látás gyakorlásának, hogy mindenki felfejthesse a saját olvasatát a képekről.

Mo, gratulálok a kiállításhoz!

 

 Tovább Schreck Mo Galériájába >>>

 

 

 

  
  

Megjelent: 2024-01-31 20:00:00

 

Szentgróti Dávid (Zalaegerszeg, 1980) festőművész

 

Schreck Monika (Székesfehérvár, 1967) fotóművész

 

Fotó: Kiss László

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.