VideóA PécsTV videója Keresés a honlapon: |
20 év Parnasszus (Hekl Krisztina írása az írótábori Parnasszus kézirat kiállításáról)
20 év Parnasszus
Árnyak és szárnyak közt verődve a tiszta papírhoz tiszta fej kell. (Orbán Ottó: Levél a Parnasszusra)
 Lázár Balázs  Magyar József A kézírás tükrözi tulajdonosa hangulatát, személyiségvonásait, gondolatai szárnyalását, vagy megfáradt döcögését. A betűk formája, kereksége, vagy szögletessége, erőteljessége vagy légiessége, karcsúsága vagy szélessége, ingadozása, a sorok egyenessége, hullámossága, felfelé vagy lefelé ívelő iránya árulkodik, személyes, és fontos információt ad az alkotójáról. A belső titkok tudója az idei Tokaji Írótábor lett, mely egy különleges, jubileumi vándorkiállítás utolsó állomása volt. A húszéves Parnasszus folyóirat százharminc költő eredeti kéziratát mutatta be, tizennégy kortárs képzőművész által illusztrált pannón. A kéziratok április óta hosszú utat jártak be, a Parnasszus elsőként a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban, az Írószövetség klubjában, a Tatai Művelődési Központban, a veszprémi Pannon Egyetem könyvtárában és Siófokon, a Kálmán Imre Kulturális Központ emeleti galériáján mutatta be. Volt már példa hasonló tárlatra korábban is, a lap ötéves évfordulóján. Ezt a hagyományt folytatva jelent meg a tárlaton a költészet és képzőművészet együtt, egymásnak teret adva, és keretbe foglalva, közös műfajban újjászületve és megszólítva a látogatót. Ahogy a kézírás, úgy az ecsetkezelés, és a tusvonások is művészi értéket közvetítenek, egyedivé teszik az alkotót és az alkotást. A tizennégy képzőművész új kontextusba helyezte a szövegeket, szinte képverssé formálva azokat. A tokaji megnyitón Szakolczay Lajos betegség miatt távolmaradt, ezért Lázár Balázs színművész olvasta fel a beszédét, majd Magyar József szavalta el Orbán Ottó: Levél a Parnasszusra című versét.  Turczi István 1995. október 10-én jelent meg a Parnasszus költészeti folyóirat legelső száma … Az alig több mint egy pubertásnyi idő alatt ötvenhét gyakran visszatérő, kedves szerzőnk, akik mindegyikét személyesen ismertem és becsültem, ment el közlünk. Már megszerkesztettem ezt az emlékkönyvet, amikor jött a hír, hogy szeretett barátunk, Fodor Ákos is az égi dalnokok közé került, írta Turczi István a kiállításhoz kapcsolódó, A vers legyen veletek című, in memoriam antológia előszavában. Ekkor még nem tudhatta, hogy a tábori megnyitót egy újabb szomorú esemény előzi majd meg. Prágai Tamás József Attila díjas író, költő, szerkesztő, műfordító és irodalomtörténész, az írótábor egy korábbi, kuratóriumi tagja, augusztus 7-én, negyvenhét esztendősen, súlyos betegség után költözött az égi költőtársai közé. Több irodalmi lap szerkesztője és munkatársa volt, köztük a Polisz, a Szépirodalmi Figyelő, a Kortárs, illetve a Napút és a Képírás folyóiratoké. Írt verset, prózát, tanulmányt, tárcát, esszét, irodalomkritikai írásaiban főként a kortárs költészettel foglalkozott. Sokoldalú alkotó volt, a hatvannyolcas nemzedék tagja, az Immun Csoport egyik alapítója. Első regénye, az Inka utazás, vagyis Arnold Sobriewicz breviáriuma, szándékos műfajhatársértés, több szövegtípusból kialakított szövegmontázs. Szürreális hangvételű kisprózáiban főképpen Budapestet, annak peremfiguráit, az ismeretlen művészvilágot jelenítette meg. Költészetét minimalizmus és nyelvi intenzitás jellemezte. Látod, már az öröklété vagyunk, mondta Turczi Istvánnak a Szabó Ervin Könyvtárban tartott megnyitón. Az elhunyt parnasszista szerzők közül a kiállításon Orbán Ottó, Faludy György, Rába György, Simon Balázs, Fodor Ákos, Somlyó György, Marsall László, Csiki László, Nagy Gáspár és Utassy József kézírását is megtekinthették az érdeklődők.
Jómagam Csukás István életszeretet és derűt sugárzó, sárga papírra vetett, széles középbetűit, Kukorelly Endre katonásan fegyelmezett sorai fölött szárnyaló ékezeteit, Faludy György önmagáról keveset elárulni akaró, ezáltal mégis beszédes, nyomtatott betűkkel rótt szavait, Tóth Krisztina szépen ívelt, kalligrafikus írását szemléltem legtovább, és nem lepett meg Papp Tibor számítógéppel nyomtatott oldala sem, hiszen ő az első magyar, számítógépes versgenerátor program, a Disztichon Alfa megalkotója, és hazánkban a hangvers és képvers műfajának életben tartója. Az itt látható kéziratok nem elsősorban a most ünnepelt két évtizedes laptörténelmet, inkább a Parnasszus munkamódszerét dokumentálják. A személyességet, mely szakmaiság, a barátságot, mely lehet vitázó, az ügyszeretetet – a költészet ügyének lankadatlan szolgálatát –, mely gyakorta más művészeti ágakat is maga mellé von a kezdettől önmagával azonos, mégis folyton változó, megújuló orgánumban, írta Tarján Tamás üzenetében. A kiállítás értékes anyagát a Parnasszus a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjteménye számára ajánlotta fel.
Megjelent: 2015-08-16 10:00:00
|
A kiállított kéziratok között megjelenik a friss, fiatal nemzedék. Sütő Csaba András költő és irodalomtörténész, a jelenleg Öttevényen élő költő és kritikus Szalai Zsolt, a Hermaion Irodalmi Társaság és az Ambroozia Irodalmi Folyóirat alapítói, valamint a kolozsvári születésű költő, író, műfordító, szerkesztő, újságíró Király Farkas jelentős értékteremtő, értékmentő és közvetítő munkát folytatnak a győri térségben. A tablókat nézegetve feltűnt a Holdkatlan szerzőinek és illusztrátorainak jelentős létszámot elérő tábora, a pannókon szerepel Báger Gusztáv, Birtalan Ferenc, Jakatics-Szabó Veronika, Székelyhidi Zsolt, Rónai-Balázs Zoltán, Simon Adri, Payer Imre, Miklya Zsolt, Zsille Gábor, Filip Tamás, Kürti László, Fabó Kinga, és Petőcz András műve is.
