VideóKürti László videója Keresés a honlapon: |
Kecskeméti Kálmán: Dedikált könyveim siratása
Dedikált könyveim siratása
Soha nem értettem meg, hogy kinek miért van szüksége a dedikált könyvekre. Mégpedig azokra, amelyek nem az ő nevére vannak dedikálva. Pedig tőlem számtalan nevemre ajánlottkönyvet tulajdonítottak el. Többek között Bernáth Aurél Így éltünk Pannóniában és Utak Pannóniából című kötetei tűntek el a könyvespolcomról. Ezek a kötetek Bernáth Aurél baráti gesztusai voltak számomra, s örökké fájdalmas emlékei a mesternek! A további kötetek Kampis Péter gyűjtőszenvedélyének lettek áldozatai. Apám betegei voltak a Vidám Színpad szereplői. Így kaptam dedikált könyveket Kellér Dezsőtől, Salamon Bélától, Kellér Andortól. Kampis Péter könyvtárát úgy szervezte, hogy előbb bőrkötéses könyveket gyűjtött, majd dedikált könyvek képezték könyvtárát. Hála a sorsnak bőrkötéses könyvem nem sok volt, így csak egy félbőrkötéses Móricz Zsigmond novelláskötet került Péterhez. Azonban Jean Effel kiállításán, a Nemzeti Szalonban nekem dedikált kötete nem úszta meg Kampis gyűjtőszenvedélyét. Szabó Magdával fiatalon bensőséges kapcsolatom volt. Korai verseim értő bírálója és barátja volt. Az őz című regényét nekem dedikálva adta át egy alkalommal, amikor Júlia utcai otthonában meglátogattam. Ezt a könyvet Urbán Gyula barátom kérte pár napra kölcsön, majd azt mondta, hogy volt felesége Gutai Magda elkérte tőle. A könyvet soha nem láttam viszont! Egy alkalommal Géher István barátommal vendégül látott Weöres Sándor és felesége Károlyi Amy. Akkor jelent meg Weöres Tűzkút című kötete. Sok közös emlékünk volt Pécsről, sokáig emlegettük barátainkat, Csorba Győzőt, Tüskés Tibort, Várkonyi Nándort. A jó beszélgetés után Weöres Sándortól kaptam egy meleg hangú dedikált Tűzkút-at. Néhány nap múlva egy ismerősöm kölcsönkérte egy napra a könyvet. Azóta nem láttam. Később tudtam meg, hogy a Belügyminisztérium begyűjtötte a kinyomtatott példányokat és megsemmisítette azokat. Lehet, hogy az én délutáni emlékem is megsemmisítésre került. Szentkuthy Miklós kezembe nyomott egy első kiadású "Egyetlen metafora felé" című kötetet, címlapon dedikálva. Akkori élettársam szerint Bartos Tibornak adta kölcsön. Ezt a kötetet sem láttam viszont sohasem. Ötven éve senki sem csöngetett be hozzám, hogy visszahozta kölcsönkért könyvemet. A dedikált könyeimet nagyon sajnálom. Aki hallott róluk valamit, értesítsen.
Megjelent: 2026-01-20 20:00:00
|