VideóAz Irodalmi Jelen / Csornyij Dávid videója Keresés a honlapon: |
Várnagy Márta: Drága Lóránt!
Drága Lóránt!
Kezdhetném azzal is, falba léptem, amikor meghallottam a halálhíred. Annyi mindennel kezdhetném. Bénult vagyok. Mérlegelem a szavak súlyát, próbálgatom erejüket, aurájukat, jelentésük többrétűségét, végeredményben azt, hogy a szavak a lehető legszikárabb használatban hogyan hangzanak, és mit hordoznak. Kabdebó Lóránt meghalt. Nem tudom, mit hordoznak ezek a szavak. Felfoghatatlan, mint minden halál. Képtelen vagyok különbékét kötni a haláloddal Lehetséges, hogy nem vagy már, te, akinek módszere a beszélgetés volt? Hiszen itt van velem a hangod, polcaimon a könyveid, elérhetők a cikkeid, őrzöm töméntelen fotódat. Nemrégen még a nappalimban ültél, bár itt is inkább fel-alá járkáltál, és meséltél, főleg Szabó Lőrincről, de közel hoztad mind a nagyokat. A privát beszélgetéseink is egyetemi előadások voltak, egyetemünk maradsz! És jaj, és most már mindörökké! Emlékszem egyik előadásodra. A katedráig fáradtnak tűnő kisemberként ballagtál át a termen, kicsit görnyedten, majdnem elesetten, azután a fenn a katedrán a szemem láttára mintha elvarázsoltak volna. Beszélni kezdtél, hirtelen évtizedekkel fiatalabb lettél, és hangodra ajtót nyitott a fal! Pár nappal ezelőtt a titokról magyaráztál, mintha már értenéd a költő szavait, mintha már tudnád, mit akart mondani, mintha már felnőttél volna hozzá! Leírom a titkot, ezt az érthetetlen mondatot: az irodalomtörténet egyik legjelentősebb alakja távozott tegnap, 2022. január 24-én hajnalban. Kabdebó Lórántnak hívták. Amíg élt, nem kapta meg az őt megillető elismerést. Így van ez minálunk, így van ez mifelénk! Most már kétségtelen: te nőttél a legnagyobbra, mert hiszem, téged két kezével egyszerre tart az isten! Drága Lóránt, téblábolok a sorok között. Ügyetlen vagyok, nem tudok mit kezdeni a hiányoddal. Maradj velem, mert beesteledett!
Megjelent: 2022-01-25 16:00:00
|
