Videó

A Gallery FreylerArt videója




Keresés a honlapon:


Kaiser B. György: Báli szezon a régi Budapesten

 

 

In memoriam Kaiser Hugó építész

A bál a jótékonykodás, az adomány gyűjtés bevett korabeli módja volt amellett, hogy társasági esemény is. Az úri közönség számára talán a jótékonykodás adott lelki felmentést a léha mulatozás vádja alól, miközben az estélyek egyben a társadalmi kapcsolatok ápolásának színterei. Néhány táncmulatságnál idézem a notabilitásokat, akik tiszte volt e bálok tekintélyének, ezáltal a részvétel és a bevétel növelése.

Minden vigasság esetében kulcskérdés volt, hogyan tudják kellően attraktívvá, kívánatossá tenni a részvételt. Ehhez húzónevek kellettek, ma sem működik másképp. A bálok esetében kérdés az is, ki a fővédnök, védnökök, bálanya, bálanyák.

E bálok közül itt nagy-nagybátyám emlékére az építész bálok szerepelnek többségben. Legnagyobb hírverés és tekintély a Széchenyi bálokat övezte, melyek közül egyet szintén felidézek. A Balatoni bál pedig Vaszilievits János, a Főváros és a Balaton prominense emlékezetére került be a báli beszámolók közé.

Minden, magára valamit is adó egylet, egyesület, egyetem, céh a farsangi szezonban megtartotta saját bálját, melyek sokkal szerényebbek voltak az itt leírtaknál. Az építész bálokat szinte minden híradás kiemelten méltat a szezon egyik legfényesebb báljaként. Az volt a szokás, hogy tánc előtt kis koncert keretében a zenekar előadta a táncolni való muzsikát, amelyet a közönség többnyire türelmetlenül hallgatott, mert alig várta, hogy elkezdődhessen végre a mulatság.

 

1865. január 25. Pesti Hírlap

Az első álarcosbál az 1849-ben lebombázott Redout újjáépítése után Vigadó névre keresztelt épületben volt, melyet a névadásig Redoutnak hívtak.

 

„Tegnap tartatott a redoutban az első nagy álarczos bál, s valóban fényesen sikerült. Éjféltájban ...a jelmezesek tarka tömege közt alig lehetett egyik teremből a másikba áthatolni. A páholyokban az aristocratia hölgyeit láttuk, kik közül többen az álarcz sérthetetlenségét felhasználva, mint elegáns dominók jelentek meg a teremben.”

1874 január 19.-én volt az első Építész bál a Redoutban.

„Az építészek báljában Hofhauser Lajos építész gyűjtést rendezett az egykori kőmíves, most utcasöprő Paput György és neje számára, kik közelebb tarták aranylakodalmukat s szegénységben élnek. A gyűjtés eredménye 143 frt lett s ez összeget a jelen volt Kammermeyer polgármesternek adták át, ki másnap hívatta az öreget s készpénzben 43 frtot, takarékpénztári könyvben pedig százat nyújta át neki, mire az úgy elérzékenyedett, hogy e nemesszívű adományt alig bírta megköszönni.”1

A Vasárnapi Újság 1876 évi 6. számát Deák Ferenc elbúcsúztatásának szenteli. Deák január 28.-án halt meg, és emiatt nagyon sok estélyt lemondtak. A gyászhét miatt az Építész Bált február 12.-re halasztották. A jótékonysági bálokra vonatkozóan a korabeli újságok azt írják, „nem lehet egészen elejteni, mert ez nagyon sújtaná az illető egyleteket”.2

 

Budapesti Hírlap 1906. február 18.

„Ma este tartotta meg az Építési és Műszaki Rajzolók Országos Egyesülete bálját, a Royal-szálló termeiben, segítő alapja javára. A rendezőség kerekróti Babocsay Herman elnökkel, Horváth Antal és Himmler Miksa alelnökökkel az élen, szép sikert ért el, amennyiben a bal nagytermet a táncoló párok teljesen megtöltötték; A tánczenét a honvéd zenekar Bacho karnaggyal és Farkas Balázs cigánybandája szolgáltatta. Tizedfél órakor vonultak be kíséretükkel a bálanyák... miután megkezdődött a tánc. A bálanyák pálmaligetes emelvénye körül támadt kis csoportban ott voltak: Laner Viktor altábornagy, Algya Sándor honvédezredes, Majnik Béla honvéd vezérhadbiztos, Weiss Bertold udvari tanácsos, Alpár Ignác, Ullmann Gyula, Tőry Emil, Kármán Aladár, Majorossy Géza, Sebestyén Artúr, Goldberger Leo gyáros, Beck Marcell dr. igazgató, Somorjay Lajos tőzsdetitkár, Leitner Béla dr. igazgató, Kornfeld Pál igazgató és még számosan. A rendezőség a hölgyeknek Kaiser Hugó építész eredeti rajza szerint készült, föltűnően szép táncrenddel kedveskedett.”3

A táncrend minden elit bálon igen díszes kiállítású volt, amit a hölgyek megőrizhettek emlékül. Tartalmazta, hogy milyen táncok várhatók és melléjük be lehetett jegyezni, hogy adott táncot kinek adják, azaz melyik férfiúval fogják eltáncolni. A csárdás elmaradhatatlan volt a táncrendekben.

A nemzeti érzület egyre nagyobb teret nyert Pesten, ahol a lakosság több, mint 50 %-a német ajkú volt a XIX. század közepén. Már a Redoutban is egyre többet járták a csárdást, amit a pesti bálokban 1842 után kezdtek el táncolni. Széchenyi Istvánnak ebben is szerepe volt.

1900 januárjában Déri Gyula írja le a csárdás eredetét. Az eset a Nemzeti Kaszinóban történt, melynek megalapítása szintén gróf Széchenyi István kezdeményezése volt.

1842-ben, 10 évvel a Redout megnyitása után Széchenyi a Kaszinóban szemére vetette a fiatalságnak, hogy kiveszni hagyták a nemzeti táncokat. Jelen volt báró Wenckheim Béla, 31 éves, komoly táncos műveltséggel rendelkező fiatalember is, aki visszakérdezett. Melyiket kívánod látni, bátyám? A palotást, amit már Mátyás király udvarában jártak, a kuruc verbunkost, vagy a lakodalmast, avagy az erdélyi udvar incselkedő mátkatáncát, amit még a nagyanyám is eljárt a menyegzőjén? Széchenyi meghívta magához és megkérdezte, melyik táncot lehetne szalonképessé tenni és bemutatni a következő kaszinó bálon. Wenckheim azt felelte, egyiket sem, de van neki egy nótája, arra lehetne táncolni, szép is lenne, méltóságos is, vidám is, könnyen is megtanulnák, és el sem felejtenék többé. Ezután eljátszotta maga a zongorán és eldúdolta a következő népdalt:, ej-haj, magyar ember összeüti bokáját, átalkarolja kedves babáját, s büszkén kiáltja, három a tánc halálig, ej-haj, világos , e-haj, virradtig!

A báró ezen az estén a vers dallamára alkotta meg a lassú és friss táncot. A gróf el volt ragadtatva. Ennek a táncnak nevet is kell adni. Minek kereszteljük? Csárdákban szedtem össze a cifráit, nevezzük csárdásnak, szólt a báró. Így született meg a csárdás. (Más források szerint ugyanez a történet báró Orczy István nevéhez fűződik, a kaszinó és Széchenyi stimmel.)

„Wenckheim Béla báró és Széchenyi gróf azután kiválogatták az akkori fiatalság legjobb táncosait, és az új magyar táncot a legközelebbi kaszinó-bálon a Ferencz József-téri akkori Lloyd-épület nagytermében tizenkét pár bemutatta. Gyönyörű csárdás volt az, láttára nagy lelkesedés fogott el mindenkit. Az úri társaságnak, melyet akkor erős magyar érzés hevített, megsúgta az ösztöne, hogy valami történt e tánc bemutatása által, ami millió mértfölddel áll fölötte a táncmesterek művészetének. A népélet egy szökelléssel bejutott az urak világába, melyet eddig magas fal választott el emettől. A csárdás ez után az emlékezetes Kaszinó-bál után hódító körutat tett az országban.”4

 

Pesti Napló 1908. február 16.

„Az Építési és Műszaki Rajzolók Országos Egyesülete által segítő alapjának javára rendezett bál, amelyet építész-bál néven ismernek országszerte, szombat este folyt le a Vigadó összes termeiben, azzal a hagyományosan fényes sikerrel, amely ezt a bált jellemzi. Bagosi Pucher István, királyhalmi Kőrössy Albert és erényi Ulmann Gyula a száztagú rendezőség élén oly estélyt rendezett, amelyhez foghatót a Vigadó falai nemigen láttak. A rendezőség, a gyakorlott bálrendezők biztonságával választotta meg a bálanyákat Pucher Istvánné, Kőrössy Albertné és dr. Raáb Manóné személyében, kiknek egyénisége a bál egészének megadta jellegét. Szép és mindenek felett víg volt ez...az örökifjú bál. A rendezőség a bálanyáknak toalettjüknek megfelelő gyönyörű virágcsokorral és pompás dísztáncrendekkel kedveskedett a táncra perdülő leányokat pedig az építész karhoz méltó művészi kivitelű pályanyertes táncrenddel lepte meg. A táncrenden egy fehér ekrazé5-bőrből [készült] rajztömbről egy vörös rézből készült háromszögön és rajzsínen lóg le a táncrend könyvecske. Kaptak ezenkívül a hölgyek egy miniatűr hangjegylapot is, amely Mann Rózsika zongoraművésznő ez alkalomra irt csárdását tartalmazza.”

Az építész bálok esetében szokásosnak tekinthető, hogy a bált megelőzően a kulcsszereplőknek ismerkedési estet tartanak. A lapok híradásaiból megismerhetjük az 1909- es és 1910-es bálok ismerkedési estjeit. 1909-ben és 1910-ben is megtartották ezeket, a tárgyév januárjában, kb. a bált megelőzően 1 hónappal.

 

Az Ujság 1909. január 17.

„Az Építész-bál rendező-bizottsága szombaton este tartotta meg ismerkedési estélyét a Drechsler- vendéglő emeleti különtermében, amelyen a díszelnökség és az elnökség teljes számban jelent meg. Az idei Építész-bál rendezősége mindent megtett arra nézve, hogy helyét az elite-bálok között megállja. Megnyerte bálanyákul Hauszmann Alajosné, Gelléri Mórné, Korb Flórisné, Gaul Károlyné, Palóczy Antalné. Wellisch Gyuláné, Kauser Gyuláné, vágfalvi Quittner Zsigmondné, Hültl Rezsőné, bagosi Pucher Istvánné, Wellisch Alfrédné, Bloch Leóné, Thék Endréné, Zsolnay Miklósné, Jakabffy Ferenczné, Grünwald Mórné, Ziegler Gézáné, Schiffer Miksáné, Wagner Marczellné, Walla Józsefné, erényi Ullmann Gyuláné, Horváth Antalné, Grieger Gyuláné úrasszonyokat. A rendező- bizottság a meghívókat már széjjelküldte és kéri azokat, akik arra igényt tartanak, hogy ezt a bálbizottság titkárságánál (Rákóczi-ut 30. I. em. 7.) jelentsék be. Ugyanott válthatók a báli belépőjegyek a meghívó előmutatása ellenében.”

A résztvevők körét nem bízták a véletlenre. Díszes meghívókat küldtek ki személyre szólóan, melynek bemutatásával lehetett a jegyeket megváltani. Bár nyitva volt a meghívó igénylésének lehetősége, feltehetően ezek megadása vagy elutasítása is előszűrőként működött. A korabeli technológia mellett nem csoda, ha a szervező bizottság akár több száz tagból állt. Ami ma egy gombnyomás, az a huszadik század elején még komoly kézi munka lehetett.

 

Pesti Hírlap 1909. január 20.

„Az építész-bál sikere teljesen biztosítva van. A díszelnökséget az építész világ következő kitűnőségei vállalták el: Többek között Hauszmann Alajos udvari tanácsos, Alpár Ignác, Schickedanz Albert[a Szépművészeti Múzeum tervezője], Gaul Károly műegy. tanár, Lechner Ödön kir. tan., Palóczy Antal tanár, királyhalmi Körösi Albert, vágtavi Quittner Zsigmond, Kauser Gyula, Jakabffy Ferenc, Kunfalvi Nándor, bagosi Pucher István, dr Hülti Dezső, Havel Lipót, Bloch Leó, Grünwald Mór, Wellisch Alfréd, Wagner Marcell, Ziegler Géza, Thék Endre udv. tan., Zsolnay Miklós, Schiffer Miksa, Walla József. Az elnöki tisztet pedig erényi Ullmann Gyulával az élükön Málnai Béla, Székely Dezső, Horváth Antal, Grieger Gyula és Himmler Miksa látják el.”

E nevek között számos ismerős, tekintélyes név van és vannak olyan – nem nagyon ismert - tervezők, építészek, akik szintén jelentősen hozzájárultak a mai Budapest arculatának kialakításához.

 

Pesti Hírlap 1909. január 24.

„A női táncrend, mely Dormán Jenő pályanyertes terve alapján készíttetett, gyönyörűen sikerült és kedves emléke az építészbálnak. A zenét a körtáncokhoz a Bachó István vezetése alatt álló honvédzenekar, a csárdáshoz pedig földvári Márkus Péter kitűnő cigánybandája szolgáltatta. A cigánybanda hangjai mellett vette kezdetét csárdással a tánc, amely virradatig tartott.

...A rendezés dicsősége erényi Ullmann Gyula, Málnai Béla és Székely Dezső nevéhez fűződik, akik kiváló ügyességgel feleltek meg kötelességüknek. Mögéjük sorakoztak a magyar építő- és iparművészeti rajzolók országos egyesületének - tagjai közül 150-en, kik- odaadó buzgalommal segédkeztek.”

 

1910 Építész bál

1909 december 10.-én Székely Dezső egyesületi alelnök vezetésével megalakult az építész bál szervező bizottsága. Ebben az évben kiemelkedően jól sikerült a szervezés, a prominensek meggyőzése.

Fővédnökül Tóth János dr. valódi belső titkos tanácsost (v.b.t.t.) Apponyi Albert vallás-és közoktatásügyi miniszter államtitkárát kérték fel. A fővédnök mellett még 43 (negyvenhárom) díszelnököt neveztek meg, akik között szerepeltek Lechner Ödön kir. tanácsos, Schulek Frigyes udvari tanácsos, műegyetemi tanár, Zsolnay Miklós (a gyáralapító Zsolnay Vilmos fia)

A prominens névsor: Ámon József, Báthory István, Bíró Gyula, Bloch Leó, Devecis Del Vecchio Ferencz, Fittler Kamill, Gregersen Nils, Gaul Károly, Gelléri Mór, Grünwald Mór, Hültl Dezső dr., Havel Lipót, Jakabffy Ferencz, Hlatkly Schlichter Lajos, Kauser Gyula, ifj. Knuth Károly, Korb Flóris Sándor, Kőrösi Albert Kálmán, Kunfalvi Nándor, Kubik Gyula, ... ,Lechner Jenő, Lippmann Frigyes dr., Maróti R. Géza, aki a bálterem díszítését tervezte, Melocco Péter, Nagy Virgil, Ney Béla, Orth Ambrus, Palóczy Antal, Pecz Samu, Pucher István, Rauscher Lajos, Schiffer Miksa, ..., Szuchy János, Thék Endre, Tőry Emil, Tötössy Béla, Ullmann Gyula, Walla József, Wellisch Alfréd, Wellisch Sándor,6 ...

Az úri közönség mulatozása mellett a bál célja az egyesület segélyalapjának feltöltése volt. Ehhez arra volt szükség, hogy a rendezőbizottság minél több jónevű és fizetőképes mulatozót tudjon összetrombitálni.

 

1910. január 19.-én több hír is megjelenik a nevezetes eseményről

„Az Építész-bál rendező-bizottsága serényen dolgozik azon, hogy a főváros építész társadalmát fényes bál keretében összegyűjtse. A bál rendezősége most a bálanyák felkérésével van elfoglalva és már eddig a bálanyai tisztséget elfogadó úrasszonyok névsora biztosítja a bál fényes sikerét. A bálanyák névsorát a rendezőség legközelebb teszi közzé.”7

 

1910. január 20.

Az előző hír a Magyarországban egy sajtóhiba által kis fénytörést kapott, amit a Borsszem Jankó is kiszúrt.

„A bálanyák névsorát a rendőrség legközelebb teszi közzé.”8

 

„A teremdíszítő-bizottság Maróthy Rintl Géza [Helyesen Maróti (Rintel) Géza, az Orsz. M. Kir. iskola tanára] utasítása szerint szorgosan készíti a terveket, melyek arra vannak hivatva, hogy a Vigadó fényes termeit tündéri látványossággá varázsolják. A bálon a honvéd zenekar Bacho vezetése alatt és a dombóvári Babári Jóska cigánybandája fogja a zenét szolgáltatni.

 

Maróti (Rintel) Géza1 „...igazi „világpolgár” volt. „Magyar sors”, hogy míg külföldön neves építészként dolgozhatott (pl. a nevéhez fűződnek a mexikói Operaház belsőépítészeti és díszítőszobrászati munkái), hazájában jószerivel csak épületszobrászként és belsőépítészként foglalkoztatták. Később már úgy sem... Lánya, Maróti Dorottya könyvillusztrátor, grafikus. Unokája, Bródy András Széchenyi-díjas közgazdász. Dédunokái, Bródy János Kossuth-díjas zenész, dalszövegíró és Bródy Mihály nyelvész.”
 

Bachó István a budapesti honvéd zenekar megteremtője. Tanítója Huber Károly, Hubay Jenő apja volt. Bécsben szerzett zeneakadémiai diplomát. Zenekarát minden évben felkérik, hogy szolgáltassák a zenét a bálokon.
 

„Babári Jóska zenekarával Budapesten szerepelt már 17 éves korában. Fiát, ifj. Babári Józsefet klasszikus zenei képzésben részesítette, aki az első cigány hegedűművész, a cigányság bevándorlása óta, aki a legmagasabb zenei iskolákat végezte. 1912-ben kivándoroltak Amerikába.”
 

...A bál előkelő társaságának összetoborzását erényi Ullmann Gyula középítési tanácsos, Kertész K. Róbert műszaki tanácsos, Málnai Béla, Székely Dezső, Horváth Antal, Himmel Miksa, Kaiser Hugó és József Porgesz építészek vállalták magukra.”9

„A meghívó gyönyörű. Thomas Antal építész pályanyertes tervei szerint készült. A táncrend, mely Quittner Jenő építész tervei szerint készült, meglepetés lesz.”10

 

1910. január 29.

„Az Építész bál rendezőbizottsága védnökeinek és díszelnökeinek tiszteletére az Andrássy-úti Bokros-féle (Drechsler) vendéglő különtermében szerdán sikerült ismerkedési estélyt tartott. Az estélyen csaknem teljes számban megjelent diszelnököket a rendező-bizottság meleg ünneplésben részesítette. Az ünneplő-bizottság nevében Székely Dezső és Kaiser Hugó köszöntötte fel a díszelnököket, akiknek nevében Grünwald Mór és Knuth Károly köszönték meg az ünnepeltetést. A rendező-bizottság nevében Berger Dezső üdvözölte Székely Dezső építészt, mint a rendezőbizottság buzgó vezérét. A táncrend-bizottság bemutatta a táncrend mintáját, mely valóságos műremek. A bálelnökök bejelentették, hogy a bálanyai tisztséget a díszelnökök nejei készséggel vállalták el és így az idei építészbál sikere teljességgel biztosítottnak tekinthető.”11

A bál szervezése alatt a kapcsolatépítés zavartalanul folyik. Még egy alkalom a találkozásra. A nagy nevekkel életben kell tartani a lángot, hogy minél több embert mozgósítsanak a kapcsolati hálójukból.

 

1910. február 12.

Végre felvirradt a nagy nap, melynek sikeréért annyian, oly sokat dolgoztak. Ezen a napon 16 különböző helyszínen tartanak „tánczestélyt”, ahogy arról Az Ujság hírt ad12.

A 16 táncestély közül a legkiemelkedőbb az építészek bálja volt.

Az etikettmentesség nem volt gátja annak, hogy igen prominens személyeket hívjanak meg, vagy éppen emiatt fogadták szívesen a felkérést a díszelnökség tagjai és feleségeik, akik bálanyaként fontos szerephez jutottak. Az etikettről, melytől a hírek szerint az építész bál mentes volt, a Széchenyi bálról szóló beszámolóban képet kapunk.

Nem tudni, mekkora bevételt hozott ez az egyesület segélyalapja javára. Azt tudjuk, hogy többen váltottak tiszteletjegyet 200 Koronáért, ami igen jelentős summa volt. A korabeli újság 400 nevet sorol fel; csak az asszonyokat és lányokat ill. az előkelőségeket név szerint. Ha mindenkihez csak egy férfi partnert rendelünk, akkor is 800 körüli lehetett az összes megjelentek száma. Méltán nevezték az év kiemelkedő mulatságának.

 

AZ ÚJSÁG Vasárnap, 1910. január 9.

Balatoni bál.

Az öreg Vigadó, melynek falai már oly sok pompát láttak, vakító fényben úszott ma este, midőn a Balaton-szövetség bálja zajlott le a dunaparti nagy teremben. ...Az idén ... a jubiláris tizedik esztendőre, társulva a Balaton körüli összes fürdőhelyekkel, nevezetesen Almádi, Kenese, Aliga, Világos, Siófok, Földvár, Lelle, Szemes, Boglár, Serény, Keszthely, Hévíz, Gyenesdiás, Badacsony, Révfülöp, Szepezd, Tihany, Balatonfüred és Alsóörssel, a Balatoni Szövetségben rendezte nagy Balaton-bálját a székesfővárosi Vigadó összes termeiben, ezrekre menő díszes közönség jelenlétében, a balatonvidéki népipar föllendítésére.

...A családias jellegű, zártkörű bál számára szűknek bizonyultak a tágas termek. Tíz óra felé már alig lehetett fenn mozogni s midőn a táncz elkezdődött, sok tánczos pár kénytelen volt a kisebb termekbe átmenni.

Dr. Vaszilievits János Az ő vezetése alatt bontakozott ki [Budapesten] a régi szűk keretekből egy európai nagyvároshoz méltó, tervszerű, modern városi pénzügyi politika, ...
1905. augusztus 27-én a balatonlellei birtokosok, nyaralótulajdonosok és fürdővendégek megalakították a Balatonlellei fürdőegyesületet. ... Egyhangúlag megválasztották elnöknek Vaszilievits János dr., székesfővárosi tanácsost.

A bált rendező Balatoni Szövetség élén Batthyány Lajos gróf [a kivégzett miniszterelnök oldalági rokona], Széchenyi Emil gróf, Hertelendy Ferencz állanak. A rendező-bizottság 400 tagból állt, élén Dobrovich Milán dr. és Óváry Ferencz dr. országgyűlési képviselők és Vaszilievics János dr. alpolgármesterrel. A táncrend a balatonvidéki népipar igen kedves emléke, egy a somogyi buzsáki hímző asszonyok kézimunkájából való reticule, melynek összetűzésére tihanyi kecskekörmök használtattak fel.

A balatonvidéki népipar segélyezésére több ezer korona gyűlt be...

 

A Széchenyi bál az 1910-es báli szezonnak is kötelező része volt13.

Az Ujság 1910. február 6.-i száma a szokásosnál is bővebb terjedelemben, közel 4 hasábon számol be erről a Vigadóban lezajlott „világraszóló” eseményről. Ehhez képest itt csak ízelítőt tudunk adni róla.

„...Az Országos Széchenyi-szövetség, mely oly nemes eszme szolgálatában áll, a milyen a magyar népnevelés, ma esti báljával emlékezetessé tette magát a főváros farsangi krónikájában.

(Az előcsarnok.)

...A főlépcső két oldalára egész fenyőerdőt varázsoltak.... Ott, ahol a főlépcső kétfelé ágazik, hatalmas növények árasztották a hűs levegőt a felvonuló díszes közönségre. Két oldalt a lépcsőn daliás, díszruhába öltözött megyei és városi huszárok állottak sorfalat kivont karddal. A Vigadó első emeleti ruhatárát a fenséges vendégek részére díszítették fel. Az egész termet nagy sátorrá alakították át, kék-sárga kárpittal, melyet felül nagy csokor fogott össze.

Szemben a bejárattal az úgynevezett tükörfolyosó előtt készítették el a királyi hercegi pár részére a román stílű tróntermet... két oldalán valóságos fenyőerdő állott, melynek ágai közül száz meg száz apró vörös, kék, sárga, lila, zöld, barna és más színű villanykörték csillogtak ki.”

(Mi lett volna, ha már akkor ismerik a LED világítást?)

„A kisteremben szintén román stílben teázó-termet készítettek a fenséges vendégek részére, pompás díszítéssel, a falakon vastag szőnyegekkel. Különösen szépen voltak díszítve a kisebb villanyégők, melyekről élő vörös kamélia és rózsacsokrok függtek alá.

A sok szépasszony pazar toalettje, a fiatal leányok bájos gárdája vonzó képet nyújtott. Hihetetlen pompát fejtettek ki az előkelő társadalom hölgyei a báli ruhákban. Ehhez járultak a kincseket érő ékszerek, melyek egybeolvadva a bálterem fényével, szinte vakítóan hatottak a nézőre. A bálon megjelent frakkos urak serege, a katonaság aranyzsinóros ruhája mind hozzájárult a szép látványhoz.

Még nem volt tíz óra, mikor hirtelen megszűnt a zaj. ... Ugyanis Budáról jelezték, hogy József királyi herceg és Auguszta királyi hercegnő elindult. E hírre az előcsarnok bejáratánál elhelyezkedett a fogadó bizottság...

A főlépcső felett az Operaház négy kürtöse helyezkedett el. A királyi hercegi pár részére berendezett kis szalon bejáratánál a rendezők állottak sorfalat, míg a bálteremben szintén a rendezőség vont kordont. A ladyk a szalonban várakoztak a magas vendégekre, élükön Andrássy Gyuláné grófnő [férje Andrássy Gyula 1910 január 17.-ig a Magyar Királyság belügyminisztere], Apponyi Albertné grófnő [férje Apponyi Albert 1910 január 17.- ig a Magyar Királyság Vallás- és Közoktatási minisztere] és Batthyány Lajosné grófnő [gróf Batthyány Lajosné Andrássy Ilona] vezető háziasszonyokkal.

Pontban tíz órakor felharsant a kürtszó, jelezvén a bál közönségének, hogy a királyi hercegi pár megérkezett. Széchenyi Béla gróf, koronaőr fehér selyemalbumot nyújtott át Auguszta királyi hercegasszonynak, amelyet a Széchenyi címer díszített és a táncrendet tartalmazta.

A kis szalonból a ladyk termébe vonult át a menet s innen a rendezőség kordona között be a bálterembe a trónig, mialatt a karzaton elhelyezett orgona játszotta az Isten áldd meg a magyart ... A trónteremben Auguszta királyi herceg asszony helyet foglalt s köréje a vezető házi asszonyok sorakoztak, mire a bálanyák bemutatása vette kezdetét. Ezalatt József királyi herceg, ki tábornoki egyenruhában volt, számos kiválóságot tüntetett ki megszólítással.

Néhány percnyi szünet után a királyi hercegasszony által adott jelre Radics Béla rázendített a »Ritka búza, ritka árpa...« című csárdásra, mire a táncos párok megkezdték a táncot. Az első párok a trónterem előtt járták a csárdást. A párok friss kedvvel járták a szép táncot s a királyi hercegi pár kedvteléssel nézte a fiatalságot. Csárdás után keringő következett, melyet a Jánoska szép melódiáira lejtettek. Közel éjfélhez járt már az idő, mikor József királyi herceg és Auguszta királyi herceg asszony a kisteremben berendezett teaszalonba vonultak, ahol a vezető háziasszonyok társaságában barátságos beszélgetésbe kezdtek. Éjfél után azután kifejezték a rendezőségnek elösmerésüket és a közönség éljenzése közepette eltávoztak.

Az I. Világháború után új korszak kezdődött.

 


 

1 Fővárosi Lapok 1874. január 22.

2 Pesti Napló Esti Kiadás 1876. február 5.

3 Épitő Ipar, 1906 (30. évfolyam, 1-52. szám) 73. old.

4 Déri Gyula Magyarország, 1900. január 24. 2-3. oldal

5 ekrazé: különlegesen kemény barkaréteggel rendelkező kecskebőrből készített növényi cserzésű, kétszínhatású kecskebőr finom díszműáruk (aktatáska, írómappa) részére. https://­mek.oszk.hu­/01200/01207­/html/e.htm

6Magyarország, 1910. január 4. 18. old.

7 Az Ujság 1910. január 19. 14. oldal

8 Borsszem Jankó 1910. január 23. 8. old.

9 Az Ujság 1910. január 19. 14. oldal

10 Budapesti Hírlap 1910. január 23. 16. old

11 Magyarország, 1910. január 30. 14-15. oldal
Drechsler palota: FOTO:FORTEPAN / Budapest Főváros Levéltára, CC BY-SA 3.0,
https://­commons.wikimedia.org­/w/index.php?­curid=52153064

12 Az Ujság 1910. február 12. 21. oldal

13 Széchenyi István tiszteletére 1864. február 1.-én tartották meg az első Széchenyi lakomát. Az Országos Széchenyi Szövetség kezdeményezésére első ízben 1907. január 30.-án a Royal szálló termeiben bált rendeztek, a pesti farsang bálok között a legelőkelőbb és legnagyobb bált. Forrás: https://­www.szechenyibal.hu/­a-szechenyi-balrol/

  
  

Megjelent: 2021-12-04 18:00:00

 

Kaiser B. György 

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.