Fülöp Gábor: A kavics
Annak idején Belgrádban,
vagy inkább Zimonyban
volt egy tévészereplésem.
Verset olvastam valami akkor
megnyílt új „pláza” előtt.
(Mercator?)
Másnap kellett bevonulnom
„katonai szolgálatra”,
egy évre,
gondolom, igen szomorú verset
olvashattam vidáman.
(Jovan Zivlak barátomat, akiről
köztudomású volt, hogy tériszonya van,
a szadista rendező szándékosan
feltette valami hídra,
s mindannyian tartottuk alatta a kezünket,
hogy ha lezuhan, legalább
a verseit mentsük meg…)
A forgatásra elvittem
Ágit is.
Ő felvett közben egy kavicsot
és ideadta, szinte „emlékül”.
Betettem a kavicsot a pénztárcámba
(az is általában nálam van),
s ott volt velem a kavics
az egész „katonai szolgálat” idején,
s azután meg még vagy húsz évig
hordtam magamnál.
Nem tudom, hogyan, de elvesztettem,
pedig babonásan ragaszkodtam
a kavicshoz.
Aztán elveszítettem Ágit is.
Ilyenek ezek a pénztárcák.
(Vár Ucca Műhely 40. sz.)
Megjelent: 2014-05-23 16:30:00
|
|
Fülöp Gábor (Újvidék, 1950. március 19. - ) költő, műfordító, dramaturg, újságíró, a Veranda Művészeti Csoport alapító tagja |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.