Draskóczi Ágnes: szánalmas vers
tér-idő koordináták
a nappal hadakoznak
hol csip-csup ügyeket
hol fordulatot hoznak
magunkat kutatva
- feledett alázat –
megértő sóhaj régen
nem hagyja el szánkat
évek közt botorkál
szívünk közönykabátban
viseli nem csak fagyban
de kánikulában
hajléktalan lelkünk
magára aggat testet
kétes értékrendet
mi csillogó, talmi, festett
hitről már nem beszél
senki e rendszerben
ablaktalan élünk
önmagunkba esten
Megjelent: 2016-02-02 08:00:00
|
|
Draskóczi Ágnes (1969) költő, középiskolai tanár |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.