Keresés a honlapon:

Vaskó Ági: Varázstükör

 

 

 

 

Varázstükör    

 

Még „Vak volt a hajnal,” 

szürke, fénytelen,

mikor átfont ölelő karod,

lágyan betakartalak hajammal, 

s rád csókoltam ezer csillagot.

Még „Vak volt a hajnal,”

szürke, fénytelen,

de bennünk lobogott a láng,

majd  a lassan csituló vágyunk,

szerelmes csendet borított reánk.

„Vak volt a hajnal, 

szennyes, szürke. Még

Üveges szemmel aludtak a boltok”*,

s az utca kövén

mint varázstükrök

fénylettek a nyári zápor foltok.

 

* (Tóth Árpád: Körúti hajnal)

 

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2026-01-13 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.