Videó

Részlet az MTVA P´amende, 2024.04.18-i adásából a henti79 csatornán.




Keresés a honlapon:


Szilágyi Ferenc Hubart: Mi hát a vers?

 

 

 

 

Mi hát a vers?

 

Papírra rótt, rövidre tört sorok

között szemem kutatva kóborog,

akár a szél az őszi kerteken –

hitem ma még csodákat rejt nekem!

 

De elmaradt a várva várt csoda,

nem is tudom, mi vinne még oda...

Ha összefogna stílus, értelem,

a kínt feloldaná e két elem.

 

Szokatlan líra: furcsa szóhalom,

e bő halandzsa sok, sok oldalon.

A módi oly merész, – ha vakmerő,

erőlködése nem lehet nyerő!

 

Modernkedő talány e forma, Show,

de fel se fogja azt az olvasó.

S az értelem hiába vív tusát,

ha nem zenéli szíved ritmusát.

 

Csalóka dobbanása csínybe vitt,

s keresve sem találni rímeit.

Mi hát a vers? A pusztuló világ,

a hervadás virága, téli ág,

amely gyümölcsöt ím, ma nem terem,

– „de így a sikk”! Csalétek ez, verem!

 

Avagy szerény, üvegbe zárt remény

relikviája itt e költemény,

 

amit megölt az ész, a vad cián,

de még mereng a holt esszencián…

Ilyen silány a lét ma nem lehet!

A szép igénye rég kiszenvedett.

 

A tespedés sarába fúlt a múlt,

s a nagyvilág belőle nem tanult.

Hogy ez megújulás? Alig hiszem,

de tőle ég naponta íriszem.

 

Kezem, ma tollra kap, s papírt ragad –

ha nem találsz csodát, csinálj magad!

Az ihlet így ered, már szinte forr

a tinta, mint a vér, ha sorra sor

fut ott a szűzfehér papírlapon,

s a ritka perc varázslatába von.

 

Mi hát a vers? Ha lelki fénykörön

fakad, talán valódi kény, öröm,

amíg a pulzusodra szól dalod,

s az óhajod fohászba foglalod.

Az Isten is meghallja fent neszét,

ha itt a vers igaz lélekbeszéd.

 

 

 

  
  

Megjelent: 2024-04-23 20:00:00

 

Szilágyi Ferenc Hubart (Érmihályfalva, 1952)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.