Keresés a honlapon:

Dóczi Székely Gábor: Gondolatok a könnyárban

 

 

 

 

GONDOLATOK A KÖNNYÁRBAN

 

 

Mert a könnyeknek is ára van!

Te alkottad e kufár világot,

Ahol a tisztesség árva tan.

 

Láthatatlanul sír a világ.

Furcsa zajt hallgat mind a hang-őrült.

S többnyire az is vak, aki lát.

 

Nem használt szerszám a gondolat.

Nem röpíti pályáján tágas szárny.

Előre nem visz, nézd, hogy tolat.

 

A jó mulatság rabszolga-sarc.

Őseink porát PET-palack fedi.

Sehova térünk: tombol a harc.

 

Gettók, NoGo zónák épülnek.

A sok luxus alatt szlömösödünk.

De hisszük: nem lesz elévült net.

 

Milliók nyomora milliárd.

Pár mágnás, meg amott a Bilderberg.

Pride-on vonul megannyi tribád.

 

Más ez az élet, egészen más.

Rátapos múltra, gyökerére,

A mintha-ember - egén – szektás.

 

Erőnk szerint s legnemesbekért?

Igen, amit mondtam fájdalom volt.

Kor-dosszié, mit bensőm bekért.

 

Mennyi szent akarás, lendület

Szüli a szépet, dagasztja a jót.

S körül magokat a Rend ültet.

 

De Bábelt ne. Azt semmiképp se.

Megint lenne nyelvzavar s minden nép

Kígyó, hiéna, vagy kis vércse…

 

Át kell sírni néhány éjszakát.

Tisztuljon olyanná e szabdalt Föld,

Mit a szeretet s nem kéj szab át.

 

Mert a könnyeknek virága van!

Te alkottad ingyen e világot,

S bár ne lenne vágy: a csáb-arany.

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2021-10-02 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.