Videó

Az Eventus Podcast Studio videója




Keresés a honlapon:


Szeifert Natália: Érlelő




Van egy szavam bordaágon,
mint a szilva érik, érik, felreped.
Nyílik hangra, mint a kívánósok
magva, nehéz savat permetez.
Lángoló arcokat akarok látni, égő szemeket
kidobálni magamból a vágyat, mint a szemetet,
hunyd le rám.

Hagyj el. Ujjaimmal kapart üregbe boríts,
nevess ki és szoríts, szoríts, röhögéstől lángoló
arcokat látni, szájakon párolgó hőhullám,
dobozba zárt életem, papírba gyűrt munkám,
ne adj többet.

Ne adj, tartsd meg magadnak,
tartsd, úgy is csak beléd szakadnak, várj.
Van hely mellettem, bennem is éppen egy kevés,
most jön a java, a többi tévedés, vess
meg. Ágypuhapamlagdunnaanyaölsírgödör
vagyok alattad.

  
  

Megjelent: 2014-08-04 21:18:06

 

Szeifert Natália (Zirc, 1979) író, költő, szerkesztő

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat szerkesztője.

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.