Filip Tamás versei (A lejtő, Valahogy átbeszélni, Szökevény)
A lejtő
Ma közel az ég,
füvekre feküdtek
a felhők, még zöldebbre
mosdatják a rétet.
A lábam most a réttől
vagy a felhőtől vizes?
A lejtő körkörös romokhoz
vezet, melyek magukkal
határosak, és nem jelzi
semmi a határt, nem
tudható, hogy hol
vagyunk. Történet nincs
mögötte, csak a Szent
Elme tüzénél melegedő
gondolat. Nyáj keresi
elveszett pásztorát, aki
már nincs, és különben is
láthatatlan.
Valahogy átbeszélni
Nehéz hóba merítem bakancsomat,
és hallom, ahogy a túlsó parton,
a sárkányfenyőktől takarva elhúz
a sorsvonat. Ha akarnék, se tudnék
fölszállni rá, itt nem áll meg soha.
A folyó jegén sok dermedt réce
és szárcsa közt egyetlen szürke gém.
Félek, hogy félne tőlem,
ha odamerészkednék hozzá.
Az égen tompán csillog a velünk
keringő űrszemét, és lecsap rám
Isten botjának boldogabbik vége.
Én rejtve kapcsolódom hozzátok.
És nem tudni, én mondom-e, vagy
nekem súgja valaki. Mintha egy
barlang belülről lenne eltorlaszolva,
és hiába próbálnánk átbeszélni
a sziklán, hogy elmeséljük az álmot,
melyben tisztán láttuk azt, ami lesz,
még annál is pontosabban,
mint ahogy történni fog.
Szökevény
Ma láttam születni a napot, egy
hangyaboly mögül, mint örökkön égő
ostya, olyan volt, átmelegítette lassan
az egy helyben vándorló világot.
A városban egész délelőtt faragták
a katedrálist, messzelátón át figyeltem:
a kövekből hogy bújik elő a gótika.
Délben láttam a harangszó hullámait,
a réten feküdtem hanyatt-homlok,
akár egy halom lekaszált fű, hevertek
egymáson tagjaim. És döngött a föld,
tudtam, hogy itt van hatalmas seregével
Tabu Kán, a csapatépítésben ő tényleg
sokra vitte, szolgálnak neki okosak, ostobák,
én füsttel takartam el magam, hogy meg
ne lássák, mit gondolok, és elsétáltam az
ásatásig, ahol újabban kék csontokat
találnak, azt mondják, ez alighanem egy
avatar kori temető. Épp jókor értem
táborhelyemre vissza, mert hernyóselyem
ejtőernyőjén leszállt az este, alábújtam,
összegömbölyödtem, álmomban esett,
vödröt húztam a csöpögés alá.
Kő, papír, olló, Magyar Napló 2012
Megjelent: 2015-03-26 08:00:00
 |
|
Filip Tamás (1960, Budapest) költő, szerkesztő |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
