VideóA tegnap.ma videója Keresés a honlapon: |
Köves István versei (A költő pillantása, Helyünk a világban)
A KÖLTŐ PILLANTÁSA akár az orgyilkos mérgezett tőr vagy a gleccserhasító jégcsákány hegye mint magasba lendülő hóhérbárd élén megcsillanó hajnali napfény lézersugár, műtétlámpafény cirógatta szike vízre lecsapó halászó sas sárga karma futtában fölkapott aranytallér kilobbanó láng a ravatalozóban alvadtvéres sikoly a kényszerű nászágyon röppenő kő verte szélvédőrepedés páncélon koppanó robbanófejes lövedék szakítólevél végén a papírlyukasztó pont Homérosz sorsára alig ügyelve még ha viharfelhős éjszakában elveszetten, vakon tapogatódzva is.
HELYÜNK A VILÁGBAN (kérdőjelek nélkül)
Meddig zokni a zokni a lyukas zokni, zokni e még hol lehet s mekkora rajt a hiány ha páratlannak látszik, többet ér vagy kevesebbet a viseltessel, kopottal mi legyen s hogy legyen a polcon a sorrend a fehérek fölül, a színesek alattuk, a feketék külön, vagy ők legalulra, mert azokból van a legtöbb mégis, vagy éppen fordítva, hasznosság, köznapi gyakorlatiasság szerint Áradnak felénk megváltó ötletek, föl, föl, félénk, fáradt fuszeklik, csizmaszárba gyűrt tarka kapcák, világ zoknijai egyesüljetek!
Megjelent: 2023-11-13 20:00:00
|