Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

 

Tél van, dermedt fagy ül a tájon,

s aludni tértek mind a csillagok.

Én várlak csak, jajszó a számon,

velem a kristályos csend vacog.

 

Bennem az ígéret meséje,

hogy szívem másodszor is elhozom,

s te jönni fogsz majd újra érte,

mielőtt végleg elkárhozom.

 

 

 

 

1.

Hová tűntél, hiszen annyi időt engedtél szabadjára?

Hosszú és sivár álom volt számodra az élet?

 

Miért nem tudtál bekopogtatni az ajtómon végre valahára-

Csak egyszer, mikor átmehetett véled?

 

Egyszerűen nem tudok ebben a világban maradni tovább.

Felvettem a kabátomat, állok az indulásra készen!

De te itt maradsz az életemben, mint ahogy eddig is voltál...

Mint a jó házigazda, kikísér az ajtóig szépen.

 

 

 

Csák Gyöngyi Forrás: Veranda Művészeti Csoport

 

Infúzió közben

 

Mozdulatlanul tűröm

hova kényszerített

a rendezői elv

 

lázadás emlékű

órák almán

takaróm a rettenet

 

nem akarok gonoszt többé

se eljátszani hősöket,

 

beérném tán azzal is már

kelyhed  szentelt vízében

csöppnyi áldás lehetek.

 

 

 


Kép forrása: litera.hu

Kosztolányi kertje

 

A Pátria Szálló előtt

A sarkon

Áll a kisgyerek.

Csak áll és néz.

S nem látja őt senki sem.

 

Az autóbusz megállónál

Tömeg.

Piszkosra gázolták a havat.

 

A kisfiú áll.

 

Bár beletaposna

A sima hóba,

Hogy a bukszusok között

Ott maradjon a nyoma.

 


Fotó: Getty Images

Mindeközben

Megtömöttődik az este,

Csigacsók a kolostorkertben,

Fúrok, félreteszem,

Stoppolom, (f)élreállok –

Hiába, megsarcol a pálmaszív,

Megépítem, el nem rontom,

Beplántálom, ki nem szaggatom” –

Aztán lelkes állat leszek,

Vízen ugráló delfin –

 

Kertész Dániel: Titok 

 

MAI CSAHOSOKNAK 

 

Összerogyott Béla bácsiék előtt a kispad,

a kiülős, a beszélgetős, a pilledj, szomszéd,

összeszáradt, elkorhadtak a fenékalja lécek.

Cserélni kellett volna idejében, figyelemmel,

de ki ügyel a málló múltra a jövőbe rohanásban. 

Csak a kutyák csaholnak, mintha ugyanúgy,

de azok is csak tessék-lássék, kamerakészen,

nyálzó hálát s kötelességtudást mutatva.

Rángatják a rájuk rozsdásodott vasszemeket,

az elődök láncát, a rángva kimúlt házőrzőkét,

amit átmentettek a gazdák a mai csahosoknak.

Kényelmesednek, fényesednek a régi fémhurkok 

a zsenge nyakakon, a friss, fénylő torkokon is.   

 

 

 

 

Fotó: Gál Endre

ma majdnem 

kigyulladt 

mikor lángra kapott 

a kenyérpirító

de se függönyre

se konyhabútorra nem terjedt

és a gyereknek is volt lélekjelenléte

hogy eloltsa 

 

 

Aknay Tibor: Folyópart

A parti álmok vén kövére ültem,
a gond gyötört. Az őszi lég hideg,
vacogtam is, de ajkam áthevülten
se kellett már a csókra senkinek.
Kigyúlt a hold, a füstös égi fáklya,
borongtam én, a föld bukott diákja.

 

 

B. Tóth Klári: Fent és lent

 

A MEGADOTT FANFÁRSZÁM

 

Jónás nem képes elfogadható jelszót választani,

titkárnője meg nincs, akinek diktálhatna,

hát akkor hogyan keresse most az Urat, aki

azt ígérte, hogy a kellő időben majd jelentkezik,

no igen, hogy kinek lesz kellő az az idő, s mire,

a megadott fanfárszám ismeretlen, néha egy villám, 

egy dörgés, az is mikor volt már, azóta semmi,

ismerősnek visszajelölte ugyan, fénykép nélkül,

de azzal is mire megy, üzenet, megosztás sehol,

a madarakká lett szavak fölröppennek ugyan

a felhőbe minden galád puskalövésre, remélve

menedéket az égben, nála választ keresve,

de Urunk csak nézi e kavarodást, tétován töpreng,

ősz tincsei mögött a gondolat kába, hallgatja, 

cetelne Jónás vele, van ugyan templomi térerő, 

cetelne megint, hívná, visszahívná, mindhiába.

 

 

Kép forrása: Pexels

      Aszongya egy lány a backstageben vihogva mit izész? 

Má’ nem menő a romantika.

Próbáltam hát a fülesembe rejtve az agyamat hagyni egy kicsit csendbe

Próbáltam úgy is mint egy emlősállat kölyke megértésre jutni ebbe’ a körbe

 

Szóval ha jól értem ezeket a szavakat: nem kell má’ romantikus kapcsolat.

Te adod a szád vagy a pinád a menő srác meg jól beteszi alád a verdát.

Vagy mittudomén 

néha úgy elönti a baszdüh bazmeg, 

olyankor mindegy is, hogy ki-be rob-ban bele

kipufogó cső vagy a Marinak a szája 

ő úgyis a világ csodája.

A csajok meg sóvárogva lesik, a következő numera melyikükre esik

Mer’ vele jutnak a mennybe, (na nem úgy, azt úgy csak teszik)

hanem a lájközön trendbe

Sikoltozva várják azt az öt perces csodát ‘miben ők uralják ‘ közösségi médiát

 

Puchberg Kép forrása: Wikipédia

 

a kolomp néha éjszaka is szól 

hajnalban tündöklő óriás katedrális 

a hegyek ölelte völgy, a város

szénaillatú alpesi réteken 

zeng egy nagymise itt mindörökké 

kis hegyi vasút fűzi fel mágikus fonálra 

a Hó hegyet, a réteket, a várost 

almaillatú kertekben világít 

néhány borszeszlángú őszi kikerics 

köröskörül a lombok alól érzed 

egy ősi zöld vér hűvös lüktetését

 

 

 
Kép forrása: Pixabay

 

Szeretlek!

Többet nem tudok.

Nélküled meddők a holnapok.

Ganglionokban hordlak,

és a lágy sugarú Holdnak

látom ívét szemedben,

vagy hajnalpírt,

mikor az álom elreppen,

és büszkén feszülő gerinccel leslek,

 

 

 

Bevallhatod vagy eltussolhatod,
a tiszta elme még mi jót remél?!
Vidám jövőt, virágos holnapot? 
Az eb csahol, de tudd, a pénz beszél!
Nehéz a sors, ha fúj a szembeszél,
s vajon mihez lesz úgy elég erőd?
A séma nyerni fog, vagy elvetél; 
de fel ne add, komám, a vég előtt!

 

 

Kép forrása: Pixabay 

 

MINTHA CSÚFOLÓDNA

 

Elhúz felettem

egy repülőgép,

mintha csúfolódna

dörgő hangja

hogy a bejárhatót

sem jártam még be.

 

 

Fotó: Hupján Attila

 

Eső esik. Konok.

Kötélre aggatott

nyirkos ruhák

az őszi bánatok.

Sárban dagonyázik 

a lajhár-lusta tél,

s bár hófehér

leplet remél, ázik

a hegy, a völgy. A szél

vasrozsda szagát

hordja. A kín

öreg csontokba 

fészkeli be magát.

Várakozik az ember.

Fázik. Nem más,

csak egy didergő kabát.

 

 

Fűkő Béla: Belső evolúció

 

Kiadom bérbe.

Tágas, fényes, meleg.

Összkomfortos, -hisz tudom a kényelem lényeges.

Szege krómozott, deszkája gyalult,

patinája viaszos, mézes.

Skandináv hagyományokat követ. -Ez már csak természetes.

Valaha vér áztatta szelíd dombját.

Felhő árnyékolta festői kilátását.

 

Forrás: szemlelek.hu

 

Monsieur R-t megvádolták, hogy homoszexuális,

és gyermekeket is molesztál az iskolában, 

fenyeget vagy jobb jegyet ígér,

ezzelf vádolták meg Monsieur R-t.

 

Monsieur R-t egy kisdiák vádolta meg a Facebookon,

azt posztolta, hogy a vén buzi

pornóképeket tart a szekrényében,

molesztálta őt, és másokat,

egy diákja írta ezt Monsieur R-ről a Facebookon.

 

 

 

A KÖLTŐ PILLANTÁSA

akár az orgyilkos mérgezett tőr vagy

a gleccserhasító jégcsákány hegye

mint magasba lendülő hóhérbárd

élén megcsillanó hajnali napfény

lézersugár, műtétlámpafény cirógatta szike

vízre lecsapó halászó sas sárga karma

futtában fölkapott aranytallér

kilobbanó láng a ravatalozóban

alvadtvéres sikoly a kényszerű nászágyon

röppenő kő verte szélvédőrepedés

páncélon koppanó robbanófejes lövedék

szakítólevél végén a papírlyukasztó pont

Homérosz sorsára alig ügyelve

még ha viharfelhős éjszakában

elveszetten, vakon tapogatódzva is.

 

Nagy Norbert 

Kép forrása: Nagy Norbert facebook-oldala

 

Magamnak, magamban, úgy vallak:

Rettentő erővel,

de színes ruhák híján.

Én nem bíbelődöm a hangerő-tekerővel,

s e sápadt bőrre sincsen

ős-betűvel írván,

hogy hozzád, hazám, pusztán

szívem, s születésem okán van közöm.

A néma vallomáshoz,

mit szótalan is tudok,

úgy szívembe költözöm,

hogy csak te lásd

azt a gyertyapislogást,

mit a szelek nem fújtak el,

s harsány szó nem takart.

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal