Szemle

Csodájára járnak a kövekből és uszadékfából készült alkotásainak. Művésznek szólítják, ő nem érti. Imád újat alkotni bármiből, ami ingyen van. Régebben sörösdobozokat, bakelitlemezeket, műanyag palackokat gondolt újra.

Tovább a hir24.hu cikkére >>>

Rajcsók Attila és Pintér András Ferenc (PAF): 1mű 2mester sorozat IDŐFONAT című kiállítása, 2015.02.18. – 2015.03.05., Társalgó Galéria, 1024 Budapest, Keletik Károly u. 22.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Szolcsányi Ákos tanulmánya Nagy László Lorca-fordításairól.

Tovább a versumonline.hu cikkére >>>

Debreczeni Zoltán, a MOME animáció szakos hallgatója oktatójátékok mellett a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Déri Múzeum számára is készített már animációkat. Szakmáról, csapatjátékról, tervekről beszélgettünk vele.

Tovább a kulter.hu cikkére >>>

Szolláth Dávid úti jegyzetei két belga városról. Első rész: Antwerpen.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

Mit jelenthet a modern ember számára az időben való tájékozódás képessége? Miként lehet elkülöníteni az emlékeket a múltra vonatkozó tényszerű adatoktól, egyáltalán, el kell-e ezeket választani? Hol vagyunk jelen valójában – a jelenben? Ezekhez hasonló kérdések rajzottak a fejemben Patrick Modiano regényeit olvasva.

Tovább a gittegylet.com cikkére >>>

Február 26-án rendkívüli társulati ülést tartott Novák János, a Kolibri Színház újjáválasztott igazgatója, aki immár huszonhárom éve áll a teátrum élén, és a fővárosi önkormányzat döntése értelmében további öt évig marad posztján.

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

Gábor Imre tárlata nem nagy, adódóan a kiállítótér méreteiből, de egyúttal az alkotó eredeti szándékának megfelelően: összesen 10 képből áll. Ez szerencsésen alkalmat teremt rá, hogy egyesével, külön-külön sorra vegyem őket, ne pusztán mintavételként párat kiemelve beszéljek az egészről.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

Hüperión, a görög mitológia égi titánja legalább három felejthetetlen irodalmi alkotás címében szerepel. A három közül a legdögösebb Dan Simmons Hyperion című regénye, a második és a harmadik helyért Friedrich Hölderlin (Hüperión) és John Keats (Hyperion) a mai napig versenyben áll. A legdögösebbről, Dan Simmons lenyűgöző sci-fi regényéről és Keats Hyperionjáról nem fogok most írni – a két mű összefügg, aki jót akar, olvassa el őket.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

Hogy a nagyvilágban épp merre járnak legnagyszerűbb jazzmuzsikusaink? Lukács Miklós a New York-San Francisco-tengelyen mozog, az A.M.P. trió Dublin felé veszi az irányt, és idén újra kiadják Deseő Csaba első lemezét Németországban - írja Zipernovszky Kornél. Jegyzetében kollégánk egy-egy zenei hírt, eseményt, jelenséget tárgyal E/1-ben, szigorúan a vonal alatt. TAKE7

Tovább a fidelio.hu cikkére >>>

A 20. század egyik legkiemelkedőbb, legsokoldalúbb képzőművésze, Marc Chagall (1887–1985) alkotásaiból nyílik kiállítás áprilisban Pécsett – jelentette be a Janus Pannonius Múzeum művészettörténeti osztályvezetője szerdán a baranyai megyeszékhelyen, sajtótájékoztatón.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Ha egy tanár úgy csinál az órán, mintha minden rendben lenne, de közben azon aggódik, mikor jön a tanfelügyelő, és ki tudja-e fizetni a számláit, akkor ő nincs jelen – véli hivatásáról Csobánka Zsuzsa Emese író-magyartanár, akinek legendás óráin a lelkes diákok a Bűn és bűnhődést vagy a Vörös és feketét Lego-film készítésével, esetleg önálló drámával dolgozzák fel. Hogy lehet kiszakítani a mai gyerekeket a kütyük világából? Miért fontos azt is megbeszélni, ha nem tetszik egy mű a diáknak? Interjú.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

Elismerő oklevelet kapott Ferge Roland a Berlinálén: az El című tízperces etűdje a Generation elnevezésű programban volt látható, mely ifjúsági és gyerekfilmekből mutat be válogatást. Mintegy ötven alkotás versenyzett a Kristály Medve-díjakért és a Generation zsűri elismeréseiért.

Tovább a nol.hu cikkére >>>

Vass Tibor Itt és itt, ezzel és ezzel a címmel, ekkor és ekkor című kiállítása és A Nagy Bibin című kötetének miskolci premierje
2014. 02. 04. − 2015. 03. 15.
HOM − Miskolci Galéria
Feledy-ház (Deák tér 3.)

Tovább az ambroozia.hu cikkére >>>

Andrew Hefler amerikai énekes-színész a kilencvenes évek eleje óta él Budapesten. A szerelem és a sok barát révén talált itt otthonra, kulturális életünk egyik fontos alakja lett. Nem kevés szerepe volt az improvizációs színházi műfaj magyarországi megteremtésében. Tartott improvizációs kurzust hazai színházi társulatoknak és színészhallgatóknak, Grund Színház néven társulatot alapított, ő volt Beugró című tévéműsor trénere is. Ráadásul énekesként is nevet szerzett magának: énekel a Kéknyúl Hammond Bandben, rendszeresen koncertezik a Random Trip csapatával is. (A Magyar Nemzet február 23-i, hétfői számában megjelent interjú bővebb változata.)

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Miért ajánljuk?

A szerző neve garanciát kellene, hogy jelentsen, bár ezen túlmenően a tavaly év végén megjelent kötet abban az esetben a legideálisabb választás, ha az eredeti történetekkel tisztában van az olvasó, s így megmarad az összehasonlítás és a másképp hangzás ereje. A szövegeket áthatják a friss ötletek és a finom humor, elég csak megnéznünk, hogy miért tizenkét és fél meséről van szó.

Tovább az uveghegy.com cikkére >>>

Az utóbbi időben többfelé találkoztam ezzel a mindennapi bölcsességgel: „Aki nem olvas, az csak egy életet él meg, de aki igen, az több százat.” Pontosan ezt éreztem a könyv olvasása közben, még akkor is, ha nem a teljes életét követjük végig a könyv főhősének, A. J. Fikrynek.

Tovább az olvassbele.com cikkére >>>

Milyen következményekkel jár a szellemi műhelyekként is szolgáló kiadványaink léte szempontjából az anyaországi támogatások drasztikus csökkenése és az itthoni takarékossági program?

Tovább a magyarszo.com cikkére >>>

Szentek combján pihenő, közben maszturbáló férfit, egymás lábfejét szopogató srácokat és Krisztus vérét mohón nyelő ifjakat is láthatunk Silard Isaak Szent és profán című tárlatán, amelynek a Godot Galéria ad otthont március elejéig.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Úgy néz ki, én sem kaphatok majd utca-névtáblát

Még nem tudom, milyen címre hozza a postás a leveleimet, de nem a Maxim Gorkij utcába fogja hozni, az biztos, úgyhogy ne ide címezzétek, barátaim.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>