Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Nicholas Ganz, művésznevén Keinom, német graffiti művész, aki nemcsak a műalkotásaival, hanem könyveivel is világsikert aratott. 2004-ben jelent meg Graffiti World című könyve, majd 2006-ban a Graffiti Woman. Ezenkívül több könyvet is publikált Burmáról és Nepálról. A graffitiről, a női művészek szerepéről és a politikai szerepvállalásról, valamint tapasztalatairól és útjairól beszélgetett vele Schranez Rebeka.

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

 

Noha a regény tagadhatatlanul súlyos kérdésekkel, tragikus életutakkal foglalkozik, mégis, mindezek lebilincselő tolmácsolása mellett legmegkapóbb eleme az utánozhatatlanul ironikus, többször groteszk humor – Tórizs Eszter recenziója.

Tovább a jelenkor.net cikkére >>>

 

A street art-ból, urban art-ból indult, de a galériákba vágyik. Képeit gyűjtik, de nem itthon. Elfogadta a Műcsarnok meghívását, pedig tudja, hogy a hely nagyon problematikus. De mindezt vajon miért?

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

Bánki Éva A bűn nyelvét megtanulni című, Tanulmányok a kemény krimiről alcímet viselő kötetében (elsősorban) arra keresi a választ, hogy hol az a hely, ahová a populáris kultúrát elhelyezhetjük, és miképp lehet felkészülni a popkulturális alkotások, különösen a bűnügyi regények elemzésére. Mint megállapítja, annak ellenére, hogy sokszor határozottan leszögezzük, hogy „az elit- és populáris kultúra között nincs áthatolhatatlan szakadék”, „mintha mégiscsak lenne, mert a műfaji, regiszterbeli áthajlások értelmezéséhez sem a képzés, sem a kritika nem ad fogódzót”, pedig számos magas kultúrába tartozó műalkotás felhasználja a krimi elemeit, és az is előfordul, hogy „egy »megvetett« műfaj jegyeit mutató populáris irodalomba sorolt alkotás invenciózussága, reflexivitása, jelentésrétegeinek bonyolultsága kanonizált alkotásokéval vetekszik”. A szerző nem titkolja, hogy feltett szándéka a hard-boiled krimit elhelyezni az elit irodalom összefüggésrendszerébe.

Tovább a magyarszo.com cikkére >>>

 

A Kis Könyves Éj már 4. éve a független könyvesboltok ünnepe. Aki szereti a könyveket, keresi a könyvesboltok különleges hangulatát, és felcsigázza egy könyves séta gondolata a tavaszi estében, mind velünk ünnepelhet.

A független, kiemelkedő szakmai tudást és egyedi kínálatot felmutató könyvesboltok 2015. április 24-én saját stílusukhoz és vevőkörükhöz illő kulturális programmal várják látogatóikat kora estétől éjfélig.

Tovább az ekultura.hu cikkére >>>

 

Oliver Arthur egyéni kiállításán, az erzsébetligeti Színházban megrendezett Printek című tárlaton a fiatal grafikusművész eddigi munkásságának kiemelkedő darabjai mellett megismerhetjük a legfrissebb művészi termést képviselő, 2015-ös, három madáralakot középpontba állító digitális printjeit is. A rajzfilmfigurákra emlékeztető lélekmadarak egy bölcsesség felé vezető beavatási kalandra invitálnak minket.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

 

Kukorelly Endre iránt nagy érdeklődés mutatkozott március 23-án Békéscsabán, a színház Vigadójában: ismert, el- és közismert személyiségről van szó. Számos irodalmi díja tesz erről tanúbizonyságot, de a médiában azért is szerepelt rendszeresen, mert 2010-ben az LMP színeiben szerzett mandátumot. Érdekes lehetett egy író a parlamentben, noha saját bevallása szerint a bejutása nem írói érdem volt. Megtanulta: a nem klasszikus, kortárs politika egy klasszikus daráló, a kultúra sajnos még mindig csak a hab a tortán, a kiváltságosok Parnasszusa – a közéleti szerepvállalás tehát felelősséggel jár. Ettől az úttól 2012-ben vált el, és újra az irodalom és karitatív tevékenységek felé fordult (legutóbb a Nyugodt Szív – Béreljünk lakásokat rászorulóknak projekt segítségével, amely hajléktalanok megmentését célozza meg).

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

 

2015. április 10-18. között öt helyszínen, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, az Örökmozgóban, a Toldi moziban, a Puskin moziban és az A38 hajón várja a közönséget a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál. Idén 34 nemzet 52 alkotását 8 szekcióba osztva hozza el a Titanic a magyar fővárosba, melyek közül az egyik kedvenc minden bizonnyal a Megmaradt Alice-nek (Still Alice) lesz. A versenyben 8 film vetekszik majd a Hullámtörők díjért. A fesztivál idei kínálatát új programigazgató, a dán Allan Sorensenválogatta.

Tovább az ekultura.hu cikkére >>>

 

Asszociatív elmetérkép, gondolatfelhő, mindmap, imagecloud – ez az Aby Warburg Mnemosyne-atlaszát idéző, üdítő installálási mód jellemzi az Art Has No Alternative című kiállítást, amely többnyire köztéren végrehajtott művészi akciók, performanszok, happeningek dokumentációját mutatta be a pozsonyi Tranzitban (tranzit.sk).

Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>

 

A huszadik századi magyar irodalom szerelmese, fordítója, ügynöke. Ötvenhatban került ki családjával Amerikába, tízéves gyerekként hagyta el az országot. Sikeres egyetemi karrier előtt állt Buffalóban, amikor egy váratlan utazás Budapestre hozta. Beszélni, olvasni magyarul nem tudott, szeretni azonban igen. Férje és az irodalom kedvéért újratanulta az anyanyelvét, hogy aztán műfordításaival ismertté tegye a világban Örkény Istvánt, Ady Endrét, Csáth Gézát vagy Esterházy Pétert.

Tovább a 168ora.hu cikkére >>>

 

Március 27-én, pénteken harmadik alkalommal adták át a Békés Pál-díjat, melyet 2015-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumban Kiss Tibor Noé vehetett át. A díjról a Békés Pál Civil Társaság szakmai kuratóriuma – Závada Pál, Merényi Ágnes és Reményi József Tamás – döntött.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

 

Kurucos kultúrdiplomáciai rohamra számíthat a nemzetközi nézősereg az idén május elejétől október 30-áig tartó milánói világkiállítás magyar pavilonja kapcsán. Legalábbis erre engednek következtetni Szőcs Géza, a magyar pavilon miniszteri biztosa szavai, aki a magyar programkínálatot és az Életkert elnevezésű pavilonépületet mutatta be hétfőn a budapesti Olasz Intézetben. A vitatott épületterv megvalósításától komoly sikert és kedvező visszhangokat remélnek a magyar szervezők.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

 

Pierre Vasarely, az Aix-en-Provence-ban működő Vasarely Alapítvány elnöke a 168 ora.hu-nak adott interjút. Arról is beszélt: milyen volt nagyapaként a legendás művész, Victor Vasarely, s milyen művészeti, közösségi örökséget hagyott az unokájára.

Tovább a 168ora.hu cikkére >>>

 

FÓKUSZBAN A NYUGATI DIASZPÓRA – MAGYAR NAPOK ZAJLANAK VESZPRÉMBEN

Meglepetéseket tartogató, a magyar lírában igazából sehova sem sorolható fiatal költőnek ítélte oda az ismert írókból, szerkesztőkből, képzőművészekből álló kuratórium a 24. Sziveri-díjat.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

 

A LIFE magazin kevesebb mint két évvel az indulása után borzasztó fotótanulmánnyal szembesítette az olvasóit. Az elmebaj kezelése - a betegség mindegyik zavarba hozó változatával és fokozataival együtt - nagyon hosszú utat tett meg az 1930-as évektől és ma már a legtöbb országban végtelenül emberiesebb, széleskörűbb és finomabb, mint az akár néhány évtizeddel előbb is uralkodó durva szemlélet volt. A pszichiátriai gyógyszerek fejlődése magában is számtalan emberen segített, hogy teljesebb életet élhessen, mint amilyent a gyógyszerek nélkül élhetne. És mégis . . . a sorozat képeinek nyomasztó és lesújtó tónusa hátborzongatóan mainak tűnik mindenki számára, aki ismeri a számtalan nagy kórház pszichiátriai kórtermében uralkodó állapotokat.

Tovább a maimanohaz.blog.hu cikkére >>>

 

EGY KÖLTŐI KÉRDÉS
Mi keresnivalója itt a földön
ennek az elveszett alaknak?

EGY SZÓNOKI KÉRDÉS
Mi keresnivalója itt a földön
ennyi elveszett alaknak?

Tovább a ritaritmia.net cikkére >>>

 

Március tizenötödikén Magyar Bronz Érdemkeresztben részesültél. Hogyan érintett a díj, van-e számodra jelentősége annak, hogy március tizenötödikén kaptál elismerést?  

Meglepett. Nem is igen tudtam, hogy ilyen kitüntetés létezik. Érdekes viszont, mennyi gratulációt kaptam a napokban, s hogy ezek némelyike mennyire műfajszerűen megfogalmazott. Most jöttem rá, hogy létezik ennek egy nagyon erős kultúrája, amit én baromira nem ismerek.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

 

Nemes Csaba munkáiban sajátságosan ötvözi a politikai aktivizmust a festészettel. Mostani, a Knoll Galériában látható kiállítása pedig, korábbi megközelítésmódjaihoz viszonyítva, még árnyaltabb képet közvetít. A társadalomban folyamatosan feszültséget generáló etnikai diszkrimináció, a szélsőjobb térnyerése, ténykedése, a fizikai összecsapások mellett új tematikát vezet be, újabb réteggel gazdagítja az értelmezés terét. A tavalyi, New York-i rezidenciaprogramban való részvételének, és a 2013-ban elnyert Leopold Bloom-díjnak köszönhetően megrendezett reprezentatív rijekai kiállítása kapcsán bekövetkező horvátországi látogatásának hatása érződik legújabb munkáinak témaválasztásán, megfogalmazásmódján.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

 

Varga Klára: Nem akartam olyan irodalmat írni, amely alól hiányzik a talapzat – olyan kor jön, amely összeforrasztja a formákat

Múzsakarbantartási alapismeretek címmel jelent meg nemrég a Napkút Kiadónál Varga Klára első prózakötete. A könyv különös kísérlet a kortárs magyar irodalomban, nemcsak azért, mert meghatározhatatlan a műfaja, de azért is, mert szokatlan formában beszél a női létről. Varga Klárával a magyar mesékről, a „nőirodalomról” és múzsákról beszélgettünk.

Tovább a magyarhirlap.hu cikkére >>>

 

Talán véletlen, mert az alkotók egyáltalán nem gondoltak rá, talán nem, hogy a SUTЯA folyamatosan Tóth Krisztina-verseket juttatott eszembe. Ezért e jegyzet egyes bekezdései elé tőle választottam idézeteket, ahogy a címet is.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal