VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Szemle
Tovább a szifonline.hu cikkére >>>
Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>
Tovább a kulter.hu cikkére >>>Í
Tovább a magyarnarancs.hu cikkére >>>
Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>
Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>
Tovább a jelenkor.net cikkére >>> Május 7-én vásárral egybekötött jótékonysági aukciót szervez a Design Aid az Igazgyöny Alapítvány megsegítésére, amelyet érintett a Buda-Cash bedőlése. Ötven neves tervező állt a jó ügy mellé.
Tovább a librarius.hu cikkére >>>
Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>
„Járom én a jinnek rejtett útját, hogyha béke hull rám, de minden tettem janggal elhömpölygő hullám.” (Po Csü-ji) Tovább az ujforras.hu cikkére >>>
Tovább a nyugat.hu cikkére >>>
SZTE JGYPK A folyosón nincs nyüzsgés. Mindenki olyan csöndben és lassan közlekedik, hogy nem zavarják a hagyományostól eltérő kiállítótérben elhelyezett munkákban való szemlélődést. A képek, installációk közötti nyitott ajtókon át a termekbe látok: van, aki agyagot formáz, van, aki vásznat feszít a keretre, vagy társát igazítja tökéletes profilba, hogy nekikezdhessen a portrénak. Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>
Tovább a konyves.blog.hu cikkére >>>
Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>> 
|
A vajdasági magyar irodalom és esszéírás egyik legtekintélyesebb képviselőjével, Végel Lászlóval beszélgettünk Újvidéken imádott városáról, a legendás Új Symposion folyóiratról, a kisebbségi irodalom esélyeiről, a regényéből készült színdarab zajos balkáni sikereiről.
Április 26-án este jubileumi díjátadónak lehettünk tanúi a Trafó Kortárs Művészetek Házában. Tízedik alkalommal osztotta ki a szakmai kuratórium az előző év legkiemelkedőbb hazai kortárs táncelőadásainak járó Lábán-Rudolf -díjat. Az idei nyertesek: Fülöp László “there is an elephant in every room”, valamint Arany Virág és Hadi Júlia a L é p é s I d ő című koreográfiájukkal.
Aknay János (1949, Nyíregyháza) Kossuth-díjas festőművész monográfusa, Novotny Tihamér szerint művészete szervesen illeszkedik a Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre, Barcsay Jenő, Deim Pál nevével fémjelzett szentendrei iskola konstruktív, illetve konstruktív-szürrealista vonulatához. Tulajdonjegyei vagy tagmái a nyolcvanas évek elejétől kezdődően feszesen komponált, négy, három vagy két részre osztott, ablakszerű képmezőbe kerülnek. Képein angyalszerű lények járnak ki és be ezeken az ablakokon. Grafikával, esetenként plasztikával is foglalkozik. Alapító tagja, s egyik meghatározó egyénisége a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak 1972-től; Szentendrén él 1971 óta. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kritikusként, szerkesztőként Lapis József többszörösen bizonyított már: a Debreceni Disputa, az Alföld és más lapok belső munkatársaként látványos munkát végzett, most pedig új kihívások várják a Prae prózarovatának szerkesztőjeként. 2014-ben két tanulmánykötete is megjelent a magyar költészetről, ezek koncepciójáról kérdeztük őt.
A Katona József Színház igazgatója a Faust címszerepét alakítja, amelyet Schilling Árpád rendezésében, két részben, két külön estén játszanak április végétől. Emberi válságról, politikai aktivitásról és szakmai szolidaritásról is kérdeztük.
A 19. század nagy tájképfestői utazók is voltak egyben. Bebarangolták Európa és Észak-Afrika tájait, témákat, motívumokat gyűjtve vázlatfüzeteikbe. Akár Turner, akár Caspar David Friedrich, vagy magyar kortársaik, Libay, Barabás, Keleti Gusztáv életművét szemléljük, motívumaik egyik alapvető eleme a hegy. A fenséges ormokhoz, sziklákhoz fűződő érzelmes képi viszony, a monumentalitás és a lenyűgöző tömeg felbontása, a patakok, utak szabdalta felszíni formák méltóságos ereje mind megragadta őket, lehetett az az Óriás-hegység, az Alpok vagy az Appenninek, esetleg az Atlasz vonulatai. 
Horogkereszt volt a címlapján, úgyhogy a náci jelképeket tiltó törvényre hivatkozva az oroszok kivonták a forgalomból Art Spiegelman holokausztról szóló képregényét, a Maust. A szerző szerint a döntés veszélyes következményei lehetnek: „Nem akarhatunk emlékek nélküli kultúrákat.”
Az ötletes kellékhasználat és színpadi megoldások, a különböző karakterek megteremtésében megnyilvánuló kreativitás és a fiatal színészek intenzív játéka révén ígéretes előadás született. – Pandur Petra színikritikája.
"Szokták kérdezni, hogy mi haszna van a gyerekkönyveknek, gyerekirodalomnak? Nem szeretem ezt a kérdést, mert ha már valakiben felmerül, nagy baj van."
A hatvanas-hetvenes évek magyar filmművészete nemcsak az élőszereplős alkotások miatt kimagasló, az újhullámos modernistákkal együtt az animáció fenegyerekei is rengeteg remek (rövid)filmet tettek le az asztalra. A legjobbakat a MaNDA-nak köszönhetően most kiváló minőségben csodálhatjuk meg DVD-n.
Tematikailag kapcsolódnak egymáshoz az #ON munkái: valamilyen módon mindegyik az épített környezet hatásaira, valamint az ember és természet viszonyára reflektál. Azonban ezzel nagyjából meg is szűnik a munkák közötti hasonlóság, hiszen az öt kiállító művész mind egyéni hangon szólal meg, illetve eltérő a térszemléletük és anyaghasználatuk, továbbá a tárgyalkotás módja és metódusa is különbözik.
– Sári László A nő máshol van című könyvén „hangosan” gondolkozva –
A WSSZ teraszára nem is olyan könnyű a kijutás, az üvegajtó itt nem működik, irány a másik bejárat. Valami kócos, szőrös nyakigláb fekete szalad elénk, két éve már találkoztunk, ő Alföldi Róbert kutyája. Akkor, a Nemzeti végnapjaiban, Mark St. Germain „Az utolsó óra” című kétszemélyes darabjával jöttek Szombathelyre, most huzamosabb ideig maradnak. Alföldi a társulattal Makrancos Katát zaboláz, az eb pedig épp lesi az ingyenfalatkákat az asztal alatt. Merthogy ebédszünet van:
REFLEXIÓK A SPEKTRUM CÍMŰ KIÁLLÍTÁS KAPCSÁN
A Kolibri Kiadó Magasfeszültség emblémával ellátott regényei olyan 16 éven felüli, nyitott és befogadó olvasókra számítanak, akik nem riadnak meg attól, hogy húsukba vágjon az irodalom, akik hagyják, hogy a történet hatása alá kerüljenek. A könyvfesztiválon a sorozat eddig megjelent öt kötetéről Barabás Éva Pék Zoltán műfordítót, Balázs Eszter Annát, a kiadó főszerkesztőjét és Varga Bálint írót kérdezte.
Háy János legújabb, Hozott lélek című novelláskötetének alcíme: sorsmorzsoló. A könyvet olvasva valóban olyan, mintha ujjaink közt egy képzeletbeli füzér gyöngyszemeit hajtanánk: ugyanazok az élettörténetek térnek vissza újra és újra. Sőt, a történetekből mintha egy átlagsors is kiemelkedni látszana: az ember gyerekként még mindentudó hősnek látja a szüleit, ám hamar rá kell jönnie, hogy ez csak egy illúzió.
feLugossy László, mint hal a vízben, lubickol a komoly játékosságban. Hal, aki a nap körül hering, halszemen keresztül látjuk szemét, olcsó üveggyöngyöt szór a disznók, jaj, nem, inkább a halak elé, hering, hering, nem ing, ne vedd magadra, légy hal, légy légy, nem vagy bölény, így tökmindegy, hogy nyert vagy vesztes valamely állat. Virág elvtárs már nem rúg labdába, de Poligráf elvtárs mindnyájunkra figyel, az esetek többségében, huhu, itt vagyok, mondom, nem tetszem? Az esetek többségében egyformán figyelt, most látom, hogy ott van a múlt idő jele, a t betű, és most mi van, már nem is figyel? Az isteni részecskék ide vagy oda, kötényt kötöttünk magunk elé, háttérnek is megteszi, otthonka, otthonos, falvédő, jaj, a libidó kapszula fallosza mögött is kötény, inaktív palánkok, akkor kosarat sem kapunk.