Szemle

Russel Powell ahelyett, hogy simán csak papírra festené gyönyörű fotórealisztikus portréit, előbb saját tenyerére alkot, majd azt nyomdaként használva veti papírra alkotásait. Kreatív és egyben csodálatos művek következnek.

Tovább az aztadom.co cikkére >>>

Háy János: Hozott lélek című könyvéig talán el sem hisszük, mennyire együtt tudunk érezni alkoholista bányászokkal, házasságtörőkkel, népmesei hazugokkal és igazakkal. Minden egyes novella egy hozott lélek, egy megosztott élet, és mindegyikben ott vagyunk kicsit mi is.

Tovább a kultography.blog.hu cikkére >>>

Lindsey tehetségére az America’s Got Talenten figyeltek fel. Több műfajban is játszik, a hiphopon át a komolyzenéig. Saját szerzemények mellett feldolgozásokat is készít. Mondhatni, hogy Liszt Ferenc munkássága inspirálta őt, hogy hegedülni kezdjen. Klipjeivel, előadásával mindig heves érzelmi reakciókat vált ki a közönségből. Beszélgettünk vele legutóbbi klipjeinek üzenetéről, toleranciáról, a világ jobbá tételéről, a bakelitlemezek és a színvonalas zene fontosságáról.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Idén hatodik alkalommal került megrendezésre a művészek megélhetési nehézségein enyhíteni kívánó pályázatok közül az egyik legrangosabb, az Essl Art Award, melyen nyolc ország (Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország) fiatal művészei mérhetik össze a tehetségüket. Végignézve az elmúlt évek magyar nyerteseit, valamit „tudhat” a díj, hiszen a legtöbb nevet (például Verebics Ágnes /2005/, vagy Fátyol Viola /2007/) napjainkban a mainstream forgatagában láthatjuk újra.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

„Olykor egy-egy versben ráismerünk a szerelemre: na ilyen! Gyönyörű, szomorú, kegyetlen, véges, életre szóló stb. Az ilyen versek megrendítenek és felemelnek. Ezekért érdemes az úgynevezett szerelmi lírát olvasni. Ilyen versek vannak ebben a könyvben” – írja Kemény István Horváth László Imre A hajó, ami nőket szállított című új verseskötetének fülszövegén. A kötet versei azon túl, hogy szerelmes versek, legalább annyira város-versek, Pest-versek, mesélő versek is. Líráról, prózáról, szerelemről és a városról kérdeztük hát Horváth László Imrét az idén, a Magvető kiadó gondozásában megjelent új kötete nyomán.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

Erotika, magány, intertextualitás – aki szerette A fiúkrólt, az bizonyosan most sem fog csalódni Nagypál Istvánban. A költő második verseskötete öt, változó mennyiségű verset tartalmazó ciklusból álló gyűjtemény. A borítón a láthatóan vízben úszó fiú képe érdekes választás, mivel a Nirvana 1991-es, Nevermind című albumát juttat(hat)ja eszünkbe. A kötet viszont egyáltalán nem épít zenei motívumokra, jelenségekre, zenészekre. Annak ellenére, hogy a gyűjtemény címe nyitva hagyja ezt a kaput, a hangok helyett mégis a színeké a főszerep. Ez valószínűleg nem éri váratlanul az olvasót, hiszen Rózsaszín daloskönyv a cím. Nem is találunk olyan verset, amelyben legalább egy szín ne kerülne elő a jelzők között, a legfontosabb, hogy ezt a tulajdonságot megtudjuk egy tárgyról, egy személyről, egy esetről. Amíg a szerző első kötetében a fekete mellett még a kék és a lila voltak az uralkodó színek, a másodikban most – értelemszerűen – a rózsaszín.

Tovább a felonline.hu cikkére >>>

Miközben Nagy Kriszta x-T új képeit nézegetjük a Liget Galériában, nem tudjuk elhessegetni a gondolatot, hogy a művésznő ismét tréfálkozik. Kicsit úgy érezzük, megint palira vesz mindenkit. Nem megyünk bele feminista okfejtegetésekbe, pláne, hogy nem vagyunk sem genderkutatók, sem genderszakértők. Nem kezdjük el elemezni egyenként a művésznő testére írt szövegeket, nagyokat biccentve, összehúzott szemöldökkel, hogy lám, lám, ez ám a!

Tovább a librarius.hu cikkére >>>

Gyakran elhangzik a vád 22 évet élt, az semmire sem elég. 22 évet élt, mi lehetett volna, ha? Túl fiatal volt, ismeretlen, sznob és távoli, folytathatnám... azok, akik ilyeneket mondanak Békássy Ferenccel kapcsolatban alapjaiban értik félre a költészet természetét, és talán magát az életet is. – Weiner Sennyey Tibor beszédet tartott június 25-én a zsennyei alkotóházban, Békássy Ferenc halálának 100-dik évfordulóján. Ezt a beszédet most a DRÓTon olvashatjátok, melyben a gödöllői Nagy Sándor festőművész eddig ismeretlen festményét is a nagyközönség elé tárjuk.

Tovább a drot.eu cikkére >>>

A szokatlanul gyorsan terjeszkedő, majd még gyorsabban hanyatló Ulpius-ház márciusban kért csődvédelmet. Egy kivételével azóta minden könyvesboltját bezárta a főleg bestsellerekkel ismertté vált könyvkiadó. Márpedig az is látszik, hogyan rendeződnek át a könyvpiaci viszonyok a hajó elsüllyedése után. Az összeomlás egyik nyertese a Libri Kiadó lehet, amelyhez az Ulpius több korábbi sikerszerzője igazolt át. A másik a Könyvmolyképző Kiadó, amelyet elsősorban ifjúsági és gyerekkönyv-kínálatáról ismer a közönség – náluk jelennek meg például Csukás István művei –, és amely most öt-hét üzletet nyit a bezárt Ulpius-könyvesboltok helyén. Az Ulpius raktárkészletének kiárusítása a csődeljárás során viszont nem kerülhető el, és a nyomott áron értékesített könyvek nem tesznek majd jót a könyvpiacnak.

Tovább az mno.hu cikkére >>>

Lüpertz nemcsak festőként és szobrászként markáns alakja az elmúlt ötven év képzőművészetének, de teoretikusként, kiáltványok, ars-poeticák, manifesztumok szerzőjeként, sőt költőként és íróként is.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Péterfy legújabb könyvét olvasva egy zseniálisan megírt, lebilincselő történetet tarthatunk a kezünkben. Bár az elbeszélés jelene, az 1831-es év majd két évszázadnyi messzeségben van tőlünk, a szereplők mégis, mintha a mi korunkban, a mi problémáinkkal birkóznának.

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Tavaly találkoztam először Gosztola Gábor képeivel a budapesti FUGA Galériában. Terveztem írni róla, de kifutottam az időből, többször eszembe jutott, nem lett volna szabad kihagyni. Örömmel mentem a Leányfalun rendezett kiállításra, ami hasonló élményt ígért, itt is közreműködött Hobo, felolvasva a művész verseit.

Tovább a barkaonline.hu cikkére >>>

A Nyitott Műhely egyébként is otthonos közegében, családias hangulatban került sor Gerőcs Péter legújabb könyvének bemutatójára. A Győztesek köztársasága a szerző negyedik megjelent műve, s az eddigi visszhangok alapján talán a legsikeresebbnek ígérkezik. Az íróval Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó szerkesztője beszélgetett. – Ott jártunk.

Tovább a litera.hu cikkére >>>

Félni és megijedni senki sem szeret. A horrort azért imádjuk, mert a mozi kellemes sötétségében viszonylagos biztonságban szembesülhetünk és ismerkedhetünk a vászonra vetülő szorongásainkkal. A különféle szörnyek és maszkos-késes gyilkosok mindig is a kollektív tudatalatti homályából léptek elő, a rémtörténetek arról mesélnek, amiről egyébként nem beszélünk. A Valami követ kínzó problémája, hogy az alkotók szó szerint az arcunkba tolják: ők bizony egy nagybetűs allegóriát mesélnek el nekünk.

Tovább a memoriaonline.hu cikkére >>>

A britek tudnak emlékezni. És mulatni. A páratlanul érdekes látnivalókat kínáló Temze-parti műemlék különlegességek egész sorával örvendezteti meg jubileumi évében a látogatókat.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

Zavarba ejtő kötettel, „anyátlan regénnyel” jelentkezett Kiss Noémi. Nem csak egy férjgyilkosságról szól, hanem bemutatja a meddőség lelki terheit, a megalázó tanári létet, az alig változó női szerepeket. Miért a mindennapok megszokott, ám titkos tragédiája a családon belüli erőszaknak? Mi az oka, hogy triplán megalázott hivatás tanárnak lenni? Interjú.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

Egy brit rendezőpáros Budapest környékén kezdte forgatni Dragomán György A fehér király című könyvéből készülő filmet.

Tovább a hvg.hu cikkére >>>

Amikor kijöttem a Müpa Bolygó hollandi előadásáról, azon gondolkodtam, hogy Kovalik Balázs rendezőre haragudjak, Wagnerre, vagy inkább a korra. Merthogy a megváltás, a katarzis ezúttal elmaradt. Vajon ki a felelős érte?

Tovább a tiszatajonline.hu cikkére >>>

Ha rögtön a lecsóba akarunk csapni − és mért ne akarnánk, hiszen a Barakonyi−Hecker-kiállítópáros is ezt teszi −, kezdjük talán a két bőgatyás, echte ungarische juhásszal, akik korántsem a nemzethy sztereotípiák macsói. Ők a meleg juhászok, szájukban egy szál kolbász, egyszerre. Mondhatni, a magyar valóság dupladildója − és ez, metaforaként, a komplett kiállításra elmondható. Dupladildó mindenki szájába, pártállástól függetlenül. Annál is inkább, mivel ezek a (számítógépes grafikai kifejezéssel élve) layerek egymásra illesztve és egybeolvasztva (merge) jelennek meg, nem elkülönülve, ahogyan kishazánk népe is egy, cirkalmas és abszurd szertartásaival és azok ellenére.

Tovább az ujmuveszetfolyoirat.hu cikkére >>>

Mi szükséges a kiegyensúlyozott párkapcsolathoz, hogyan lehet megélni a férfi és a női szerepeket és hogyan jelenhet meg ez az irodalomban? A Hadik Irodalmi szalon szezonzáró estjének vendégei Hidas Judit, C. Molnár Emma és Szily Nóra voltak. – Nagy Márta Júlia tudósítása.

Tovább a litera.hu cikkére >>>