VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Magyar fanyar – Wessely Gábor: Fantasztikus könyveket ír a pálfai református lelkésznő – Görgey Etelka interjúA páfai református lelkész, Görgey Etelka íróként is ismert. A Csodaidők című tetralógiája után most az Időcsodák című, szintén négykötetesre tervezett művén dolgozik.
Görgey Etelka négykötetes, a jövőben játszódó regényeket ír a pálfai parókián
PÁLFA Nem aprózza el az írást Görgey Etelka: tetralógiákat, négykötetes műveket alkot, Raana Raas néven. Az első négy könyv, a Csodaidők már kész, míg az Időcsodák egyelőre trilógiaként van jelen az ilyen, jövőben játszódó regények kedvelőinek polcain. A zárókötet most íródik. A szerző egyébként pálfai református lelkész, 44 éves, két gyermek édesanyja. – Mikor és földrajzilag hol játszódik a cselekmény? – Földrajzilag a csillagok között, kétezer év múlva - mondja. – Egy háború krónikája, két társadalom konfliktusa az alaptéma. Az Időcsodák tulajdonképpen a már elkészült Csodaidők inverze. Ugyanaz a felállás, csak az elején, az egyik szereplő egy más döntést hoz. A történet fősodra ettől nem sokat változik, de az egyes életekben nagy kavarodást okoz, hogy az a bizonyos kulcsfigura nem ezt, hanem amazt az utat választja. – Milyenek ezek a jövőbeli társadalmak? – Olyanok mint a maiak. Van egy ortodox jellegű közösség, a kaveni, akiknél a szertartások, az életvitel, a szabályok betartása a lényeg, és van a külsős társadalom, mely multikulturális, sokféle vallású, de alapvetően nem hívő. Lelkésztársaim mosolyognak, ha olvassák a könyvemet, mert ebben az elképzelt jövőben a protestánsokat egy bolygóra száműztem, ahol egymással küzdenek. Érezhető az irónia, ahogy mondani is szoktuk: mi nem osztódással szaporodunk, hanem csak osztódunk.
Sokat ír és több hangszeren játszik Görgey Etelka, pálfai református lelkész, 2000-ben fejezte be tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetemen. Doktorált is teológiából, aztán elvégezte az assziriológia és hebraisztika szakot az ELTE-n. Ösztöndíjasként töltött egy évet Nagy-Britanniában és néhány hónapot Izraelben. Férje szintén lelkipásztor, Kajdacson, egy ideig egy harmadik körzetet is elláttak, a nagydorogit. Pálfán rendezkedtek be, két gyermekük van. A lelkésznő több hangszeren játszik – cselló, zongora, furulya, gitár – és íróként is ismert. Első műveit az interneten tette közzé. Jövőben játszódó könyveit 2006-tól adja ki, Raana Raas írói néven. A Csodaidők tetralógia (Az ogfák vöröse, Kiszakadtak, Árulás, Hazatérők) már elkészült. Ennek inverz változata, az Időcsodák (Elágazó utak, Ellenállók, Menekülők) egyelőre trilógia. A negyedik köteten most dolgozik.
– Egy lelkipásztor miért adja a fejét fantasztikus könyvek írására? – Miért ne adná? – Mikortól ír? – Kezdjük azzal, hogy a kilencvenes években programozó matematikusnak készültem. Aztán úgy döntöttem, hogy nem fogok én ennyit ülni a számítógép előtt, és elmentem lelkésznek. Mindig szerettem olvasni, fantasztikus könyveket is, minden érdekelt, a tudomány is, a hit is. Írogatni valamikor 2000 után kezdtem, először az internetre, aztán jöttek a kötetek. Nagyon fontos számomra, olvasóként is, íróként is, hogy valamiféle feloldása, egyfajta megnyugtató lezárása legyen a történetnek. Azt nehezen viselem, ha mindenki meghal, s aki esetleg életben marad, az is több sebből vérzik. Egy tragédia mélypontja nem lehet egy könyvnek a vége. – Elég ez a falusi közeg, Pálfa, az álmai megvalósításához? – A férjem itt volt lelkipásztor, most Kajdacson szolgál; Pálfán rendezkedtünk be, két gyerekünk született. Az itteni lelkészi feladatokat 2007-ben vettem át. Sajnálatos tény, hogy a gyülekezet fogyatkozik, az idős tagok nagy részét már eltemettem. A megújulás, a fiatalok bevonása a zene segítségével érhető el. Úgyhogy az istentiszteletek már eléggé eltérnek a megszokottól. Visszük a gitárt, és a mai fül számára jobban elfogadható énekekkel kísérjük a szertartást. A gyülekezeti tagok fele cigány. Pálfán már teljesen beilleszkedtek, sok a vegyes házasság. Szeretünk itt élni, szeretjük a vidéki létet, a nyugalmat, a csendet. Az istentiszteleteken ez a másik nagy változás nálunk: több a zene és több az elcsendesülés. A csend.
Megjelent: 2019-08-09 06:00:00
|
