VideóAz Irodalmi Jelen / Csornyij Dávid videója Keresés a honlapon: |
Magánkánon – Zsille Gábor gondolatai Czilczer Olga Innen nézve című verséről
Czilczer Olga Innen nézve
Csecsebecséket súlyos tárgyakkal vegyesen rakosgatok. Egyesek maradnak, mások lebillennek. Váza törhet, határain vakmerő. Aki az összefutó párhuzamosokon végzi, már vissza nem téríthető. Ami neki szabadulás, nekem kilátástalanság. Az éteri öröklét csillagoktól, meteoroktól kísértve. Anyám rám hagyja a törölgetést. Csak fel kell nőnöm, esik kezem ügyére a szekrénytető, a láthatár. Mit nekem a magasles törpevilága, egy nyikorgására rekedt pinceajtó? Alacsony lelkek futamodása a sötétben, patkánypofák? Mit nekem a senkik, a hatalmasok? Makulátlan tisztaság jegyese, egy gyűrűs ujj ellenőriz. Porszemet, enyésző felületeken.
Ha erre a műre tekintünk, mindenekelőtt az írásképére, a vers meghatározást önkéntelenül lecseréljük arra, hogy szöveg, és felmerül bennünk a százezer forintos kérdés: mi a vers? Ez a kínzó talány iskolai irodalomórákon, de egyetemi kreatív írásgyakorlatokon, sőt a felnőttképzés líra tanfolyamain is előkerül, és még soha senki nem adott rá maradéktalan, minden vetületet lefedő meghatározást. Nyugalom, kedves tanulók és honpolgárok, senki ne dőljön a kardjába, ugyanis az irodalomtörténészek és a filológusok fejében sincs atombiztos definíció. A költők jobb híján olyasféle okosságokat szoktak gagyogni, hogy „a vers a megfelelő szavak a megfelelő sorrendben”, ha-ha, vagy például Kányádi Sándor előállt azzal a fifikás megoldással (egy falusi alsó tagozatos kislány szájába adva), hogy „A vers az, amit mondani kell.” Neveltetésünk, kulturális gyökereink révén vannak bizonyos elvárásaink egy verssel szemben – az egyik legfontosabb, hogy rövid, ne lapszéltől lapszélig terjedő sorokból álljon. Ha ennek a kívánalomnak nem felel meg, akkor átkereszteljük prózaversnek. Az évtizedek során a szakirodalomban párhuzamosan megszületett a verspróza kifejezés is, ám emiatt se legyenek álmatlan éjszakáink, mert még a legbölcsebb hindu guru is csak homályosan sejti, mi lehet a pontos szakmai különbség a verspróza és a prózavers között. Ha a világhálón keresgélünk, efféle tudományos meghatározásokat találunk: „A prózavers a költészet olyan formája, amely nem használ sortörést.” Hm, ez így elég hiányos útmutatás, nem segít sokkal beljebb… „A prózavers olyan költői szöveg, amelynek formája próza (lapszéltől lapszélig terjedő tördelésű), de nagyfokú költői intenzitás jellemzi.” „A prózavers prózai formában írt, verssorokra nem tördelt, kötetlen költői mű, a versekre jellemző ritmussal, esetleg rímekkel, költői eszközök használatával.” Ez nem rossz megfogalmazás, ám a rímekkel szó elé értelemszerűen beszúrom, hogy belső – hiszen egy sorokra nem tördelt, vagyis sorvégekkel nem rendelkező szövegben kizárólag belső rímekről beszélhetünk. A verspróza (vagy prózavers, kinek melyik szó rokonszenvesebb) provokatív műfaj, hiszen a laikus olvasóból vagy ösztönös ellenkezést vált ki („Ez nem is vers!”), vagy vitára-gondolkodásra késztet: vajon hol húzódik a líra és a próza határvonala? Ha két, egymással szomszédos birodalom között nem húzták meg tényszerűen a határt, akkor nehéz eldönteni, hogy a határvidéken barangolva éppen melyik birodalomban vagyunk. És csakugyan, egy irodalomelméleti szakkönyv állítása szerint a prózavers „Egyfajta átmenetet képez a vers és a próza között.” Következésképpen egy prózavers nem vers, de nem is próza, hanem átmeneti állapot, valamiféle köztes képződmény, és megkérdőjelezhető az a kialakult szerkesztői gyakorlat, hogy a prózaverseket a versrovatba soroljuk? Tényleg provokatív ez a műfaj. Az itt olvasható szöveget versszerkesztői minőségemben gondoztam, és a Magyar Napló versrovatában jelent meg, 2023 decemberében. Szerzője, Czilczer Olga 1940-ben született Szegváron, de évtizedek óta Szegeden él. Első önálló kötete a nyolcvanas években látott napvilágot – egyaránt ír sorokra tördelt, azaz hagyományos értelemben vett verset, illetve prózaverset-versprózát. Tömören költő, na. Valamint zenepedagógus.
Zsille Gábor
Megjelent: 2024-04-08 06:00:00
|
