Videó

A Pécs 8 csatorna videója




Keresés a honlapon:


Magánkánon – Zsille Gábor gondolatai Filip Tamás: Végig ott volt című verséről

 

 

 

Filip Tamás

Végig ott volt

 

Ott voltam veled magányos

éjszakádban, csak épp nem

léptem be az ajtón: a vérző

tapétát töröltem fehér ruhával.

Vittem egy csészét, hogy abból

ihasd a kávét, vigyáztam, olyan

legyen, mint a tieid, észre

se vedd, hogy idegen. Előtte

ittam belőle, és nem töröltem

le a szájam nyomát. Ott álltam

mögötted, amíg nekem írtál,

szédültem, mint aki viharban

született. A levél hamarabb ért

haza, mint én, pedig útközben

végig ott volt velem.

 

 

 

Elénk áll a tízezer forintos kérdés: Mi a vers? Minden szempontból kielégítő, tömör szakmai meghatározás nem létezik. A tankönyvekben és lexikonokban szereplő definíciókísérletek a zavarba ejtő semmitmondás és a nevetségesség között mozognak. Például az Encyclopedia Titanica szerint „A verset versben írt kompozíciónak nevezik” – ehhez a tartalmas tudományossághoz szívből gratulálunk. Egy másik enciklopédiai meghatározás szerint „A vers a költészet műfajába tartozik.” Ezzel is lényegesen beljebb vagyunk… Mi a vers? Hát a költészet. És mi a költészet? Hát a vers. Köszönjük szépen, nincs több kérdésünk.

A laikusok, pláne az idősebb korosztály tagjai, általában nem bonyolítják túl a választ, és holmi cizellált teoretikus szakmai megfogalmazás helyett durr bele, azt mondják: „Vers az, ami rímel, és strófákból áll. Miért, hát nem?” Nos, nem. A lírának (szerencsére) ennél sokkal több formája és hangja van. Az 1960-ban született Filip Tamás költészete egy közülük – izgalmasan elénk tárja, hogy a szabad versnek, más szóval szabadsorú versnek is van szerkesztésmódja, fegyelme, ritmusa. A különbség mindössze annyi, hogy a kötött versritmus fellazul, helyenként átvált prózaritmusba, miközben megmarad a gondolatritmus. Úgy is fogalmazhatunk: a szabad versben keverten, kötetlenül szerepelnek ritmikai és más zenei elemek, miközben az íráskép versszerűen tördelt.

Filip Tamás évtizedek óta következetesen ezt a formát alkalmazza, és ez kétségtelenül költészet – méghozzá a jobbik fajtából. Líraiságának fontos jellemzője a tömörítés, a mondanivaló sűrítése. Faludy György szerint a jó szonett ismérve, hogy száz sorra elegendő tartalmat tömörít a tizennégy sorában; Filip Tamásnál pedig azt tapasztaljuk, hogy tíz-egynéhány sorban képes átadni egy mininovellát. Itt olvasható tizenöt soros műve is ilyen. Kő, papír, olló című 2012-es kötetében jelent meg, majd Album című, 2015-ben kiadott életmű-válogatásában is helyet kapott.

 

Zsille Gábor

 

  
  
 

Zsille Gábor (Budapest, 1972) költő, műfordító, szerkesztő

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.