VideóAz M5 videója Keresés a honlapon: |
Magánkánon – Zsille Gábor gondolatai Filip Tamás: Végig ott volt című verséről
Filip Tamás Végig ott volt
Ott voltam veled magányos éjszakádban, csak épp nem léptem be az ajtón: a vérző tapétát töröltem fehér ruhával. Vittem egy csészét, hogy abból ihasd a kávét, vigyáztam, olyan legyen, mint a tieid, észre se vedd, hogy idegen. Előtte ittam belőle, és nem töröltem le a szájam nyomát. Ott álltam mögötted, amíg nekem írtál, szédültem, mint aki viharban született. A levél hamarabb ért haza, mint én, pedig útközben végig ott volt velem.
Elénk áll a tízezer forintos kérdés: Mi a vers? Minden szempontból kielégítő, tömör szakmai meghatározás nem létezik. A tankönyvekben és lexikonokban szereplő definíciókísérletek a zavarba ejtő semmitmondás és a nevetségesség között mozognak. Például az Encyclopedia Titanica szerint „A verset versben írt kompozíciónak nevezik” – ehhez a tartalmas tudományossághoz szívből gratulálunk. Egy másik enciklopédiai meghatározás szerint „A vers a költészet műfajába tartozik.” Ezzel is lényegesen beljebb vagyunk… Mi a vers? Hát a költészet. És mi a költészet? Hát a vers. Köszönjük szépen, nincs több kérdésünk. A laikusok, pláne az idősebb korosztály tagjai, általában nem bonyolítják túl a választ, és holmi cizellált teoretikus szakmai megfogalmazás helyett durr bele, azt mondják: „Vers az, ami rímel, és strófákból áll. Miért, hát nem?” Nos, nem. A lírának (szerencsére) ennél sokkal több formája és hangja van. Az 1960-ban született Filip Tamás költészete egy közülük – izgalmasan elénk tárja, hogy a szabad versnek, más szóval szabadsorú versnek is van szerkesztésmódja, fegyelme, ritmusa. A különbség mindössze annyi, hogy a kötött versritmus fellazul, helyenként átvált prózaritmusba, miközben megmarad a gondolatritmus. Úgy is fogalmazhatunk: a szabad versben keverten, kötetlenül szerepelnek ritmikai és más zenei elemek, miközben az íráskép versszerűen tördelt. Filip Tamás évtizedek óta következetesen ezt a formát alkalmazza, és ez kétségtelenül költészet – méghozzá a jobbik fajtából. Líraiságának fontos jellemzője a tömörítés, a mondanivaló sűrítése. Faludy György szerint a jó szonett ismérve, hogy száz sorra elegendő tartalmat tömörít a tizennégy sorában; Filip Tamásnál pedig azt tapasztaljuk, hogy tíz-egynéhány sorban képes átadni egy mininovellát. Itt olvasható tizenöt soros műve is ilyen. Kő, papír, olló című 2012-es kötetében jelent meg, majd Album című, 2015-ben kiadott életmű-válogatásában is helyet kapott.
Zsille Gábor
Megjelent: 2021-06-21 14:00:00
|
