VideóAz M5 videója Keresés a honlapon: |
Juhász ZsuzsannaJuhász Zsuzsanna Jöttök és mentek. Csiviteltek, hallgattok. De akkor is mozogtok, lélegeztek, mutattok valamit magatokból. Sóhajtotok legalább. És hozzátok nekem a génjeiteket, rövidke vagy ólmos múltatokkal, ösztöneiteket, rémkomolyságotokat vagy éppen bolondos, tavaszi erős kedveteket. Én pedig a partotok vagyok. Hallgatok én is, vagy mondok valamit, de főleg nézlek benneteket. Naivan, ha lehet, olyannyira naivan, ahogy a maszületettek tudnak nézni. És akkor pár óráig csak ti vagytok főleg, és nem én. Én csak nézlek benneteket kutatón-keresőn vagy csak úgy, mellékesen, oldalról pillantgatva rátok, hogy találjak valamit, amitől ti lesztek egészek, kerekdedek, egyensúlyba hozottak. És ha megtalálom, örülök. Ahogy egy part tud ujjongani. Majd elengedlek benneteket. Vagy csak várom, hogy a folyó újra a hátára vegyen titeket. Aztán nyújtózom egyet, kávét töltök. Jövök és megyek. De pár óráig nem csináltam semmit. Csak nézelődtem. Ahogy a part tud. Teljes áhitattal és csodálkozással. Maszületetten. Művei a Holdkatlanon:
|