Videó

Hekl Krisztina - Krúdynak igaza volt (Nyugat Plusz)




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal

Most az van, hogy nincs,
Akit. Hangyák futják be az
üveghegyet, mint én, ha
Téged sejtelek.

 

csak így: fáradt vagyok. az ablakban 
fenyők. a városban ábelek. rengeteg
arc, kéz. mozdul. nem szól, nem kér.
látod. lepereg.

 

(záporban)

szeretkezés hajnalban, aztán szeretkezés 
kávéval, amennyi cukorral kéred, pereg le 
rólam a mosoly - a fényben fehérebb 
felhő béget - megint fekete foga harap 
le egy szeletet a mégből -

 

meghajlanak a fák
derekuk reccsen
az égen még 
magasabbra szállnak 
a csillagok
bolondnak kéne lenni

 

Engem a helyek hagynak el.

Rezdülés nélkül, épp annyival
a föld felett, hogy az akadály-
talan mozoghasson.

 

Csak vonalak vannak. 
Tiszta égen száradó, 
nyári esték. Csak pár-
huzam, és számos ok 
arra, hogy miért.

 

Azt mondja, két sarokkal arrébb. Nem a Szürkebarát utca,
legyen inkább a Kossuth. 
Azt mondja, írt, neki. Egy nyert, egy vesztes csatát. Az 
egyetlen háborút.

 

és ami már rég nem neked szól.
a nyitott ablakú házak. a szűk
utcákban a szél. ahogyan a ki-
húzott zsinegen fehér szoknyám
lobog. ideje lecserélnem a 
zászlót.

 

Mielőtt elengeded a galambot, simogasd
meg a szárnyait. Ne etesd, a teli has csak 
zavarná röptét, hamarább fáradna ki. Ha 
a galamb már röpült előtte egyedül is, nem 
kell féltened. Bár mindig jöhet egy meleg 
áramlat, egy felhő, esetleg egy ragadozó 
madár. De ezek már tőled függetlenek. 
Te csak arról tehetsz, hogy a galamb mi-
képp indul útnak.

 

innen nézve homályos,

vagy csak
tested takarja ki, a szavak
óriásra nőnek, mindegyikük
bablétra

 

Szakura

- Monori Évának -

most írom, először, hogy cseresznye-
fa. nem virág, fa. lombos, ágas, törzs-
gyökeres. fa. nem a madár, nem a te-
tejére tűzött ég, nem a rajtad pihegő
csillagok. "csak" fa.

 

Birtalan Ferencnek

Az ég általában véve túl sokat mozog.
Fújsz rá kéket, lakkot, és ha már ragad,
mozdulatlan addig tartod, míg meg nem áll
magától úgy, hogy tovább már nem mozog.

 

Szöllősi Mátyásnak

Tényleg nem tudom eldönteni, felnőttél-e 
önmagadhoz. Nem az, hogy az évek, vagy
a centik nem stimmelnek papíron - már ha
valami, valamikor papíron egyáltalán stimmelt -,
hangulat van, mindössze ennyit tudok. Rólad.

 

Lobogás

A símaszk mögött,
lángoló utcakő mögött
egy arc van
és ifjúság.
Ott hit lobog,
amott a zászló,
s a mellékutcákban árulás.
S a jelszavak
tartalma is lobog:
hol jelent,
hol eltakar.
Szél fújja mind,
és agyakra, mint
óriásplakát ragad.
E szélben
úgy állok én,
lobogva, mint
ki fennakadt.
Önálló
öntudat,
ökörnyál
a pesti őszben.

 

Méla öreg van,
mintha fotel karfáján kéz, kezemen
(persze e városi tájban is itt vagy)
és ahogyan falevél friss zöldje sötétül,
érzem amint lassacskán esteledünk.

 

Ketted

Van-e szabálya a rizsfőzésnek? – kérdezték a tanítványok.
A kellő pillanat felismerésében keressétek – válaszolt a mester.

Most egy tanítvány sem főzi kétszer ugyanúgy az ételét.
Milyen furcsa. A keresés oldja bennük a halálfélelmet.

 

Misi elutazna

Misi bepakol bőröndjébe.
Szabályos négyzet alakú ingeit
pontos fedéssel egymásra helyezi.
Az egyiknek megigazítja a nyakát.
Két szigorúan vasalt nadrág és az
alsóneműk. Kettő pulóver, cipő.
Egy papucs, egy törülköző.
Misi lefekszik az ágyra.
Térdhajlatai alá
csúsztatja
kezét
és
gondos
mozdulatokkal
összehajtogatja magát.
Lesimítja az éleit. Nézi a plafont.
Nincs senki, aki bőröndbe tegye. Megint marad.

 

Kézrátétel

Rátették a kezüket az utcákra. Az utcák felkunkorodtak.
Rátették a kezüket az országra. Kormos, kiégett házak.
Rátették a kezüket a fejekre. Vérben és hadrendben állnak.
Az ablakok kitörtek. Az ajtókat nem lehet bezárni.
Kasszáik vannak és vas villákban laknak a magaslatokon.
Rézhúrokat feszítenek a futók elé.
Száraz káposztareszelék a szívük.
Tenyerük alatt elolvadt lelkiismeret. Lenyalják.
Ragacsos testedet kullancshalomba mártják.
Nyikorognak a síneken. Csigák. Okét mutatnak.
Felnyitják fejedet. Dió az agyad.
Nyugalmat akarnak, ezért eszik.
Kitisztul a szemük, mikor beleélveznek a kútba.
Az átlátszó, sötét vízben lassan merül a fehér ondó.

 

jó lenne vágyban holdsütésben*

szeress akkor is ha nem szeretsz
hívd segítségül a karmát
a macska holdban áztatja
a karmát

amikor szeretsz akkor se szeress
eperfalevélen didereg
a holnap selyemgubója
kereskedik számban a szó

helypénzt szedni helyénvaló
szeress akkor is ha nem szeretsz
jó lenne vágyban holdsütésben
ágyban zsírpárnák közt halni meg

* Bédy Lili Szeress akkor is c. verse
motívumainak felhasználásával

Bédi Kamilla illusztrációja

 Bédi Kamilla illusztrációja

 

fogalmam sincs

variáció Stiller Kriszta ennyire c. versére

ma fogalmam sincs sok-sok állomásig
egy utca mélyén nem venném a véred
a fák fejében a józan észnek annyi
isten szeretne ha elszórna az élet

állj a hídra mert isten szeretne
tök mindegy már hogy apró szélütések
szebb halál kell a nyúltagyamba varrtan
mitől vagyok részeg szétroncsolódva


Stiller Kriszta önarcképe

 
Első oldal | Előző oldal Ugrás erre az oldalra: Következő oldal | Utolsó oldal