Videó

Hozzád sóhajtunk – Bicskei Zoltán filmetűdje
A Magyar Művészeti Akadémia videója




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Köves István versei (Vidám, játékos, szoborköltöztető vers, Jónás, Ninive)

 

 

 

VIDÁM, JÁTÉKOS, SZOBORKÖLTÖZTETŐ VERS

 

 

 

Mint frissen borotvált szeméremdomb,

sima a Duna, s álmában fecseg,

fénylő felszíne égő házakat idéz,

de te csak aludj, Attila, ne félj,

a lomha ég rozsdás rohamsisakja

sötéten borul fölénk,

lábadhoz koszlott szőrű kutya kúszik,

akár a jövőnk (?),

elúszott mind a dinnyehéj.

 

 

 

HAZA FOR SALE

 

 

Ahogy meg vagyon írva:

Ott ül Jónás a parton, csapzott prófétaszakállát csiklandja a szellő,

rozsdás nagy késével szeleteli a púposhátú bálnát, akciósan,

a gyűröttbarna reciklikált csomagolópapírzacskókba,

szájsarkában parázsbafúlt cigarettacsikk, szemében szánalom,

izzad a gatyarohasztó melegben, s nem fogy előtte sora a várakozóknak,

a tétlen reménykedőknek, a türelmetlenebbek meg már átkozódnak,

öklüket rázva hajigálnak Jónás felé égből hullott kígyót, békát,

miközben, ezzel mit sem törődve, a stadionokhoz vezető térkövezett úton

halomba hordja a szél a hazánkban ideiglenesen állomásozó

rosszkedv és mélabú visszaválthatatlan maradékát.

 

 

 

NYÍLVESSZŐK NINIVÉRE

 

 

Elzúgnak sóhajtva a fehérlő parittyakövek,

célbazuhannak a villámló kések, pengerezegve,

kiröppennek a tollas nyílvesszők, karcsún,

elsötétedik ma felettünk a duzzogó ég,

rémülten futnak szerte a jajjal viselős felhők,

s csak bandukol Jónás, járván Ninivébe,

hol gyilkossá lesz mind, aki árván felnőtt.

 

 

  
  
 

Köves István (Budapest, 1938. 03. 29.) költő, drámaíró

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.