Keresés a honlapon:

Csorba Piroska: Emlékeiből áll össze egésszé

 

 

 

 

 

EMLÉKEIBŐL ÁLL ÖSSZE EGÉSSZÉ

 

Fotó: Nagy Sándor

 

Ez itt a város.

Emlékeiből áll össze egésszé.

A múlt kockáiból kirakható az élete,

jelene is emlékek nyersanyaga,

ahogyan azzá válik jövője is.

 

Az idő kötélpályáján

visszasiklani

a kezdetekig.

A város nem szavakkal emlékezik,

hanem tárgyakkal:

kövek, szakócák, vár,

föld alatti épületek maradványai,

források, patakok, vizek,

pincék, kutak

– a város emlékező szavai a tájra róva.

Elmosódott, homályos,

idő-törölte betűk.

 

Meg kell tanulni a hiányos mondatok olvasását,

rejtvény, enigma mind.

Nemzedékek írták és

nemzedékek betűzik,

keresve a várost, amelyben élnek.

Mert a város nem csak ők,

nem csak a jelen.

Életeken túlnyúló, múltba kapaszkodó,

jövőbe sikló történetének futószalagán

pár évtizedig utazunk csak,

aztán hátára újakat emel,

de nem ejt el senkit, aki valaha itt élt,

használt vagy ártott,

épített vagy rombolt,

névtelen volt vagy nevet szerzett,

szégyent vagy dicsőséget hozott városának,

mind őrzi, tárolja memóriájában.

 

A város az emlékeiből áll össze.

Emlékeinkből állunk össze mind.

Az emlékeim én vagyok,

és emlékeim benne vannak a város emlékeiben,

belesimulva, mint fodrozódó habok a folyóba.

Éveim, szerelmeim, munkám, szenvedélyem

itt vertek gyökeret.

 

A város mélyeiben emlékek bújnak meg,

és magaslatain emlékek pihennek,

repülésre készen, felfedezésre készen.

 

Nem elég csak ideszületni,

csak idejönni, csak ideköltözni.

Ha emlékeid falába a város emléktégláit,

köveit be nem építed,

nem lesz tiéd, nem adja meg magát,

nem ismered.

 

Ha úgy nézel múltjába, ahogy gyermekkorodba,

akkor tiéd, akkor neked növekszik,

mutatja arcát. Akkor ismerős,

és ha ismered,

nem tudod nem szeretni.

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2020-03-25 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.