Hepp Béla: Énhősöm
Ha majd a csöndek végleg megszakadnak,
és felnyögnek a messzi, vad hegyek,
s te félni fogsz, és úgy akarsz magadnak,
sikolts vagy súgj a szélbe; én megyek.
Te vérezni fogsz majd, és szép szemednek
értem hullanak gyöngyszín könnyei,
s én látom majd, és mindenütt kereslek
más dalokba, szépségbe ölteni,
csak bennem nem. Magamban csak a végén,
mert félek, ott vagy, s onnan nincs jogom
kibontani. Inkább kutatlak még én
égő vizekben, izzó dombokon,
és hallom majd a hangod, hogy rohanjak,
mindig hallom, és e büszke láztól
te félni fogsz, és úgy akarsz magadnak,
s én hős leszek majd,
vagy csak egy a százból.
Megjelent: 2014-08-02 20:01:15
 |
|
Hepp Béla – aLéb – (Budapest, 1961) költő |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
