Keresés a honlapon:

Csák Gyöngyi versei (Huzat, Kertben)

 

 

 

 

Huzat

 

Mintha tudatosan tenné,

mintha nem akarna véget érni-

valami gonosz huzat

faltól-falig sodor.

 

 

Micsoda panoráma ez,

miért csak most

miért a nagy távolodáskor látom

és ismerem fel a nagyívű

szép történéseket

melyekkel merülök örökre

netán pokolra szállok…

 

 

Kertben

 

 

Csúfot űz belőlem egy rózsa,

akár a tagadás jelképe,

vagy elszánt lázadásé

ökölbeszorított kézzé

tapadó sok szirma.

 

Amott a kardvirág

hirdeti létét,

lángoszlopként

törtet a magasba.

 

Messzebb a villámsújtotta körtefa,

jogarként tartja egyetlen ágát.

Őrzi a tűz emlékét, gyökerébe

törzsébe zárva titkát.

 

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2024-08-21 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.