Keresés a honlapon:

Marczinka Csaba: Az áldozati bárány

 

  Gábor tompán ült az egyik hátsó asztalnál a kocsma sarkában. Mereven bámult maga elé és időnként kortyolt a fröccséből...
Odaültem az asztalához és megkérdeztem:
 – Mi bajod öregfiú? 
 – Ááh... Túl zűrös az ügy.
 – De mégis... Mitől vagy ma ennyire zombis?
 – Ennyire látszik? De nem, mégsem mondhatom el!... 
 – Mit nem mondhatsz el?
Gábor idegesen kiitta maradék fröccsét. Erre rendeltem neki is és magamnak is egy-egy fröccsöt. 
 – Na jó... Megpróbálom elmondani, mi esett meg velem a napokban. Régóta jártam egy presszóba, ahol föllépett egy zenekarral egy fiatal énekes csajszi. Mulatt lány volt vagy talán háromnegyed részt fekete. Nem is tudom az igazi nevét. Mindenki Ribanckának nevezte és ezen a néven lépett föl zenekarával is. Én már akkor belezúgtam, mikor először hallottam egyik este!... De akkor még Chris-sel, a fekete rappersráccal járt. Beszélték ugyan, hogy gyakran veszekszenek és néha Chris megveri, de ekkor még együtt voltak. Bár egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy nincs minden rendben... 
   Róla ábrándoztam lassan hónapok óta! S egy nap elterjedt a hír, hogy „végleg” szakítottak Chrissel... Ekkor elkezdtem reménykedni... Már úgy látszott, hogy hiába, amikor egyik este mégis történt valami. Valahogy sikerült – fellépése után – odamenni Ribanckához, s végre – összeszedve a bátorságomat – meg mertem szólítani! A lány meglepően érdeklődő és közlékeny volt. 
   Én persze azt hittem, hogy most megfogtam az Isten lábát!... S mikor legközelebb már megpuszilhattam, elkezdtem reménykedni. Éjszakánként Ribancka csoki testével álmodtam... Ugyan fölmerült bennem, hogy biztosan szakított-e Chrissel, de elhessegettem a kétkedő gondolatokat. 
    S egyik görbe estén, úgy tűnt, eljött az én időm!... Ribancka a szokásosnál is felszabadultabb volt, s a fellépése után elégé fölöntött a garatra. Rendeltem neki egy konyakot. Magam pedig ittam egy whiskyt. Egyre közelebb húzódtunk egymáshoz, majd egyszerre csókolózni kezdtünk... Ribancka – kissé fölhajtva miniszoknyáját – váratlanul az ölembe ült. Kicsit megijedtem először, de hamar kezdtem begerjedni... Ribancka persze elég ügyesen izgatott: nyelvével kacéran belenyalt a számba, feneke is mind keményebben dörzsölte szerszámomat. Sejtette a kis kurva, hogy nagyon régóta „facér” vagyok!... Hamar kemény erekcióm lett, pedig már részeg voltam rendesen.       Egyszerre váratlanul a fülembe súgta:
 – Gyere feel szivií... hozzánk!
 – Ilyenkoor?... – hebegtem kissé zavartan. 
 – Induljunk akkoor! – rebegte egy csók kíséretében Ribancka. 
 Szinte gépiesen mozdultam meg, mikor belémkarolt... Csókokat váltva indultunk el. Útközben meg-megálltunk egy ölelkezésre is. Eközben aztán egyre jobban belemelegedtünk. Egyszerre egy fás-bokros részen megálltunk, s nem akartunk szétválni az ölelkezésből... 
 – Van egy ötletem!... – súgta Ribancka. – Mi lenne, ha itt, a bokrok mellett...egy fa mögött kettyintenénk? Megpróbálhatnád hátulról! – folytatta egy forró szájpuszi kíséretében. 
   Engem persze nem kellett sokat biztatni!... Bár izgalmam volt,... nehezen hatoltam belé. Pedig Ribancka keményen fogta a fát és remekül puccsított farával. Löködtem hátulról keményen, de nehezen sikerült följutnom a csúcsra... Pedig gyorsan behatoltam, de „álmaim énekesnőjénél” valahogy zavarba jöttem. Ribancka azonban biztatóan megszorította a farkam. 
– Keményen baby! Durvuulj máháár!... – lihegte izgatottan.
– Éédees kis kurváám!... – lihegtem kimerülten a toszogatás közepette. 
   Végre megfeszült a vesszőm... (Gábor idegesen kiitta maradék fröccsét. Rendeltem neki és magamnak is újabbat.) Szóval, végre elmozdultam a holtpontról... Ribancka karmos ujjaival egyre keményebben simogatta, majd szorította a péniszem. Kicsit megizzadtunk, mire végre elsültem a fenekében... De reméltem: lesz ez még jobb is a vad éjszaka folyamán! 
(Nagyot kortyolt fröccséből. Utána nagyot sóhajtott.)
– Pedig idáig...egész jól hangzik! Meséld tovább! – figyeltem érdeklődve. – Utána lett valami gikszer?
– Gikszeer?... – legyintett Gábor és újra kortyolt egyet poharából. – Hát így is mondhatjuk tulajdonképpen!... Miután a közeli park szökőkútjánál letisztogattuk magunkat, továbbindultunk Ribancka lakására. Útközben néha megálltunk csókolózni. A csaj felszabadultnak és vidámnak tűnt. Én sem gyanakodtam semmi veszélyre... Reménykedtem, hogy Ribancka kéglijében várnak majd az igazi örömök!... Bár elég messze lakott a kocsmától, ezután már hamar odaértünk. A kacér énekesnő megsimogatta a farkam a nadrágon keresztül, mielőtt beengedett lakásába. Mikor beértünk, szinte már az előtérben elkezdtünk vetkőzni. Ribancka úgysem viselt alul bugyit, s azt a néhány kivágott ruhadarabot, amit viselt, másodpercek alatt ledobta magáról. Én is gyorsan nekivetkőztem. A csaj már meztelen volt, mikor váratlanul föltette a napszemüvegét. „Ez mindig öltöztet!”- mondta rejtélyes mosollyal. Én is elragadó vadcicusnak találtam a sötét napszemüvegben. Ölelkezni kezdtünk, majd a szobában ledőltünk egy kanapéra. Először csak különböző praktikákkal izgattuk egymást, majd én lassan fölkészültem a behatolásra... (Gábor újra kortyolt a fröccséből. Zavartan köhintett, majd folytatta a mesélést.) Már éppen bevágtam volna Ribanckának, mikor valaki hátulról megragadta a hajam és lerántott a csajról. Majd rögtön kaptam a pofámra egy rúgást. Chris volt az... Mialatt mi enyelegtünk a kanapén, a kulcsával – még volt kulcsa Ribancka kérójához – kinyitotta az ajtót és belopózott. (A srác megállt, s kicsit idegesen ivott a fröccsből.)
 – S utána? Mi történt veletek Ribanckával? – kíváncsiskodtam izgatottan. 
  Gábor zavartan nézett maga elé.
 – A többi már túl naturális... Vagy inkább nat-orális!... (Zavartan felnevetett, majd folytatta az elbeszélését.) Én még egy rúgást kaptam, miközben Ribancka rémülten fölsikoltott. Én kábultan próbáltam föltápászkodni... Eközben Chris elkapta a csaj fejét, s lehúzta a sliccét, kivévén merev farkát. Ribancka sikoltása gurgulázó hangokba fúlt, majd elkezdte engedelmesen szopni az exe pöcsét. „Szopjál te büdös kurva!”- üvöltötte Chris lihegve. Mire föltápászkodtam, addigra az expasi elélvezett. Meglepő módon Ribancka is különös mosollyal nyalogatta az ondót ajkairól. 
 – Chriís... éhéédees uraam!... – lihegte különös elragadtatással. 
  Erre dühbe gurultam.
– Hogyhogy itt kavarsz te tolvaj nigger? Ki a kurva anyád engedett ide be? – üvöltöttem rá Chrisre. 
   Sajna, kihagytam a számításból, hogy meztelen voltam és nem volt nálam fegyver... Chris villámgyorsan fordulásból gyomorszájon rúgott a bakancsával. Majd mikor meginogtam, kesztyűs kezével arcon vágott. Ribancka könyörgőn a lába elé vetette magát, de ő is rúgást kapott az arcába. Szemüvege leesett, s véres lett a geci a száján... Erre jajveszékelve sírni kezdett. Expasija még egyet rúgott bele, majd „Rohadt, tetves kurvák!” fölkiáltással dühösen elszaladt. Ribancka megpróbált fölállni, de váratlanul hányni kezdett. Én is nehezen tápászkodtam föl, miközben erősen vérzett a szemöldököm. A csaj – hányás után – egy pillanatra fölállt, de belelépett az okádékba, s újra elcsúszott. „Háát ezt... bebuktuk kislány!” – hebegtem elcsukló hangon, félig-meddig önmagamnak. Ribancka lassan föltápászkodott a kellemetlen dagonyából. Kirohant a fürdőszobába zuhanyozni. Én is igyekeztem magam rendbeszedni: papírzsebkendővel borogattam a sebem, majd öltözködni kezdtem. Néhány perc múlva Ribancka – törülközővel a testén – kijött a fürdőszobából. 
Fölvett egy hófehér ruhát, mialatt én is felöltöztem.
 – Elegem van... az összes rohadt, buzi pasiból! Elmegyek a barátnőmhöz vigasztalódni! Ne találjalak itt, mire jövök! – üvöltötte rekedtes hangon, s elrohant, nyitva hagyva a bejárati ajtót.
   Bambán bámultam utána... Ugyan én is hallottam, hogy újabban Ribanckának leszbikus kapcsolatai is vannak, de alaptalan pletykának véltem. Állítólag egy filigrán japán modell volt Ribancka legkedvesebb barátnője, aki itt lakott a közelben. Fölrémlett előttem Ribancka csoki teste és – a csak fényképen látott – japán modell halványsárga teste, amint elmélyülten nyalogatják egymást... Közben a szemöldököm újra vérezni kezdett. (Gábor zavartan köhintett és kiitta maradék italát.) 
 – S aztán történt még...valami? – kérdeztem ideges kíváncsisággal.
 – Mivel a kulcsot nem találtam, csak simán becsuktam az ajtót. Reméltem, hogy nem törik fel a lakást a csaj távollétében... (A srác zavartan elhallgatott.)
 – S mi lett Ribanckával és a kapcsolatotokkal?
 – Miféle kapcsolattal? Egy elszúrt éjszakai kaland volt, ami rosszabbul is végződhetett volna!.. Napokig borogattam a sebeimet, ki sem mertem mozdulni. Ribanckát azóta sem kerestem, s persze többé nem mentem a kocsmába sem. Persze, valahol hiányzik... és még mindig szeretem!... 
   Gábor tekintete elhomályosult, s elkezdtek potyogni a könnyei.  Zavarban éreztem magam ilyen konok vágyakozástól. Gyorsan rendeltem magunknak még egy kört.

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2014-08-05 14:27:51

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.