Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Habony Gábor: Az álnok Czukor úr

 

 

Kérem szépen! Igenis bevádolom, megperelem, hatalmi szóval vétetem el mindenit neki! Az az álnok Czukor úr a hibás mindenért, most már teljesen biztos vagyok benne.
Elmondok én mindent, hogyan is történt velem! Igen, találkoztunk! És bolond voltam, hogy teljesen belé estem. Körbevett a mézesmázosságával és nem tudtam ellenállni! Én, Epresi Eperke vállalom, hogy elismerem a bűnösségemet az egésznek az elején. De azt már nem vállalhatom, hogy a Czukor úr helyett is az én személyem vigye a balhét! Már nehogy a vadászpuska vigye a nyulat, vagy hogy! Megértik azt maguk így is!
Röstellem akár a számra venni, de muszájból elmondom! Szóval az úgy volt, hogy hirtelen úgy éreztem, mintha zuhannék, aztán Czukor úr elkapott. De olyan puhán megragadott az a drágaság, hogy úgy éreztem, menten körbe is fordulok az ölelésében. Teljesen elborított az illata és az édes kedvessége. Teccikérteni?
De aztán mindent láttam! Itten már nincs helye érzékenységnek! Ki köll tálalni és kész! Szóval az úgy volt, hogy a Czukor úr nem csak engem ölelgetett ám meg, hanem továbbment. Mer' az ilyenek mindig továbbmennek! Tojás úrral kokettált, azt még elviseltem volna, meg a társaságában volt az az őszes illető is, Liszt bácsi. Itták az élesztős tejet, mintha attól olyan jó lenne nekik!
Noh! Ez az a társaság, amibe jóérzésű Epresi lányka ne keveredjen. Mer ezek mind úgy felbiztatták a Czukor urat... de miket beszélek! Nem kellett azt biztatni! Láttam mindent, ahogy az megtörtént! Összeállt Vajacskával is meg Tejecskével, azzal a két riheronggyal, akik mindenkinek kedvére tesznek, aztán meg foghatják a hasukat a népek, mer' biz' megsajdul!
Ezek ott úgy egymásba habarodtak, hogy teljesen el is olvadtak egymástól. Az bizony nyílt színi édeshármas volt, nem csak kéz a kézbe, de minden a mindenbe! Mindeközbe' még mindig otthagyta azt az édes valóját köröttem is! Micsoda alávaló, galád, aljas, hazug, szemét, piszok csirkefogó!
Van ám még! Alig telt bele fél óra, még Citromnével, azzal a savanyú képűvel is összemézesmázoskodott! Én már ezt nem bírtam tovább kérem szépen, de még mindig muszáj volt odaülnöm az egész társaság fölibe, mert ott volt nekem a kiszabott helyem, kérem szépen. És-és-és még mindég csak ölelget, miután mindezt végig kellett néznem!
Teccikérteni?! Az az álnok Czukor úr az oka mindennek! Hát mi vagyok én, hogy ezt csinájja velem? Hab a tortán, kérem szépen?

  
  
 

Habony Gábor (Szolnok, 1979) író, fordító, a Veranda Művészeti Csoport alapítótagja

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.