Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Horváth János: A baba

 

 

 

 

A baba

 

Megette a vacsorát, és a tányérokat betette a mosogatóba. Otthagyta minden este, reggelre mégis minden tisztán a szárítóra került. Nem tudta, mióta van ez így, de azután kezdődött, hogy vett egy babát. Nem holmi közönséges guminőt, hanem egyedi készítésű, élethű, életnagyságú babát. Akkoriban nagyon magányosnak érezte magát, esténként fantáziált egy jobb életről, de erre esélye sem volt. Meg aztán hirtelen megöregedett. Nem volt kedve a társasághoz, fárasztották a barátok újabb, és újabb kísérletei, hogy társat keressenek neki. Feladta. Azok a képmutató beszélgetések, amikor ő is mindig igyekezett szebb színben feltüntetni magát nemcsak unalmasak, de már bosszantóak is voltak.

 

A válás nem viselte meg, még örült is, hogy vége az örökös szekálásnak. Jolán nem tudta elviselni, hogy nem használható semmire. Több szeretője is volt az évek alatt, de a férje nem tudott róluk, kiesett az érdeklődési köréből minden, ami Jolánnal volt kapcsolatos. Az asszony elhidegült tőle, és ezt éreztette is. Amikor Jolán beadta a válókeresetet, fellélegzett. Remélte, megváltozik az élete. Az asszony mindent ráhagyott, mielőtt elment, csak néhány személyes holmiját vitte magával. Azután elkezdett hiányozni. Nem a sok csacsogás, zsörtölődés, hanem az ölelések hiányoztak. Már jóval korábban leszoktak arról, hogy szeretkezzenek. Maradt valami vonzalom, de ez legfeljebb az emlékeknek szólt. Jolán fiatal korában nagyon szemrevaló volt és okos is. Ez sok férfit taszított, de őt nem. Sőt, büszke volt rá, hogy egy okos, intelligens partnere van, akivel élmény vitatkozni.

 

A hosszú egyedüllét megviselte. Bármennyire is örült annak, hogy megszabadult Jolántól, bánta, hogy idáig fajultak a dolgok. Kellett egy társ, de már senkiben nem bízott. Akkor látta meg a hirdetést, amikor már lemondani készült az életről. A plakáton jólöltözött, vonzó nő volt, aki diszkréten illegette magát és közben szemérmetlenül kacsintgatott. Alatta a futó felirat: Beteljesítjük leghőbb vágyait, itt partnerre találhat. Sokáig érezte, hogy hevesebben ver a szíve, ha elhalad a plakát mellett, amíg egy napon összeszedte a bátorságát, és bement a boltba.

– Mit óhajt uram? – kérdezte udvariasan az elé siető eladó.

– Nem is tudom, csak úgy benéztem – válaszolt.

– Van valami konkrét elképzelése?

– Tulajdonképpen van. Magányos vagyok, szükségem lenne egy babára – válaszolt, és meglepte a határozottsága.

– Értem uram. Arra gondol, hogy elege van az emberekből, és szeretne egy mesterséges intelligenciát. Milyen nemű legyen?

– Micsoda kérdés? Természetesen nő.

– Jól van, de értse meg, hogy ez fontos kérdés. Manapság bármilyen igénye lehet a kedves vevőnek.

– Értem – válaszolt.

– Van egy új modellünk, azt gondolom, tetszeni fog önnek. Rendkívül intelligens, bájos teremtés. Ha nem felel meg önnek, egy éven belül bármikor visszahozhatja, visszafizetjük az árát. Van egy alapprogramja, de a jellemét, egyéb fontos tulajdonságait beállíthatja. Testre szabjuk – mondta az eladó, és elmosolyodott.

– Mit kell tennem?

– Ki kell töltenie egy kérdőívet, és a válaszai alapján beállítjuk az alapértelmezést.

– Ezen a programon idővel lehet változtatni?

– Nincs szükség rá. Alkalmazkodni fog a körülményekhez, együttélésük alatt megfigyeli a szokásait, és kiismeri a szükségleteit. Változni fog magától is, ha lesz rá igénye.

Az eladó átadta a kérdőívet. Tulajdonképpen egy kívánságlista volt, ami a belső tulajdonságokra vonatkozott. A tablet kijelzőjén megjelenő kérdések melletti jelölőnégyzetet kellett kipipálni. Ezek a kérdések általában a környezeti paraméterek beállítására szorítkoztak. Legyen-e családi beállítottsága, szeresse-e a gyerekeket, vagy állatbarát legyen, szeresse-e a háztartási munkát. Azután jöttek a kényesebb kérdések is. Aktív nemi élet, vagy ritkább, de perverz együttléteket igényeljen, szeresse-e az alkoholt, simulékony legyen vagy határozott, ellentmondást nem tűrő- személyiség? A külsőre vonatkozó kérdések is megfontolt válaszokat igényeltek. Mégis azzal a nővel kell együtt élnie, akit maga alkotott. Jolán már készen volt, amikor megismerte, és igazán kedvére való volt a látvány. Nem csoda, hogy mire végzett a külső kialakításával, Jolán fiatalkori személyisége és külseje nézett rá. Amikor a kész baba megjelent, meglepődött. Könnyed járása, kellemes hangja elbűvölte őt.

– Van egy meglepetésünk is. A hirdetésekkel ellentétben új anyagot alkalmaztunk. A külső tapintása olyan, mintha emberi bőrt érintene, és a testhőmérséklete is emberi módon alkalmazkodik a környezetéhez. Ha frusztrálná a műveltsége, magas intelligenciája, van mód arra, hogy alacsonyabb fokozatba kapcsolja – mondta az eladó, nem titkolt büszkeséggel.

– Ezek szerint úgy állítom be, ahogy akarom.

– Ez csak az első beállításra igaz. Később azonban intelligenciája révén alkalmazkodik a körülményekhez és önállóan formálja a személyiségét.

– De csak van valami vezérlő elv? Mondjuk, hogy mindig igazat adjon nekem, vagy, hogy megtegye, amit kérek tőle?

– Nem lehetséges. A kérdőíven az önálló, autonóm személyiséget jelölte meg, az alapbeállítás így történt. De azért van mód empátiára és toleranciára is, ha úgy ítéli meg, hogy a helyzet megkívánja. Kompromisszumra törekszik, ha nem sérti a személyiségét.

– Értem. Valójában Jolán is ilyen volt. és még külsőre is hasonlít – mondta és ezen mélyen elgondolkodott.

 

Eleinte nem volt semmi baj. Sok mindenről tudtak beszélgetni és jól alakultak a dolgok. Megosztották a házi munkát is.

– Mi legyen a nevem, mit szeretnél? – kérdezte a baba. – Legyek Jolán?

– Jaj, nem. Azt ne! Legyen Léna a neved! Megfelel?

– Tökéletesen. Kérdezhetek valamit?

– Természetesen. Bármit megkérdezhetsz, mintha barátok lennénk.

– Itt vagyok már néhány hete, igazán jó itt veled, de nem közeledtél hozzám, mint nőhöz. Pedig tudod, hogy képes vagyok arra, hogy neked örömet szerezzek.

– Tudom, de nem igénylem. Ez téged zavar?

– Nem, dehogy. Csak tudni akartam, mi az oka.

– Nincs különösebb oka. Talán már megöregedtem, a hormonok, vagy ilyesmi.

– Jól van, nem érdeklődöm többé, ne haragudj, ha megbántottalak – mondta Léna szomorúan.

 

Meglepődött azon, ahogy Léna viselkedett. Nem számított ilyen valóságosnak ható érzésekre. Az is megdöbbentette, hogy Léna magától hozta fel a témát. Nem tudta, miért, de úgy érezte, valami megváltozott köztük. Nem gondolta, hogy Léna megsértődött, nem hitte, hogy képes rá, de ő mégis rosszul érezte magát. Lelkifurdalás gyötörte napokon keresztül. Együtt él egy nővel, és nincs rá szüksége, mint nőre, és ezt nyíltan meg is mondja neki. Megváltozott a viszonyuk. Egyre gyakrabban veszekedtek, és a katartikus kibékülések is elmaradtak. Kezdte kerülni Léna társaságát, egyre gyakrabban maradt el, csak késő este tért haza, és nem szólt semmi Lénához. Léna eleinte tűrte, azután, ha módja volt, ráolvasta a hibáit. Zsörtölődés, elmaradt házi munka. Néha napokig állt a mosatlan a mosogatóban. Léna autonóm személyisége megbosszulta magát. Úgy érezte, a dolgok ismétlődnek. Egyre nehezebb volt elviselni a feszültséget. Egyik reggel arra ébredt, hogy csend van, nem beszél hozzá Léna, ahogy szokta, amikor ébresztette őt. Kiment a konyhába. A tea ott gőzölgött a kancsóban, az edények elmosva. Leült, hogy megreggelizzen. Úgy érezte, valami nincs rendben. Léna elment. Igazából nem csodálkozott ezen. Mindegy, hogy két ember, aki együtt él, szerelmes-e, vagy, hogy akár előre meghatározhatod a társad jellemét, egy idő után kiderül, hogy nem vagytok egymáshoz valók. Minden jobb, mint egy élhetetlen kapcsolat. Kereste a tanulságot és végül arra jutott, mindkét kapcsolatban ő volt az egyetlen közös tényező. Felállt a székre, és fejét a hurokba dugta. Elrúgta magát. Zuhanás közben még hallotta, hogy megfordul a kulcs a zárban, aztán minden elsötétült. Léna még időben érkezett. Egy határozott mozdulattal levágta a férfit, és az ölébe fektette. A férfi szeme kinyílt, Léna arcát látta, amint fölé hajol, és sír.

– Drágám, egyetlenem. Szeretlek! Többé ne csinálj nekem ilyet! – mondta Léna elcsukló hangon.

 

Nem értette, mi történt. Mégsem emberi lény. Hogyan tud ennek ellenére szeretni? Teljesen érthetetlen. Elhatározta, hogy másnap visszaviszi a boltba. Úgy látszik, selejtet adtak el.

 

Budapest, 2020. május

 

 

  
  

Megjelent: 2020-10-04 20:00:00

 

Horváth János (Budapest, 1952)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.